"Analógból digitális..."

Az ősi magyar világszemlélet nyomában

---

Természetes személy hangjának, azaz analógiáról, analóg kapcsolatról beszélhetünk. A digitalizált „SMS” üzenet esetében ilyen párhuzam már nem állapítható meg, a kapcsolat a természettel megszakad.
 
Napjainkban lépten-nyomon találkozunk ehhez hasonló esetekkel, melyeknél a készülék, amit addig „analóg” rendszerűnek ismertünk, a fejlesztés eredményeként „digitálissá” válik ( pl. : telefon, fényképezőgép ). Ez a tendencia nem mai keletű, filozófiai síkon értelmezve azt tapasztaljuk, hogy a civilizációk fejlődése, „trendje” ugyanilyen irányba mutat.
 
Az „analóg – digitális” kettősség az emberi agy tevékenységénél is felismerhető. A jobb agyfélteke szerepköréhez tartozik az analóg gondolkodás, a fogalmak párhuzamba állítása, (új fogalom hozzárendelése korábbról ismert fogalomhoz ) A bal agyfélteke a dolgokat részekre bontva analizálja, a részeket sorba rendezi , de átlátni az egészet nem képes, mert erre megint csak a jobb agyfélteke alkalmas. A két agyfélteke együtt alkotja az „agy”-at (vagyis az „egy”-et). / Íme az analóg szemléletű magyar nyelvre utaló első példa. / A bal agyfélteke a tevékenysége a „Tér-Időben” értelmezhető, míg a jobb agyfélteke az „Időtlen Teljességben” van otthon. Az analógia felismeréséhez, térben bármily távoli két dolog közötti párhuzam (kapcsolat) felfedéséhez mérhetetlenül kevés időre van szükség. Az analógia „hullámtermészetű”, míg a másik megnyilvánulás inkább „részecske jellegű”. / v.ö. : a fény kettős természete./
 
A gyermek az anyanyelvét utánzással (tiszta analógia) sajátítja el. Egy idegen nyelvet már a digitalizálás módszerével tanulunk (különösen akkor , ha a nyelvtanárnak sem anyanyelve a tanult nyelv). Láthatóan a kapcsolat az eredetivel, a „természetessel” megszakad. A tisztán digitalizáló módszerre hagyatkozó (könyvből való) nyelvtanulás hátránya például az angol nyelvnél nyilvánvaló : a tanuló nagy gondban van, mert találkozva egy „igazi” angollal nagy valószínűséggel nem értik meg egymást !  
 
A természettől elszakadt városi ember már nem érti a világát. A „természeti népek” fiai még utánzással tanultak bele, analóg módszerrel lettek részesei az Élő Valóságnak. A művi környezetben élő embernek már csak a digitalizált („virtuális”) Valóság jut. Hogy átlássuk az egészet, megérthessük ezt a folyamatot, ismét csak az analógiákhoz kell nyúlnunk. Vegyük hát elő ismét, úgy kétezer éve használaton kívül helyezett, („Pállott”) jobb agyféltekénket és próbáljunk meg gondolkodni…
 
Az Élő Valóság azaz a Természet (ingyenes) ajándéka a
fűben, fában lévő  ORVOSSÁG

Szerző : ismeretlen

„ANALÓG„ = „Természetazonos”
Mesterségesen előállított, törzskönyvezett a GYÓGYSZER

Szerző : ismert (jogdíjat érvényesít)

„DIGITÁLIS” = a természetben nem ismert módon alkotórészekből összeállítva.
GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNY átcsomagolt /manipulált/
orvosság (a gyógyszertől az különbözteti meg, hogy nincs káros mellékhatása)
szerzői jogdíjat nem kell fizetni
a DIGITALIZÁLÁSért („drazsé formátum”) viszont annál többet kell fizetni

Vizsgálva fenti tendenciát , melyben a megnyilvánulási formák az időben is hasonló módon sorba rendezhetők, az egyes elemek és az élő valóság viszonyát kell figyelmünk középpontjába terelni. A Világegyetem analóg természetű, a panteista szemlélet „Minden Egy!” („Egy” az isten! ) kijelentését hétköznapi változatban úgy is mondhatnánk, hogy minden „egy kaptafára készült”, azaz minden összefügg, párhuzamba állítható. Például : Mikrokozmosz - Makrokozmosz párhuzam. ( Hermész Triszmegisztosznál ez így jelenik meg : „ Ami fent van az, mint ami lent van, ami lent van az, mint ami fent van, hogy beteljesítse az egy csodáját „ )

A digitalizálás részekre bontást is jelent. Ez a megközelítés úgy is felfogható, mint az oszthatatlan „egy” feldarabolása, az „egy” mellett valami másnak a megjelenése, az „egy” tagadása.
 
