A "mindentudás elemije"

Hogyan lesz a 7-ből 12?

---

A Mikro- és a Makrokozmosz sajátos kapcsolatát jelképekkel megjelenítő „egyesített világmodellek” egyidejűleg önarcképként és világképként is felfoghatóak. A mindenkori alkotóművész szempontjából értékelve a feladat nagyszerűségét : ennél többet nem lehet, kevesebbet viszont nem érdemes kihozni egy műalkotásból ! A feladat „nem nehéz”, semmi újat nem kell kitalálni, csak a valóság lényegét kell megragadni, jelképekből egy mintázatot szerkesztve, amelyek a „KöRiSTeN fraktál” ezer arcának jellegzetességeit (dimenzionális összefüggéseit) hozzák a felszínre.

A mintázatokat (mágikus jelképeket) a holográfia gyakorlatából ismert holografikus film szétvágott darabjaihoz hasonlíthatjuk, melyek mindegyikéből előhívás után az „egész képet” kapjuk vissza. A mágikus jelképek mindegyikével az „Élő valóság”, az „EGY” a maga teljességében megidézhető. A jelkép szemlélése során az „egyén”-ben elmosódik a határ az Egy (Makrokozmosz) és az Én (Mikrokozmosz) között, a nyelvünkben kódoltan jelen lévő utalás szerint e kettő egymástól el nem választható. Úgy tetszik tehát, hogy a „Valóságot” , mint hologramot - közös munkával - mi magunk állítjuk elő!

A későbbiekben még találkozunk ezen ősi (holisztikus) szemléletnek a magyar nyelvben megmaradt nyomaival, melyek a páros testrészek sajátos elnevezésénél érhetők tetten. Addig is bővítsük ki mágikus jelképeink tárházát egynémely misztikusnak mondott számokkal, melyek közül a Fibonacci számsor jelentőségéről már esett szó a korábbi írásainkban. Az „isteni arányt” kifejező számokon túl a legizgalmasabbnak a hetes (7) szám tűnik, amely az ókortól napjainkig Eurázsia szerte nagy megbecsülésnek örvend. Mindemellett ne feledkezzünk meg a 12-ről sem, amelynek rejtélyes kapcsolata a 7-essel még felderítetlen! Ennek eredünk nyomába a következőkben.

Hogyan lesz a 7-ből 12?

A hont visszafoglaló törzsek hetes száma („Hetumoger”) avagy az ország hetes felosztása az indoiráninak nevezett (szkíta, méd, perzsa) népek hagyományában is jelen van. A szkíta utód skótoknak is 7 törzse volt, a kelta írek országukat 7 megyére osztották. A táltosok megrajzolta világképben a világfának 7 ága van. Testünk energiaközpontjai, a 7 csakra a gerincvonal mentén egy függőleges tengelyen sorakoznak. (1. kép)

A „Hetedhét ország” kifejezés talán nyomra vezet. A 7 / 7 = 1 azonosságból következően nyilvánvalóan „EGY ország”-ról (a világEGYetemről) van szó, amely kényes arra, hogy a szakrális 7-es szám a nevében szerepeljen, viszont tudatában van a „Minden EGY !” szemléletből fakadó korlátnak is !

A múló idő mérésére szolgáló időegységek között találjuk a Hetet (7) és a közelében találkozunk a 12-vel is. Az évkör 12 hónapra bontható.  „Bővebb pátriánkban”, a Naprendszeren belül találkozunk ennek analógiájával a „Hétbolygó-rendszerrel”. Ha pedig „kívülről” (felülről) nézzük Univerzumunkat szemünkbe ötlik az Állatöv (Zodiákus) 12 jegye. (2. kép) Az órák számlapja ugyancsak körszimmetrikus elrendezésű12 óraegységgel.

