Az eredeti Szent Korona-tan

Az "őstudás", DÚR hangnemben előadva

---

A Sze-NT KoRona („iSz-TeN-KöR”) és az isteni arány

A Szent Korona 1980-as, egy négytagú mérnökcsapat (Ferencz Csaba és társai) által végzett - minden méretére kiterjedő – vizsgálata azt bizonyította, hogy a korona főbb méretei egy alapméretnek, a Jézus zománckép trónus szélességeként mért 1 hüvelyk (2,54 cm) méretnek az egész számú többszörösei, mely számok mindegyike a Fibonacci számsorba illeszkedik. (1. kép) Ez az eredmény már akkor a Szent Korona egységes jellege mellett szóló döntő érv volt, de nem kapott kellő publicitást.

A hüvelyk („íZ”) hosszméret a KöRöm-íZ-TeNyér háromság, a Mikrokozmosz fogalomkörébe tartozik. A látható világban a növekedés folyamata illusztrálható a Fibonacci számsorral vagy az ennek megfelelő Fibonacci spirállal. Az 1 hüvelyk trónus alapmérettől a 8 hüvelykes átmérőig nőnek az egyes hosszméretek a koronán. A dőlt tengelyű kereszt a korona tetején csak a jelenlegi dőlésszög (23,5˚) esetén adja ki a Fibonacci sorba illeszkedő 2 hüvelyk magassági méretet.

Az emberi testnél (a Mikrokozmosznál) ugyancsak megtaláltuk az isteni arány nyomait – amint azt legutóbbi írásunkban részletesen taglaltuk. A végtagok 7-7 egymáshoz ízülettel kapcsolódó csontos ízzel rendelkeznek. Ezek hüvelykujjhoz viszonyított aránya rejti a Fibonacci számsor számait. A hetes szám viszont az oktáv rendszerre utal! Valószínűtlennek tartjuk, hogy a Szent Korona, mint a Világegyetem majd összes , lényeges tulajdonságát kódoltan megjelenítő jelkép együttes, ne tartalmazna utalást erre a hangrendszerre, mely a Kozmosz hullámtermészetének hírnöke.

Hogy juthatnánk a keresett oktáv rendszer nyomára?
 
A különböző léptékű szerkezeti egységek egymáshoz való viszonyuk alapján növekvő frekvencia (csökkenő hullámhossz) szerint sorba rendezhetők, már amennyiben hullámtermészetet tulajdonítunk nekik. Teóriánk a következő : a nagyobb méretből a kisebb felé haladva a korona egyes részei minden „sűrűsödési” szinten felmutatják a KöRiSTeN háromság jelenlétét, az „egytengelyű dualitást”.

Másképp fogalmazva a 3 hullámforma mindegyike közös frekvencián van azokon a sűrűsödési szinteken. Ezek a frekvenciák – zenéből vett hasonlattal élve – „harmonikus hangokat” eredményeznek. Egy szerkezeti egységnél, ha érvényesül a (KöRiSTeN) háromság, adott a harmónia is! (Háromság = harmónia) Lássuk, hogyan igazolódik mindez a Szent Korona esetében!

A HáRoMszor megosztott MaG HaRMóniája („HeRMész TriszMeGisztosz”)

Az egyik „harmonikus” frekvenciáról a másikra való átlépés során származtatott „hangközök” száma 7-nek bizonyul, vagyis 7 lépcsőben jutunk el a korona egészétől a MaGtól, a legkisebb egységig, a Jézus zománckép közepén kézben tartott MaGig. A hétfokú (diatonikus) dur-skála tökéletes analógiája áll előttünk, olyannyira hogy, a „2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél” hangsornak megfelelően a disszonáns hangközök („fél” hangok) helyén az átlépés valóban „disszonáns”, hiszen dimenzióvesztéssel jár.