Az Élő Valóság (egyre kevésbé megbecsült) eleme, megnyilvánulása a  NÉPDAL

Szerző : ismeretlen

„ ANALÓG „ = „Természetazonos”
 
Mesterségesen előállított, Szerzői Jogvédő Hivatal által „törzskönyvezett „ változata a MŰDAL

Szerző : ismert (jogdíjat érvényesít)

Néha mesterkéltnek tűnik, azaz „nem természetes”.
 
VILÁGZENE áthangszerelt („átcsomagolt”, manipulált )
népzene ( a Klezmer zene is ide tartozik )

a felhasználónak szerzői jogdíjat kell fizetnie (bár még mindenki tudja, hogy ez lopott holmi, de az eredeti jogosulta időközben „leváltották”! )

a DIGITALIZÁLÁSért ( „új hangzás” ) viszont annál többet kell
fizetni (célszerű a jogdíj helyett is ezen a címen bevasalni a pénzt)
 
Keressünk most párhuzamot a képalkotás terén…
 
Az Élő Valóság (egyre kevésbé megbecsült) eleme, megnyilvánulása a  TÁJ

Szerző : ismeretlen

„ ANALÓG „ = „Természetazonos”
 
Mesterségesen előállított, Szerző által aláírt változata a TÁJKÉP

Szerző : ismert (jogdíjat érvényesít)

„DIGITÁLIS” = a természetben nem ismert módon alkotórészekből
(festékszemcsékből) összeállítva.
 
MŰVÉSZI FOTÓ („retusált”, manipulált ) táj

a felhasználónak már szerzői jogdíjat kell fizetnie (bár még mindenki tudja, hogy ez másolat ! )

a DIGITALIZÁLÁSért ( „kidolgozás” ) viszont annál többet kell
fizetni (ez a jogcím ti. nem támadható)
 
 
A világképalkotás terén miért lenne más a helyzet ? A tendencia ugyanaz !
 
 
Az Élő Valóság megnyilvánulása a KöR-iS-TeN. (Szittya népi, nemzeti vallás vagy inkább világszemlélet) (H)úR-iS-TeN formában maradt ránk az elnevezés.

Szerző : ismeretlen

„ ANALÓG „ = „Természetazonos”. A világegyetem modellje az „egytengelyű dualitás” , két – egymástól el nem választható, egymást feltételező - pólus és kapcsolata, a „szent” háromság, mely dinamikus egységet alkot. Az elektromosságban : + és – pólus mellett a közbeiktatott vezető a harmadik (kapcsolati) elem. Együtt alkotnak egy áramkört. Férfi és nő a házassági kapcsolatban lesznek eggyé. (Dualitás magyarul kettősség vagy párosság). A Föld északi és déli (földrajzi) pólusa feltételezi a forgástengelyt, amely azt kijelöli. A pólusok önmagukban, e kapcsolati tengely nélkül nem értelmezhetőek. Erre a hármasságra utalhat a „Három a magyar igazság” szólás, hiszen az igazság - a világegyetemhez hasonlóan - „kezdettől fogva létező” dolog.