2. kép - A 12-es osztás két példája

Fentiek alapján első következtetésünk tudós eleink gondolatmenetére nézve az lehet, hogy ami térben, időben vagy – méretét tekintve -  nagyságrendben „közelebb van hozzánk”, azt az emberi léptékű Mikrokozmosszal azonosították és a 7-es számmal jellemezték, (Hét bolygó, Hét (nap), Hét törzs), ami végtelenbe vesző távolságú, mintegy külső nézete a Kozmosznak (Állatöv), időben távoli és körformájú (melyben a körmozgás a ciklikus ismétlődés lehetőségét hordozza) (Évkör, óra számlap) azt a Makrokozmosz megnyilvánulásának tekintették és a 12-es számot kapcsolták hozzá.

Korábbi felismeréseinkhez hasonlóan a Mikrokozmoszt itt is tengelyes szimmetriát mutató jelképek jellemzik (a hét bolygó közös tengelye pl.), a Makrokozmosz megfelelője a felülnézeti világmodelleknél megszokott körszimmetriát mutatja. A naptár az a hely, ahol a 7 (Hét) és a 12 (Hónap) találkozik, lévén az idő tengely azonos. A 7 bolygó a Nap közvetítésével kerül kapcsolatba a Nappálya útjába kerülő Zodiákussal, az Állatöv 12 csillagképével. A „tér-időben” megfogalmazott összefüggések láthatóan a Nap járásával kapcsolatosak, de ettől még nem kell őseink világszemléletét valamifajta „Nap-imádat” kategóriába besorolni!

Arra még nem kaptunk választ, hogy miért pont a 7 és a 12 mutatja ezt a szoros kapcsolatot, az egyesített világmodellek új változataként? A MaG misztériumát értelemszerűen MaGunkból kiindulva fejthetjük meg! Az ősi tudást hordozó MaGyar nyelv jön megint a segítségünkre. Nyelvünk máig hatóan őrzi azt a páros testrészekre vonatkozó sajátos szabályt, hogy azok fél értékkel bírnak és említésükkor (fél szem, fél kéz) ezt nem szabad elhallgatni. Ennek hátterét most már sejthetjük. A „Minden EGY” szemlélet konzekvens alkalmazása ez, melyben az egyén nem lehet másból, (még alkotórészeit tekintve sem), mint az „EGY”-ből, ha úgy tetszik 2 félből!

3. kép - Hogy kapcsolódik a 7 a 12-höz?

Az emberi test „kiálló” részei, melyek a törzstől (fejtől) elkülönülnek, jórészt a páros szervek kategóriájába tartoznak, kivéve azokat, melyek a szimmetriasíkon (oldalnézetben: szimmetriatengelyen) helyezkednek el. (3. kép) Ha az emberi testet, mint Mikrokozmoszt oldalnézeti világmodellként fogjuk fel, a testrészek száma – ha a páros szerveket fél értékkel vesszük figyelembe – hétnek adódik. Ha viszont felülnézeti világmodellként értékeljük (amelyben a tengelyes szimmetria nem játszik szerepet) és a páros szerveket teljes értékkel számoljuk, tizenkettőt kapunk eredményül!  
 
Megvan tehát a keresett összefüggés! Mit mond ez nekünk? Talán azt, hogy az „Örök világtörvény” kódja bennünk is jelen van, a „hitetlen Tamások” számára is kitapinthatóan. Más szóval annak igazolását láthatjuk, hogy a Mindenségről készített „közelkép” vagy „metszet „( oldalnézeti világmodell a 7-es számmal) és a Mindenség egésze (felülnézeti világmodell a 12-es számmal) összetartozik, egymástól el nem választható: EGY! (Ugyanazt az EGYet látjuk csak a nézőpont más) Igazolható tehát a fraktalitás, azaz kicsiben és nagyban ugyanaz a szerkezet mutatkozik meg! Eddigi ismereteinket az alábbi táblázatba foglalhatjuk össze: (4. kép)

4. kép - Egyesített világmodellek több változatban

Mit mond erről a Szent Korona?

