A „BaBBa” egy asztrofizikai fogalom egykorú magyar elnevezése volt. A nép nyelvén a Rómától távol eső csángó-földön és Erdély rejtett zugaiban maradt fenn az elmúlt évezredben. Szűz Mária jelzőjeként használták, azaz értelmezése nem változott az idők folyamán. (A BáL-BéL (BaBBa) dualitásnak Jézus megjelenésével a „Jézus - Szűz Mária„ páros feleltethető meg)
1. kép - A Szent Korona Jézus zománcképe
Mit jelent tehát a BaBBa kifejezés? A Szent Korona Jézus zománcképe (1. kép) két körbe rajzolt IC-XC feliratának(A2B1) rovásjelként történő kiolvasása után – melyet a „sokatmondó” kéztartás egy térbeli (azonos értelmű) illusztrációval ,”kinyilatkoztatással” megerősített- világossá vált előttünk a képlet. Míg a latin IC rovásjelként „SZ” (Szár), „N”(Nap) olvasattal bír, addig az XC-t a kéztartás pontosítja XXC-re. (A 2. és 3.ujj külön-külön is az X jelet indukálja). Rovásjelként kiolvasva: „B”(Belső), „B” (BéL) és „N” (Nap). /Megjegyzendő, hogy a rovás jeleknél a kettős hangzókat nem szükséges két jellel kiírni, így az XC is az XXC-vel egyenértékű megjelenítés/.(2. kép)
Olvassunk jobbról balra (ez a leggyakoribb olvasási irány). A (N)ap (Sz)ára a Nap forgástengelyével azonosítható. A (N)ap (B)éljének (B)elseje is könnyen értelmezhető. A Nap (BáL) BéLje a FöLd (B>F),a FöLd BeLsője (magas hangrendű, tehát „éL”, vagyis forog) nyilván ugyancsak a forgástengelye. A „mellékelt ábra” is ezt mutatja, a két egymást metsző tengelyvonal között az ismerős 23,5˚-os szöget találjuk.
Ha Jézus 1. és 4. ujja között tartott GöMböt, (fordítva: MaG) a Napnak tekintjük és az átmérőjét megmérjük, összehasonlítva ezt a méretet a GöMb középpontjától a 2. és 3. ujjak összemetsződéséig mért távolsággal , közelítőleg a 3,6 szeres Nap átmérőnyi távolságot kapjuk. A képen így - egybeszerkesztve – egy „oldalnézeti” világmodellt (melyben a tengelyek között bezárt 23,5˚ szöget mérhetjük) és egy „felülnézeti” világmodellt (melyben az ekliptikát felülről nézve, a Nap átmérő és a két gyújtópont távolsága közti arányt lehet megjeleníteni) láthatunk. Az oldalnézet a Mikrokozmosz, a földi léptékű világ, a felülnézet a Makrokozmosz, amelynek a léptékét a Nap adja. Ha a kettő egyközpontúnak van feltüntetve, abból következőleg a kettő egymástól el nem választható, a kettő EGY! Ez a világEGYetem!
Ha a (N)ap helyére a rendszerbe jobban illő (B)áL elnevezést tesszük, a (B)ál (B)éljének (B)elsője kifejezést kapjuk. Ez a kifejezés túl hosszú, a szakzsargonban rövidítésekkel élnek általában, így a három „B” elfogadott lehetett. Magánhangzóval együtt könnyebb kimondani, legyen hát BaBBa!
A BaBBa kifejezés mágikus jelkép (holografikus film), amit („a készítése során használatos frekvenciájú referenciasugárral”) a magyar nyelvvel megvilágítva újabb dimenzió nyílik meg előttünk. A mély hangrendű BaBBa kifejezés hologramként a Föld forgástengelyének eredőjét jeleníti meg, amelynek mértani helye az Ekliptika 2. gyújtópontjában van. (3. kép)
Erről azt is tudjuk, hogy az 1. gyújtópontban lévő BáLhoz hasonlóan „áll”. Az eredő tengelyvonala párhuzamos a Nap forgástengelyével. (Innen hát a mély hangrend. Ha pl. BeBBe lenne, úgy a FöLd (BéL) mindenkori (ferde) forgástengelyét értenénk alatta. ) A Babba szinonimája, az ismert BoLDoG (BáLToK) asszony kifejezés ugyancsak mély hangrendű! A „BáLToK” (a precessziós kúp) tengelye ugyancsak a BáL tengellyel azonos állású tengelyvonal.