A KöR-iS-TeN elnevezés röviden és velősen fejezi ki az „alsó” , látható világ és a „felső”, nem látható (transzcendens) világ szerves egységét. A kasszu (kusita) birodalom neve ehhez hasonló volt : KuR-TeN-iZ. (Láthatóan a mássalhangzók hordozzák a jelentést) A KöR a „világkörre” ( v.ö. : „kerek világ”) utal, ami a gömbalakúnak képzelt világegyetem síkbeli vetülete. (A szanszkrit Mandala szó világgömböt és világkört is jelent. ) A KöR a Test szimbóluma, az iS vagy iZ a Szellemé, e kettő között kapcsolatot az egydimenziós, tengely formát öltő alakzat a TeN teremt. Úgy is mondható, hogy a látható forma (KöR) és a belső, (nem látható) tartalom "iZ” egysége, egyTeNgelyűsége nyilvánul meg. Magyar nyelven az Eget a Földdel összekötő, kitüntetett tengelyt „magos” tengelynek nevezték („magosság” hasonulással magasság ), hiszen ez az ég felé törő növényi mag által kirajzolt függőleges tengely. (v.ö. : népmeséink égig érő fája ) A „magos” tengelyt a mikrokozmoszban is értelmezhetjük. A nemi szervek elnevezése, a nemi „egyesülés” kifejezés legalábbis ezt tükrözi.

A „Minden EGY” ! és „EGY az isten” ! (sőt : minden „isten” !) hármas kijelentéssel jellemezhető KöR-iS-TeN világszemlélethez „ingyenesen” a megvilágosodás útján lehetett hozzájutni. A tanulást, az analógiás gondolkodást elősegítették a jelképek, melyek életüket betöltötték, és a szóbokrokat tartalmazó (magyar) nyelv. A jelképek ezerféle módon, mindegyre az időtlen teljességet, az EGY-et jelenítették meg. A székelyföldi nagyírásos párnahuzatokon az „egytengelyű dualitás” (a KöR-iS-TeN fraktál) egyidejűleg több módon is értelmezhető. A (nő vagy a) növény az alsó világ, míg a madár (vagy más képzeletbeli , szárnyas élőlény) a felső világ szimbóluma. A szimmetrikus elrendezésből következik a közös (szimmetria) tengely. A nyolcszirmú virághoz hasonlatos jelkép, a nyolcfelé vágott GöMböt (a „MaG”-ot) jelképezi. Jellemzően mindig a szimmetriatengelyen (vagy „MaG”-os tengelyen) kapott helyet. A KoRsó amiben víZ van , ugyanezen a TeNgelyen található. A víz most a nem látható, míg a kör a látható világ jelképe. /3. ábra/ A faragott téka szimmetriája ugyancsak nem tulajdonítható a véletlennek.

A szimmetriatengely lehetne éppenséggel vízszintes is, de ilyen esettel soha nem találkozunk. Ennek magyarázata a következő: a lélekkel bíró élőlények (például a madár ) egy szimmetriasíkkal bírnak, míg a növényekre általánosságban (gondoljunk egy fenyőfára például) több szimmetriasík a jellemző. A szimmetriasíkokban egy közös elem van : a metszésvonaluk, ami azonos a gravitáció által kijelölt függőleges tengellyel. Azaz a mindenütt jelenlévő KöRiSTeN „itt érhető tetten” ! A madár oldalnézete tükörképben azonos, ezért a 4. ábrán például nem két madarat látunk, hanem egyet, csak két nézetben. A növény két, egymásra merőleges síkra vetített oldalnézete azonos, így elegendő egyszer ábrázolni. A növény így mindig középre kerül, a szimmetriatengely egyben a MaGos tengely. A kompozíció három képe tehát háromság, ami egység is egyben.
 
A pásztorok nem szakadtak el a természettől, így a pásztorművészetben az ősi jelképek a közelmúltig fennmaradtak. Az ideológiai átképzésből is kimaradtak (állataikkal mégsem mehettek a templomba…). Pásztorok készítették az alábbi tökkobakot is, melynek rajzolata világmodellt rejt. A KöRiSTeN az Eget a Földdel összekötő függőleges tengelyen, a „MaGos” tengelyen jeleníthető meg legkönnyebben (ti. a TeNgely mindkét pólust tartalmazza). A MaKK más gömbölyded termésekhez hasonlóan a MaG szóbokrába (MáK, MeGgy, MaGyal, MoGyoró) tartozik. A MaKKal megjelölt MaGos tengely ezek után könnyen felismerhető. A jelképegyüttes „üzenetét” a két szimbólum egymáshoz viszonyított helyzetét értelmezve fejthetjük meg. A növény súlyponti tengelyét (a „MaGos tengelyt” ) a szarvas GeRincvonala (súlyponti tengelyvonala) derékszögben metszi. A két szféra súlypontja közös (a MaGos tengelyre esik) így a fenti dualitás „egytengelyű”, vagyis egymástól el nem választhatóan egy. Ez tehát egy „felülnézeti” világmodell. Így fest a „kerek világ” a tengelyek által kirajzolt egyenlőszárú KeReSzTtel (v.ö. : KöRoSzTó). Egy térbeli test három egymásra merőleges tengelyirányú nézetével adható meg síkbeli ábrázolás során. Így válik érthetővé, hogy a makk két oldalnézetben is megjelenik, a szarvas hossztengelye felőli nézet tekinthető a második oldalnézetnek. A három nézet a MaGról nem más, mint a háromság ami egység, vagyis az eredeti „szentháromság”.