A Szent Koronát az eddigiekben , mint a KöR-öSz-TéNy szemlélet jelképeinek felülmúlhatatlanul gazdag tárházát ismertük meg. Vajon találjuk-e nyomát a 7 és 12 számoknak, ha a „számosság” terén vizsgálódunk a Szent Koronán?

Kezdjük a 7-es számmal! A 3 részből álló Szent Korona „belső része, teste” is egy abroncsból, pántokból és pártából álló hármas egység. Mindebből a pártaelemek azok, amelyek elrendezése tengelyes szimmetriát mutat. Jézus zománcképe is a pártaelemekhez sorolható, hasonlóan a Pantokrátor („Atya”) és az „istenszülő anya” (Szűz Mária) zománcképekhez, melyek ugyanezen szimmetriasík által kimetszett főkörön kaptak helyet. Az eredeti háromság zománcképei a hossztengelyen egyszeres helyi értékkel bírnak, a tükörképben megjelenített 4-4 pártaelem viszont csak fél értékkel vehető figyelembe, hasonlóan a páros testrészekhez. (Figyelem ! A Szent Korona is „élőlény”!) Összeadva : 3 + 4 = 7! – a hetes számot kapjuk. (5. kép)

5. kép - A Szent Korona a pártával és a 4 + 1 + 4 = 9 csüngővel
/Szelényi Károly fotói /

Az előbbiekben úgy tapasztaltuk, hogy a 12-es szám a külső nézethez tartozik. A Szent Korona „külső” részeként foghatjuk fel a belső részhez felülről csuklósan csatlakozó „gömbös keresztet”, és az alulról ugyanígy csatlakozó 9 csüngő elemet. (5. kép) A keresztszárak végein 3 gömb látszik, a csüngők végein a hármas levélkék ugyancsak gömböket jelenítenek meg síkba terített 3 nézetükkel. A csüngők most – a szimmetria ellenére – teljes értékűek, azaz 3+9 = 12 gömb található a Szent Korona külső részén!
 
A rend kedvéért egy kis kitérőt kell tegyünk, rámutatva arra, hogy a Szent Korona hátulján az eredeti Szentháromságból a női minőséget hordozó Szűz Mária képet kicserélték az 5.képen látható „bizánci császár”-képre.  Az eredeti Szűz Mária zománcképet vagy annak egy „prototípusát” találta meg Csomor Lajos Grúziában, a khakhuli triptichon egyik zománcképeként. („Őfelsége a Magyar Szent Korona című könyvéből idézzük.) (6. kép) Ha nem is bizonyítható, hogy ez a kép volt a Szent Koronán a korábbiakban, azt azért megállapíthatjuk róla, hogy eleget tett az egyesített világmodellek készítésénél előírt szabályrendszernek, amelynek e korona minden eleme láthatóan megfelelt.

Milyen sajátosságokra gondolunk tehát? A háromság másik két képén a két (fél) ciprusfa az aurában lévő tengelykereszt által kijelölt „középpont” (a „világ közepe”) irányába görbül. Szűz Mária aurájában nincs tengelykereszt és a két (fél) ciprusfa éppenséggel kifelé görbül. Ez a görbület azt érzékelteti, hogy a fa tengelyvonala Mária alteste felé irányul, hiszen az áldott állapotban lévő Mária esetében itt az anyaMéHben található a MaG („zigóta”), amelynek jelképe a körbe rajzolt kereszt. Ha nem is látjuk a Makrokozmosz jelét, de odaképzelhetjük a felénk néző, pártus módra feltartott jobb tenyér közelébe, aminek olvasata: KaR-iZ-TeNyér (Mikrokozmosz). A Mikrokozmoszt ezenkívül a megszokott szimmetrikus alakzatok is megidézik, bár a Mária képre csak a két (fél) ciprusfa (KöR) fért fel, ezért kellett kiegészíteni a felső világot képviselő (vele egytengelyű) madáralakkal (iS). A Mikrokozmosz és a Makrokozmosz közös TeNgelyre kerül, így azonosan egynek tekinthető. („Egyesített kozmosz modell” kellett legyen tehát a hiányzó kép is!)