Hogy néz ki ez a dimenzióvesztés? 2 db három dimenziós szerkezeti egység („harmonikus hang”) után „fél”-be vágjuk a koronát, hogy a szimmetriasíkja mentén feltáruljon a Jézus-Pantokrátor-Szűz Mária háromság. Ezután már a két dimenziós Jézus zománcképen teszünk 3 „egész” lépést, hogy végezetül ezt a zománcképet vágjuk „fél”-be, annak érdekében, hogy a sík metszésvonalaként a „MaGos” tengely ként felismert 1 dimenziós (tehát láthatatlan) vonalat megkaphassuk. A MaGos tengelyen lévő MaGot Jézus „saját kezűleg” mutatja be (ami egy láthatóvá tett, felnagyított „pont”). Gyaníthatóan a „világ közepéről” van szó, hiszen a MaG egybeesik Jézus testének súlypontjával (síkbeli középpontjával).

A képen a zongora billentyűsorát látjuk egy oktávnyi szélességben. A lépések fentről lefelé ( a nagyobb frekvencia irányába), a külsőtől a belső (középpont) felé, a nagyobbtól a kisebb méret felé irányulnak, mintha visszafelé peregne a „növekedés” filmje. (2. kép) Növekvő frekvencia esetén a hullámhossz („hosszméret”) csökken. Útközben – a Makrokozmosztól a Mikrokozmosz felé - valóban egyre kisebb méretekkel találkozunk, a dimenziószám csökkenése (3 >2>1) mellett.

2. kép - A hétfokú DÚR skálára hangolt Szent Korona „oktáv rendszere”

Persze más megközelítés is lehetséges. Ha csak az egész hangközöknek megfeleltethető lépéseket vesszük figyelembe, úgy - a népdalainkban igen gyakori –pentaton skálát is kiolvashatjuk belőle.

1 . lépés: A MaG háromsága téridőben

A Szent Korona teljes életnagyságban látható a képen . Jól láthatóan három részre tagolódik. A középsőben a MaGnak is nevezett alakzat, a háromszori felezéssel nyolc felé vágott gömb, a három dimenziós „világgömb” felső felére ismerünk. Az alsó rész (a csüngők együttese) a világgömböt „térben”, a fölső rész (a dőlt szárú kereszt) meg „időben” modellezi. Hogy kell ezt érteni ? Az alsó a földi világ megfelelője, a felső nyilván az „égi” világé. (3. kép)

3. kép - Háromság, mint egység : „tér-idő” = MaG

1/a Csüngők

A látható világ („alsó” világ) három dimenzióban tárul elénk. A teret rendező 3 képsík a három főkört metszi ki a világgömb felületén. A képsíkok találkozásánál értelmezett 3 metszésvonal („tengelyvonal” ) adja a derékszögű koordináta rendszert. A csüngő szerepe az, hogy (a koronázás során) függőónként viselkedve „előállítsa” a koordinátarendszer beállításához szükséges mindenkori függőleges irányt. (4. kép)

4. kép - A „Tér” elemeinek felvonultatása

A világgömb 3 (tengelyirányú) nézete látható a csüngők végén, a hármas levélkék hátoldalán körbe rajzolt kereszt formájában. Máris föltárult előttünk a tér összes eleme: a sík, az egyenes és az egyenesek összemetsződéseként a pont. Mint tudjuk a tér 3 , a sík 2, a vonal 1 dimenziós. A pont meg 0 (vagy mindez egyszerre?). A színpadkép már megvan, de mit lehet tudni az előadásról?

A darabot ugyanaz a 3 szereplő játssza végig: KöR, iS (iZ) és TeN! Jelenetenként más-más ruhában, de azért (hála a szóbokroknak) felismerhetően állnak elénk. A „csüngő” című jelenetben például a térelemeket formálják meg két képben. A „KöR” például az első képben KaRika, a másodikban KeRek levélke. A KaRikák egymáshoz csuklósan íZesülnek, így lesznek íZek is egyben. Majd a második képben már a TeNgelykereszt által négyfelé vágott levélke 4 íZében látjuk viszont. A TeN főszerepet kapott ebben a jelenetben ! Függőónt játszik, ő állítja elő a függőleges irányt. „Keletelt” színpad (keletre néző korona) esetén máris elmondhatjuk, hogy betájoltuk a világgömb koordináta rendszerét, melynek láthatóan sok középpontja van (Multiverzum), de mindenhol ugyanazokkal a szereplőkkel találkozunk.