5. és 6. ábra

A somogyhárságyi tökkobak analógiái igen messzire vezetnek . / 6. ábra/ Az esztergomi királyi várkápolna oroszlános freskói / 7. ábra (rekonstrukció), / az Aachenban talált, Nagy Károly szemfedőjének mondott selyemszövet / 8. ábra /, ugyanazt a kompozíciót mutatja. Ezek a mandalák a „kerek világot”, az „Élő Valóságot” vagyis a KöRiSTeNt ábrázolják.

7. ábra

8. ábra

A világképalkotás terén az analógiák sorában következik :
 
Mesterségesen előállított istenkép : JEHOVA

Szerző : ismert ( vagy legalábbis jól behatárolható)
a jogdíjat a hitközség érvényesíti.

Nincs analógia. Más mint az Egy ! Az EGY tagadása.
(A „Másság” megjelenése) Az EGY részekre bontása a digitalizálás.

Jehova hatósugara nem terjedt ki a Teljességre. Érdeklődése csak a zsidóságra és a vele szomszédos népekre szorítkozott, akikre megfelelő áldozattal megtámogatott kérés esetén , hajlandó volt mondjuk dögvészt bocsátani. Jehova törzsi istenfogalom, az első „privát” isten.
 
A számunkra legjobban ismert világvallás a zsidóKeReSzTéNység
A digitalizált változat (a Biblia) szerzői ismertek ( az evangelisták, Pál és tanítványai). A szerzői jogdíj a „tized” volt. (Államvallás esetén mai fogalmak szerint ez a GDP 10 %-ának felelt meg) A szerzői státust Róma meglehetősen tisztázatlan körülmények közt „örökölte meg” az eredeti analóg) változat „jogutódjától” Pétertől, ill. az „ügyvezetőként” fellépő Páltól (akiket a birodalom területén öltek meg). A másik világvallás az ISZ-lám (szent könyvük a KoR-an) esetében a hasznosítási díj a „zakat” 2,5 %-ot tett ki.
Jézus jelképekkel (analógiákkal) tanított a Teljességre. A digitalizálás során a Biblia a teljesség igénye nélkül készült, az evangéliumok nagyobb része kimaradt belőle. A digitalizálás, mint módszer, alapvető ellentmondása így fogalmazható meg : Lehet-e a „Teljességre” (annak megismerésére vagy megismertetésére) törekedni a „teljesség igénye nélkül” ? Láthatóan ez az igény, csak „végtelen hosszúságú” szent könyvek esetében teljesülhetne! (v.ö. : „könyves vallások”)

A manipuláció leginkább az „áthangszerelt” szentháromságban érhető tetten. A turáni népek analóg szemléletében az égi szentháromság a földi háromság (férj + feleség + kapcsolat /melynek gyümölcse a gyermek/ megfelelője. (Mikrokozmosz –Makrokozmosz analógia) Megjegyzendő, hogy a férj szóban a pár(osság), a feleség szóban a fél gyök rejlik. (V.ö. : „két fél az egy pár”) A gyermek szóban viszont kör szavunkat ismerhetjük fel, ami a sumérban még gur-nak hangzott. Mindezek a kifejezések az „Egy”-nek nevezett , KöR-iS-TeN hármasságban felismert istenképzet nevei (jelzői). Az égi hármasságban az atyaisten melletti női princípium a magyar Boldogasszony (a sumér BAU-DUG-ASAN) volt. A látható világ, a „Földanya” (a Boldogasszony személyesíti meg) a KöRformával, a nem látható tartalom: a szellemi világ az iZ gyökkel jellemezhető. (valaminek az íze, az „nem látható” tulajdonsága) Közöttük az állandó kapcsolatot egy kommunikációs TeNgely biztosítja. Így hát a TeN a (szent)lélekkel azonosítható.