A Jézus megjelenése előtti századokban az Európában ingázó kelták szemléletéről alkothatunk képet, ha az alábbi kődomborművet helyesen értelmezzük. (4. kép)
4.kép - Egynemű isteni háromság? Három anya? Olvassuk inkább
magyarul!
A 3 andráskereszt = 3 rovás „B”, így összeolvasva: BaBBa.
(a „női minőség”, az továbbra is megfelel)
Midőn az elmúlt
néhány száz évben a „BáLToKasszony”
eredeti értelme kezdett feledésbe merülni, valószínűleg félrehallás
folytán a BoLDoGasszony változat
maradt fenn az utókor számára. Az is lehetséges, hogy a „BáLványimádás”
elleni harc jegyében minden BáL
kezdetű kifejezést száműztek a magyar nyelvből és így torzult a
jelenlegi formájára.
A Szent Korona a niceai zsinat előtt készülhetett és az ősi KöRöSZTéNy
szemléletet láthatjuk viszont a zománcképein. A zsidókereszténységben
már a „génkezelt” (a „női minőséget” nélkülöző, természetellenes)
Szentháromsággal találkozunk. Ezért kellett a koronánkon lecserélni a
hátsó helyzetű Szűz Mária képet és ezért maradt ki az
XC jel („Babba” Mária, Föld, „Idő”)
az IC (Jézus, Nap, „TéR”)
mellől a XI. században készült kijevi mozaikképen Jézus kéztartásából.
(5. kép)
Megjegyzendő, hogy a Babba Mária változat is csak idézőjeles formában („Babba” Mária) állja meg a helyét. Mint tudjuk, a mély hangrendű Babba a Föld forgástengelyének 26 ezer éves átlagban vett eredőjét jeleníti meg, ami „áll”. Ehhez képest a keringő („élő”) Föld forgástengelye 23,5ot zár be a BáL tengellyel, és a Szűz Mária(BéL) – Jézus(BáL) páros csak egy világkorszakra (a Halak korszakának 2460 évére) alkalmazható szimbólumként. Ez esetben tehát nem a (megtévesztő) rövidítést (BaBBa), hanem a teljes szövegű változatot kellene használni: (B)ál (B)éljének (B)elsője, mert ez a megnevezés illik a Föld mindenkori forgástengelyére. Talán itt is a nemkívánatos, BáL kezdetű kifejezés elkerülése volt a cél a hasonló értelmű, (viszont az egyház számára ismeretlen) Babba használatával.
Az 6. képen
látható kopt freskó eredetije a Varsói Nemzeti Múzeumban található. Faras város homokba temetett katedrálisának épen maradt freskóit az
asszuáni gát építése során az elárasztás előtt a falakról
leválasztották és különböző múzeumokba szállították. A mohamedán
képrombolás időszakát a freskó homokba temetkezve vészelte át.
A kép címe is leolvasható a jobb felső sarokban: IC-XC. Jézus
hossztengelye „IC” (SZ” (Szár),
„N”(Nap)) és Szűz Mária hossztengelye
„XC” /„B”(Belső),
„B” (BéL) és „N”
(Nap)/ 24 fok körüli szöget zár be, hasonlóan a Nap és a Föld
forgástengelyeihez.
Belátható emellett az is, hogy a „Világ királynőjének” a Szent Koronához hasonló keresztpántos koronáján miért nincs csüngő és miért azonos a rajta lévő kereszt dőlésszöge Szűz Mária hossztengelyének dőlésszögével. A csüngő szerepe a magyar Szent Koronánál a függőleges irány „beállítása” volt.(A2B2) A TéR 3 dimenzióját a Nap világánál érzékeljük. A freskónál a Napot („TéR”) Jézus képviseli, így a hossztengelye most a „függőleges” tengely. Ehhez a tengelyvonalhoz képest Szűz Mária hossztengelye (egyben a Föld forgástengelye, „Idő”) kb. 24 fokos szöget zár be.
A koronánk forgó keresztje az Időben való szinkronizálást szolgálta. Itt erre nincs mód, de szükség sem, hiszen a szándék más volt: A „Mennyek országa”, a Nap-Föld dualitás, mint TéR-Idő egység jelképes bemutatása volt a cél megszemélyesítés útján. A Mennyek országa nem más, mint a „menyők” országa, L1 (az álló csillagokkal szemben a „menyő csillagok” a bolygók) vagyis a Naprendszer.
Budapest, 2014
karácsonyán
Berényi László Géza
L1 /Lábjegyzet/
/Falvay Károly: 2006 Nagyboldogasszony Budapest Püski Kiadó/