1/b Megdöntött kereszt

Most, hogy - hála a betájolt koordináta rendszernek – tudjuk, hogy hol vagyunk felfelé is nézhetünk. A nem látható („felső”) világ szimbóluma a Pantokrátor köldökéből kinövő dőlt kereszt. Azért gondoljuk ezt, mert itt a MaG, a „gömbfelületre rajzolt kereszt” inverzeként, „keresztre rajzolt gömb” formájában jelenik meg. A nem látható világ hullámtermészetű, itt a látható világban értelmezett hosszméret hullámhosszként a nevezőben jelenik meg a frekvencia számítása során. Vagyis az alsó világ a felső tükörképe, „reciproka” – az egykorú felfogás szerint. A frekvencia a hullám sebességének és hosszának a hányadosa, a hullámhosszal fordítottan arányos. (A Hertz-ben mért frekvencia mértékegysége: 1/sec – a másodpercenként ismétlődő hullámalakok száma, a periódusidő reciproka) A hullámmozgásnál az idő is megjelenik tényezőként, amit akár negyedik dimenziónak is tekinthetünk. (5. kép)

5. kép - Tájolás + hangolás /szinkronizálás Téridőben/

Az inverz meg az alapérték azért vehető „egyenlőnek” ebben a felfogásban, mert „közös tengelyűek”, ugyan ez a tengely csak egy vízszintes (a számlálót és a nevezőt elválasztó) tengely. Az igazi magyarázat talán az lehet, hogy itt minden az EGY-ről (a világEGYetemről) szól, márpedig az 1-nek az inverze is 1! ( 1/1 = 1 )

Nem tulajdoníthatjuk a véletlennek a kereszt 23,5 fokos dőlésszögét! Az idő múlását, a naptárat a Nap járásához igazították eleink. A csüngőknél tapasztaltuk, hogy a tér koordináta rendszerét a földi gravitáció meghatározta „függőleges” irányba állították, úgy az idő koordináta rendszerét értelemszerűen a Nap precessziós ciklusidejéhez igazíthatták a korona tervezői. A föld forgástengelye a Nap körüli pályáján a Naprendszer pálya sík normálisával körülbelül 23,5˚-os szöget zár be. A precesszió következtében az égi pólus 23,5˚ nyílásszögű kúp alkotójaként körbe vándorol az ekliptika pólusa körül. Így, ha a koronatest (elméleti ) központi tengelye az ekliptika pólusára néz, úgy az ettől a tengelytől 23,5˚-ra dőlő kereszt hossztengelye az égi pólusra (jelenkorban a Sarkcsillagra) irányítható! Ezzel a tájolási móddal nemcsak a naptár szinkronizálását lehetett bemutatni, hanem az ekliptika pólusára irányuló koronatengellyel a Szent Korona és a Világegyetem (közelebbről a Naprendszer) jelképes azonosságát lehetett kinyilvánítani. („Egytengelyű” = Egy)

A keresztszárak végén a három kisebb gömb a Múlt, Jelen és Jövő, de ez csak a kifelé mutató látszat, minden a kereszt tövében lévő nagyobb GöMbbe folyik össze, azaz csak „most VaN”, a többi illúzió! (A NaP fordítva: PaN > VaN! p>v) A „térbeli” NaP az „időbeli” létezés, a VaN záloga.

Közjáték 1.
HuNor és MaGor nyomában

A MaG inverze a HuN: M-G fo: G-M > KáM, KuN, HuN . Talán MaGor és HuNor nem más, mint a „Tér” meg az „Idő”, akik örökké együtt járnak? Egyiptomban a KaiRó melletti szfinksz egykorú neve HuN volt. OroSzlán test („iSz”) női fejjel („KöR”), közös Szimmetriasíkkal („TeN”) KöR-iS-TeN ez a javából! Az „Örök Időt” mintázták meg vele, meglehetősen időálló módon úgy 5-30 ezer éve.