A zsidókeresztény Atya - Fiú - Szentlélek hármasság a digitalizáció terméke. A női minőség kimaradt belőle, így természetellenesnek tekinthető. (A természetben nincs párhuzama, analógiája). A „minden Egy” tagadását olvashatjuk ki belőle. Az oszthatatlan, mindenütt jelenvaló KöR-iS-TeNt két részre bontották („Ég és Föld”), melyben az Ég teljesen független a földi valóságtól. (Ezt a szituációt a „függetlenített párttitkár” esetéhez hasonlíthatnánk, akinek immár semmi köze a „borzasztó (korábban : eredendően bűnös) tagsághoz”.) A szétválasztás az elnevezésben is nyomon követhető, ezért kellett elhagyni a KöRiSTeNnel azonosítható (H)úR-iS-TeN kifejezést és helyette már csak iS-TeNt mondunk. A (H)úR a KöR szóbokrába tartozik. (V.ö.: HúR, HuRok, HuRka, HaRang, HeRe, HoRdó) A „H” gyenge hangzó, esetenként lekopik (lásd : Hungary, Ungarn) Az úR tehát a KöR szinonímájának tekinthető. A németben megmaradt a „H” , ugyanis a német HeRR egyenlő a magyar úR kifejezéssel.

Mi lesz a HáRmasságból, ha a KöRt (Földanyát , női princípiumot, YINt) jelentő HaR gyököt levágjuk belőle ? Ami marad az a „masság” helyesebben a „másság”! Hát persze, az Atya-Fiú-Szentlélek mint egyneműekből álló családmodell, csak a „másság” jegyében tekinthető családmodellnek.

Az eredeti hármasságban az égi küldött (a „gyermek”, Jézus, Buddha, Zarathustra és a szakrális uralkodók) arról ismerhetők fel, hogy Ég és Föld „kapcsolatának gyümölcseként” az eget földdel összekötő (függőleges) kapcsolati TeNgelyen tűnnek fel (testesülnek meg). Buddháról azt olvashatjuk, hogy anyja egy fa törzsébe kapaszkodva hozta a világra. Ez a fa azonosítható népmeséink „égig érő” fájával. A betlehemi jelenetben is felismerhető ez a függőleges tengely. A növényi anyaggal bélelt jászol, amelyben a Gyermek fekszik, képezi a tengely alsó végpontját. A felső végpont a (mindig nyolcágúnak ábrázolt) „betlehemi csillag”, melyet követve „talált rá” a három MáGus Jézusra. ( ISZa, JeSZZe, „Hé-iZ-u” jelentése: iZ „háza”) A szimmetrikusan elrendezett „lélekkel bíró” élőlények : a háziállatok, melyek leheletükkel melengetik a kisdedet (lélek = lehelet, v.ö.: Lél = Lehel) „állítják elő” a (szimmetria) tengelyt. Így egy tengelyre kerül az alsó világ növénye a lélek és szellem világának jelképeivel.

A Rendezett Világegyetem jele a főkörök mentén nyolc részre vágott gömb, melyet síkban nyolcszirmú virággal („rozetta”), nyolcágú csillaggal (v.ö. : szőnyegminta a kilim közepén) lehet megjeleníteni. / 9. ábra/ Felülnézeti (térbeli) világmodellnek felel meg a Szent Korona is, a gömb felső felével azonosítható. A szakrális uralkodót a pajzsra emelés során, vagy a koronázási dombon tett négy irányú kardvágás által értelmezhető „célkereszt” függőleges tengelyében látjuk viszont. A húsvéti tojások („világtojások”) térbeli világmodellként értékelhetőek.