6. kép - A Szent Koronáról hiányzó Szűz Mária zománckép és rekonstrukciója
/Csomor Lajos/

A „két darabból hevenyészve összetákolt Szent Korona” az Univerzum pontos mása! Az Univerzum is hevenyészve összetákolt valami lenne? Hogy is van ez? Egyébként is a Szent Korona 3 részből áll, a pántok és az abroncs mellett a párta a harmadik elem ! Néhány számtan különóra után át kellene gondolnia ezt a kérdést a Tisztelt Akadémikus Uraknak!

A Szent Koronánál megszokhattuk, hogy a fraktalitás számtalan módon érvényesül. A „Mindenség” (vagyis a Szent Korona) középpontja felé közeledve a pántok metszéspontjában található Pantokrátor zománckép tűnik először a szemünkbe. (Szelényi Károly fotóit hasznosítjuk ismét) Kívülről haladunk befelé, azaz először a kerettel találkozunk. Ne is menjünk tovább, amíg le nem ellenőriztük a gyöngyök és az almandin kövek elrendezéséből adódó összefüggéseket! (7. kép)

7. kép - A Pantokrátor zománckép

A négyzetes kereten váltakozva futnak körbe a (körszimmetrikus, avagy kétszeresen szimmetrikus elrendezésű) gyöngyök és a (tengelyesen szimmetrikus) almandin „cseppek”. Színük: GyöNgyház (GöMb)=(KöR) és piroS (iS) a KöR+iS gyököt rejti, közös TeNgelyre fűzve kiadódik a KöR-iS-TeN háromság. A kövek ill. a gyöngyök a négyzet mindkét tengelyvonalára szimmetrikus elrendezést mutatnak. Számoljuk csak meg őket ! Ha az iS gyököt (vagyis a Mikrokozmoszt) megjelenítő almandin köveket számoljuk, a szimmetria tengelyre eső köveket teljes értékkel (2 db), a tükörképben elhelyezetteket fél értékkel (10 / 2 = 5 db) számítjuk. Eredményül hetet (7) kapunk. A „körszimmetriát „(kétszeres szimmetriát) mutató gyöngyöket a felülnézeti modellnél (Makrokozmosz) megszokott módon teljes értékkel számítva összeadjuk, 12-t kapunk! Újabb egyesített világmodell, zseniális egyszerűséggel kialakítva!

Lépjünk tovább! Még nincs vége! A kép tengelyes szimmetriát mutat: a két (fél) ciprusfa görbe tengelye az aura középpontja felé mutat. A fa (növény, KöR) párja a TeNgelyvonal közelében a csontig lecsupaszított lábszár (íZ) . A tengelyesen szimmetrikus modell a Mikrokozmoszra vall (KaR-íZ-TeNyér), a szimmetria tengely közös a „körkereszt” aura (a Makrokozmosz (KöR-iS-TeN) jelképe) tengelyével. Az egyTeNgelyűség fejezi ki az egyenlőséget, azaz megint egyesített világmodellel találkoztunk!   
 
Az aura két oldalán a Nap és a Hold látszik, két azonos nagyságú (szimmetrikus elrendezésű) körben. A Napot a sugarairól ismerjük fel, a Hold mellett további égitestek látszanak. A Nap a „férfi  minőség” (Yang, „iZ” gyök) , a Hold a „női minőség” (Yin, „KaR” gyök). A körök középpontja közös TeNgelyű az aura vízszintes tengelyével. A Pantokrátor, ha oldalra kinyújtaná a KaRját, akár a TeNyerébe is foghatná a Napot és a Holdat! Makrokozmosz (KöRiSTeN) azonos tehát a KaRizTeNy-nyel. (A Napnak van saját fénye, a Holdnak nincs : ez indokolja a fenti párosítást.) (8. kép) Erdély címerében látjuk viszont majd a Napot és a Holdat.