A Teljesség annak súlyponti, vagy szimmetria tengelyén megragadhatónak tűnik, úgy ahogy a súlyzót is a tengelyénél kell megragadni, hogy az egészet felemelhessük. A manipulált hármasságban a női princípium helyén a „Fiú” ( a Szentlélek megtestesülése) önálló helyet kapott , bár eredetileg a Fiú a kapcsolati vagy információs TeNgelyen jelent meg. A „Fiú minőséget” szerencsésebb volna a „kapcsolat” kategóriával helyettesíteni, hiszen a férfi és a nő között a kapcsolat az, ami állandó jellegű, melynek gyümölcse a GyeRmek, viszont esetleges.
A magyar Szent Koronán a (szimmetriasíkban) lévő zománcképeken eredetileg a KöR-iS-TeN „aktuális” hármassága ( Jézus, az „Atya” és Mária ) jelent meg. A női princípiumot megjelenítő Mária képet később egy bizánci császár képére cserélve, (a hármas egységet megszüntetve ) a KoRonát a zsidókeresztény világmodellhez igazították. Ez nyilván kényszermegoldás lehetett, mert kissé zavarosra sikerült a képlet, hiszen így a Szentlélek Dukasz Mihály képében (?) jelenik meg!
 
Jézus Krisztus zománcképét nagyítóval megszemlélve fontos összefüggéseknek jutunk nyomára. Jézus három ujját felmutatva hívja fel a figyelmet valamire, amit két ujjával összecsípve tart. Mi lehet ez a „bogyó” a kezében ? A Napot nem ilyennek képzeljük, (a Pantokrátor felső zománcképén például megjelenik a Nap 8 sugárnyalábbal). Most már talán mindenki felismerheti a világegyetem gömbjét,a „MaGot” (hiszen ez a gömb a Jézus kép súlypontján átmenő függőleges tengelyen: a „MaGos” tengelyen /egyben a korona szimmetriasíkjában/ tűnik fel. Ha a MaG és a MaGzat egy közös tengelyen látszik, úgy a kettő egynek tekinthető. (Jézus tehát nemcsak az Atyával egy, hanem a világegyetemmel is azonos). Ime a KöRiSTEN világkép, az elnevezés magyar nyelven is leolvasható : A KöRt formázó ujjak, egyben iZek (izületek), így a TeNyérrel közös TeNgelyűnek minősülnek. / 10. ábra /

9. ábra

10. ábra

A Szent Korona „lélekkel bíró élőlény”, hiszen csak egy szimmetriasíkot találunk rajta. A díszek mellett a zománcképeket is úgy válogatták össze, hogy a szimmetria töretlenül megmaradjon. Így például a két orvos szent mellett a két katonaszent is tükörképben jelenik meg az abroncs két oldalán. Vajon miért kerülhetett Péter és Pál a keresztpánton egy
párba ? Ne a naptárra gondoljunk, ahol a névünnepük ugyanarra a napra került, mert az későbbi keletű. A magyarázat máshol keresendő : Ez a Pál nem azonos azzal, aki Saul-ból „magyarosított” Pálra, hanem ez a Pál a két Simon egyike, akiket Jézus nevezett el megkülönböztetésül Péternek és Pálnak.

A KöR-iS-TeN volt az első privatizált „isten”. A széles körben bevezetett, magyar nyelven értelmezhető elnevezést is átvették : (ChRiSTiaN), KöRöSzTéNy és szemérmetlenül használták is, hiszen a védjegy nem volt „bejegyeztetve”. Ez persze érthető, ha a KöR-iS-TeNt más olvasatban KöR-őS-TéNy –ként (KöR, mint kezdettől való) értelmezzük.

Vajon az időben teljes érvényű volt-e az Atya-Fiú-Szentlélek zsidókeresztény szentháromság, a világképalkotás eme új „szoftver”-je, hogy mai fogalmakat is használjunk. Be kell látnunk, hogy ez a szentháromság a Jézus születése előtti időszakban nem volt értelmezhető, azaz ez a szoftver a „dátumváltás” előtt nem működött ! Ahhoz képest, hogy a mai szóhasználat szerint „ChRiSTiaN 3.1 LT Upgrade” címmel is illethető zsidókeresztény szoftver korlátozott érvényű (LimiTed) volt, a jövedelem 10%-ában megfogalmazott hasznosítási díj elég soknak tűnik az ingyenes KöRiSTeNhez képest! Az ismert „Upgrade” jelző egyébként arra utal, hogy a római kereszténység fogalomrendszere teljes egészében ráépült a KöRiSTeN világkép fogalomrendszerére (ünnepeire, jelképeire) részben újraértelmezve azokat.