8. kép - Nap (12) és Hold (7) egyesített modellként kettős szereposztásban

A Holdsarló és az égitestek erőltetettnek tűnő tengelyesen szimmetrikus elrendezése azt súgja, hogy a képnek más mondanivalója is lehet még az eddigieken felül! A korábbiakban megtapasztaltuk, hogy a körszimmetrikus modell (KöR gyök) a Makrokozmoszt és a 12-es számot, a tengelyesen szimmetrikus modell a Mikrokozmoszt és a 7-es számot (továbbá az iS gyököt) jelenítette meg. Ez most is így van! A Mikrokozmosznál megtanulhattuk, hogy a szimmetriatengelyre eső dolgok bírnak csak teljes értékkel az összegzés során. A tengelyen 4 égitestet látunk, a Hold helyébe itt a VénuSZ lép (amelynek ilyen ábrázolása elég gyakori Pap Gábor megállapítása szerint) A 3-3 tükörképben megjelenített égitest fél értékkel számítandó, azaz összesen 3 + 4 = 7 van belőlük. A KöRök és a VénuSZ (iS)közös TeNgelyűek, összeolvasva a KöRiSTeN jelenlétét nyugtázhatjuk.

Az éber szemlélőnek feltűnhetett, hogy a KöR mást jelképez itt („körszimmetria” : Makrokozmosz ) mint a korábbiakban, amikor is a „női minőség” hordozójaként találkozhattunk vele (a növényhez vagy a fehér színhez hasonlóan.) A jelképi környezetet vizsgálva lehet csak eldönteni, hogy mikor melyik esettel állunk szemben.

 A Pantokrátor jobbján lévő Nap SuGaRai (Su fo: „iS”, GaR: „KöR”) elég feltűnőek, mesterkéltnek mondhatók. Egy KöR és a korábbról ismert cseppforma íZesül egymáshoz, közös TeNgelyen. (9. kép) A cseppalakot két részből: egy félKöRből és egy éKből (éK=éG =>”iS” gyök) állíthatjuk össze. Az Eget (iS) az (anya)Földdel (KöR) összekötő (világ)TeNgelyt kell még odaképzeljük, hogy előálljon ismét a KöRiSTeN háromság! Láthatóan a legkisebb Részben is megmutatkozik az Egész! A világegyetemen belül megmutatkozó fraktalitás („önhasonló” szerkezet) bizonyítékát láthattuk ismét!

9. kép - A Makrokozmosz a 12 KöR-rel. (Egyébként minden KöRiSTeN-ből van!)

A Pantokrátor balján kiolvastuk a 7-es számot, a jobbján lévő körből kiolvasható-e a keresett 12? Igen, ha a 8 egész kör mellett a 8 félkört is hozzászámítjuk 8+4= 12-t kapunk!  Nagy tudású mágusaink „ügyeltek a részletekre”!
 
Paradigma váltás 1000 évenként?

Koppány képviselte az eredeti KöRöSzTéNy szemléletet, amelynek szerves része volt a „szeniorátus” intézménye. Géza halála után , mint legidősebb férfirokon jogos trónigényét erre alapozta. István csak egy új ideológia támogatásával, a Róma által képviselt „génkezelt szentháromsággal” szövetkezve tudott hatalomra kerülni. Ettől a szemlélettől nem állt távol a fiú trónutódlásának elismerése. A szövetkezésért később nagy árat kellett fizetni. A megtévesztésig hasonló elnevezés: (zsidó) KeReSzTéNység egy fizető szolgáltatást takart, amely évi rendszerességgel fizetendő „hasznosítási díjért” („tized”) volt igénybevehető. Az egyén szuverenitását feladva függő helyzetbe került. Ráadásul az ingyenes KöRöSzTéNy szemlélethez képest, itt már fizetni kellett (különböző jogcímeken, egyre többet)! Szabadulni a függéstől ugyanolyan nehéz lehetett, mint napjainkban a génkezelt vetőmag árusításával foglalkozó nagyvállalatoktól. (Még a nevükben is sok a hasonlóság: SzeNTszék – MonSaNTo)