Koppány magyarjainak döbbenete : „Hát a valóságot is le lehet váltani !?” még ma is tart! A valóság helyébe lépett virtuális valóságot (v.ö.: valótlanság, hazugság) naponta újra elő kell állítani. Ehhez a termékhez szerzői jogok fűzhetők, („eladható, forgalomképes”) így napjainkra ez a tevékenység biztos alapokon nyugvó iparággá fejlődött. (v.ö.: Média, tömegkommunikáció, film, reklám) Az igazság viszont ( mely a valósághoz hasonlóan kezdettől fogva létezőnek tekinthető) nem sajátítható ki és hangoztatása sohasem aratott osztatlan elismerést. (V.ö. : „Mondj igazat és betörik a fejed !” – magyar közmondás).
A mai magyar nyelvhez közel álló ősi „MaGyaR” nyelv volt az analóg természetű (a fizikusok szerint fraktál jellegű) világegyetem (nevezhetjük „hardver + szoftver” együttesnek is) analóg (szoftver)nyelve, / kiterjesztés : 3+1 dimenzióra /. A fraktalitás kifejezés „önazonos struktúrák” rendszerére vonatkoztatható. A „háromság, mint egység” szerkezet jellemzi az Élő Valóságot, azaz a KöR-iS-TeN fraktált.

A latin nyelv volt a digitalizáló zsidókeresztény világképalkotás digitális (szoftver)nyelve / kiterjesztés : 3 dimenzióra /. Ha az „Ég” és a „Föld” elválasztásra kerül, úgy csak a három földi dimenzióban gondolkodhatunk.

Az angol nyelv napjaink „kétszeresen digitális” INTERNET-es világképalkotásának szoftvernyelve. Kiterjesztése : mindössze 2 dimenzió (az Információs Szupersztrádához - mely a földfelszínt hálózza be – ennyi is elegendő). A képernyőkön is csak kétdimenziós képet szemlélhetünk.
 
A szellemi mozgástér leépítése tovább folytatható. A sorozat utolsó állomása az Egy ( az „Unió”) Kiterjesztése : 1 dimenzió. ( Magyarul : „behúztak a csőbe…” )

Ahogy az angol szavak szemünk láttára beépülnek az egyes nyelvekbe, úgy szivárogtak be a latin szavak is annakidején Európa nyelveibe. A legősibb szakrális nyelv a MaGyaR ősnyelvként igen elterjedt lehetett, hagyatéka a világ minden részén megtalálható. / v.ö. : TAMANA kutatás /. Ezt gondolhatjuk a „bábeli nyelvzavar” előtti „egyetlen” (közös) nyelvnek. A MaGyaRt a digitalizálódás jegyében fokozatosan elfelejtették. A szakralitás fogalmai viszont sok nyelvben „MaGyaRul” rögzültek. Erre mutat példát a KöR-iS-TeN megidézését szolgáló KöR”templom” német és angol elnevezése : KiRche ill. ChuRch. Eredetileg (MaGyaRul) ez KöRkének hangozhatott. Gyaníthatóan ez a változat maradt fenn KaRcsa helységnévben, amely szép KöRtemplomáról nevezetes.

Elgondolkodtató a KöRtemplomok sorsa, melyeket jórészt átalakítottak, hozzáépítve egy vagy több templomhajót. A KöRtemplom centrális tér, kirajzolja a KöRiSTeNt megidéző (az eget a földdel összekötő ) függőleges tengelyt, mely mindenki számára egyformán hozzáférhető. A templomhajó vízszintes tengelye azonosítható az oltár és a hívek között ( a pap közbeiktatásával) elképzelt újabb tengelyvonallal. A szimbólumok szintjén így magyarázhatjuk ezt a fejleményt : az új iSTeN (már nem KöRiSTeN ) ettől fogva csak a Róma által kinevezett pap közvetítésével, (térben és időben) korlátozott módon hozzáférhető. Az „istenszolgáltatás” nem volt ingyenes : a templom csak egy „fizető kapun” (v.ö. : „Szupersztráda” ) keresztül volt megközelíthető.