Koppány halálának bizarr körülményei csak a KöRöSzTéNy szemlélet szimbólumrendszerének ismeretében értékelhetők helyesen! (10. kép) Az összetett világmodell egy időben vonultatja fel a Makro- és Mikrokozmosz szimbólumát. Koppány nevéből a Kupa, Koponya szóra asszociálunk. A félgömb forma koponya a rávetített főkörökkel Koppány „felnégyelésével” egyenlő. Felülnézetben máris megkaptuk a körbe rajzolt keresztet, a Makrokozmosz szimbólumát. A négy várat a Kárpát medence térképén berajzolva, 2 tengelyvonallal összekötve a kopt keresztet kapjuk a Mikrokozmosz szimbólumaként. A szimmetriaTeNgely a GyőRt (KöR) GyulafeHéRvárral (KöR) összekötő vonal. VeSzprém (eSz) és Esztergom (eSz) összekötése adja a másik tengelyvonalat. Összeolvasva: KöR-eSz-TeN, ami akár KeReSzTéNynek is olvasható! Így kezdődött a KeReSzTéNység Magyarországon…

10. kép - A KeReSzTéNység véres kezdete magyar földön

A folytatás is időnként véresre sikeredett. Örök emlékként ránk maradt Szent István „véres” keze, amiből az ereklyevadászok mára már csak a „SzeNT Jobb”-ként tisztelt KöRöm-íZ-TeNyér háromságot hagyták meg. (íZ=ujjak) (11. kép)

11. kép - A Szent Jobb Mikrokozmosz jelkép („KöRöm-íZ-TeNyér”) /internetről/

Ez így Mikrokozmosz jelképként tökéletesen megfelelne, de hol találunk egyidejűleg Makrokozmosz jelképet, hogy az áhított „egyesített modell” álljon elő? Hát a Sze-NT szóban (Sze fo: _Sz, NT fo: T_N) – jól elrejtve ugyan - de iS-TeN szavunk jelen van. Már csak a KöR hiányzik a boldogsághoz! Hát ezért viszik KöRmenetben a templom körül a SzeNT Jobbot! Hogy a ciklikusság is teljesüljön: a KöRmenet minden évben augusztus 15.-én, Nagyboldogasszony („női minőség”, jele a KöR) napján zajlik! Napjaink mágusai ezt jól kifundálták!

Ha számokat nézzük kiderül, hogy a K-o-p-p-á-n-y  szó 7 betűből áll. Nagy izgalommal utánaszámolunk a S-z-e-n-t I-s-t-v-á-n elnevezésnek, de sajnos csak 11 betűt ölel fel, azaz nincs meg a 12! Ez a KeReSzTéNység – minden igyekezet ellenére - nem az igazi!

Vajon miért adták a MaGyar nyelv kialakításakor(?) / kialakulásakor a felső végtag egyes részeinek az „eredeti szentháromság” megidézésére alkalmas neveket : KaR-íZület-TeNyér vagy a másik irányból közelítve KöRöm-íZ-TeNyér? Az Örök Világtörvény felismerése késztethette tudós eleinket minderre?

A KöRöm-íZ-TeNyér esetére van egy érdekes elgondolásom! Az alkar tengelyvonalára (legyen ez mondjuk az „x” tengely) merőleges „y”-„z” síkban tud a TeNyér elmozdulást végezni. Az ujjak (íZek) viszont csak az „x”-„z” síkban mozoghatnak! A KöRöm semelyik síkban nem mozog, viszont életünk folyamán állandóan nő! A három dimenzió mellé bejön az idő tényező is. Mi ez, ha nem a „Tér-idő” az Élő Valóság szinonimája!

Ezen a meggyőző magyarázaton felbátorodva legközelebb arra teszünk kísérletet, hogy végre megfejtsük, mi a fene lehet ez a KöR-iS-TeN?!

Berényi László Géza
Budapest, 2012. december 9.