Az „analóg”-ból „digitális”-sá alakulás folyamatát talán az írás átalakulása szemlélteti legjobban. A képírás mellett a rovásírás és az ékírás („ég”-írás) is többé-kevésbé analógnak volt tekinthető. A MaGyar nyelvvel egykorú rovásjeleink kialakítása a Teljességet , a „MaG”-ot szimbolizáló , főköreivel megjelenített gömb (pontosabban ennek sikbeli vetüle : a körbe rajzolt kereszt) alkotóelemeit idézi. A jelkészlet gyakorlatilag körívek és egyenesek kombinációjából áll össze. Más szavakkal: KöRív íZesül TeNgelyforma egyenesekkel. Az íZ (iS) („éSZ”!) a jelkombináció értelmével azonosítható. Ime a mindenütt jelenvaló „KöR-iS-TeN háromság” egysége. Ma ezt „Anyag, Energia, Információ” háromságként ismerhetnénk fel.
 
Az „eredeti szentháromság” a beszéd hangjait elemezve ismételten felfedezhető. A szavak magánhangzókból és mássalhangzókból képezhetők. A magánhangzó, a „tiszta hang” a hullámtermészetű Energia kategóriával azonosítható. A mássalhangzó kiejtésekor (részecske jellegű) akadályba ütközik, így ez az Anyagnak feletethető meg. Ezek kombinációja : a szó hordozza az Információt. Jellemző, hogy a szavak kezdetben egy szótagúak voltak és leginkább három hangzóból álltak. (v.ö. : KöR-iS-TeN )
 
Az ékírást kigondoló MáGusok a háromság egységét hangsúlyozták ki : az ék, amit az agyagba nyomnak, nem más mint egy egyenlő szárú háromszög. Ék szavunk sok más szóval egyetemben (pl. : ük, ég) az egy szóbokrába tartozik. Ime a háromság ami egység is egyben. A kétszeri háromság (amit a matematikusok kvaterniónak neveznek) fogalmát is illusztrálhatjuk, felismerve az analógiákat. Az egyik háromság maga az ék (ez tehát az „ég”-ben lakozik) A másik pedig az írószerszám lenyomata az agyagban (vagyis az „anyag”-ban) A két szféra, a látható és a nem látható világ viszonya ehhez hasonlatos : összetartoznak, egymástól el nem választhatóak, „egy”-ek.

11. ábra

A betűírásnál azonban az élő valósággal való analógiás kapcsolat már megszakad. Hogy ez az átalakulás mikor történhetett, arra majd az írástörténeti kutatások fényt derítenek. A nyelvészeknek viszont arra kellene választ adniuk, hogy az egyes nyelvekbe mikor kerülhettek az uralkodók, főurak elnevezését szolgáló alábbi kifejezések! Úgy tűnik – a számos párhuzam legalábbis erre utal - Eurázsia uralkodóit még MaGyaR nyelven nevezték el sok ezer évvel ezelőtt ! (11. ábra )
 
2004. március 21. Berényi László Géza

Ui.:
 
A megatrendek értelmezése, az analógiák felismerése talán a jövőbe pillantásra is módot nyújt. Ime egy vízió a nem túl távoli jövőből :
 
A globalizáció „tökéletesítése” során eljöhet az idő , mikor is betiltják a népdalt, a népzenét (már ahol még akad belőle ) és a közszolgálati rádiókból és televíziókból csak klezmer zenét lehet majd hallani. Ez persze nem lesz ingyenes, az előfizetési díjat mondjuk az átlagjövedelem 10 %-ában szabják meg. (v.ö.: „tized”) Ha valaki az elhangzó klezmer darabok között felismerni véli saját (korábban betiltott) népdalait, úgy annak – megromlott hallását javítandó – forró ólmot öntenek majd a fülébe. ( Vagy „vazallus” lesz, vagy a „Vazulos” megoldást alkalmazzák vele szemben ! ) A digitalizáció térhódításával persze egyre inkább az ólomöntés „digitalizált” változata : az ólomgolyó („tarkólövés”) kerül majd előtérbe. Akiknek fülei vagynak a hallásra, hallják…