Mellette a „TéR” emlékműve, a három piramis, a MaG három (felül)nézetben! A csüngők végén lógó 3 körkeresztet látjuk viszont, ha felülről nézzük ezt a három gúlát. A keresztszárak végén a KöR formát hiába keressük, mindent belepett a homok, ami viszont szabályos gömb (nézetben KöR) alakú! /Érthetően egy 3 dimenziós TéRformához, mint a gúla, a KöR helyett a GöMb passzol./ Nocsak, itt becsempésztek egy plusz dimenziót ! Csak nem egy dimenzióugrásban spekuláltak eleink? (Közép Amerikában és Boszniában a piramisok környékén talált kőgolyók helyettesítik a homokot, a belőlük kirakott csillagképekkel „pontosították a címzést”).

A MaGos TeNgelyt, a függőleges irányt a gúlák szimmetriatengelyében találjuk meg, ugyancsak időálló változatban. A TéR koordináta rendszerét, azt hiszem mindnyájan felismertük. (A piramisok alapélei az Észak-Dél irányt jelölik ki).
 
Az Idő koordináta rendszerét viszont nem a Naprendszer ritmusához igazították, hanem egy távoli állócsillagot vettek célba, mégpedig az Oriont. Erről tanúskodik egyfelől a három piramis alaprajzi elrendezése, amely az Orion három övcsillagát képezi le (nem mellesleg a Fibonacci spirál egy darabját is kirajzolja) másfelől a Kheopsz piramis középpontjától az Orion irányába mutató kürtő (amely persze csak az év egy bizonyos napján biztosított jó rálátást és lehetőséget az „órák beállítására”).

- X -

A Valóság = Tér/Idő = Szent Korona azonosság bemutatása után lépjünk tovább. Úgy látszik az „ügyelő” is odafigyelt, mert végig betartották a Fibonacci nevű szerző kikötését, miszerint csak az ő számai szerepelhetnek a darabban. Nézzük csak meg: a Pantokrátor köldökéből kinövő 1 nagy gömbből a keresztszárak végén már 3 kisebb gömb származik, a csüngők száma 5 (a 9 csak a látszat, mert a tükörképben lévő csüngők fél értékkel bírnak, így: 2x4x0,5 + 1 = 5).

A csüngőkben felismerhetjük a Mikrokozmosz szereplőit, a „páros szerveket vagy végtagokat”: úgymint a fül, szem, kéz és láb (amelyek mozognak, „élnek”- ezért van belőlük két fél!) valamint a szimmetriasíkban lévő egyet, aminek a neve áll (merthogy a többihez képest ő csak „áll”). A Makrokozmosz azonosítása is lehetséges: hátul, középen van a Nap (ami „áll”, legyen hát a neve „BáL”), két oldalt a négy-négy „fél” (azaz „élő”) bolygó, vagyis a négy BeLső BoLygó (melyeken az élet lehetősége fönnáll). Ezek egyezményes neve: „BéL”.

A csüngő láncszemei (az abroncson lévő fülhöz erősítve) függnek és két (egymásra merőleges síkú) transzverzális hullám („iS”). képére emlékeztetnek. Az ennek megfeleltethető (ugyancsak felső helyzetű) két érzékszerv a szem és a fül éppen a transzverzális hullámok (fény, hang) érzékelését szolgálja. A formák (tér, sík, vonal) mozgatása avagy a mozgásformák már a Téridő „részecske jellegű „ megnyilvánulásának esetei. Melyek ezek a mozgásformák? Az egyenes vonalú „TeNgelyirányú” („TeN”) és a KöRmozgás („KöR”) valamint a tükrözés („iS”). A szimmetrikus (fo: „iSz”) végtagok: a kéz és a láb már ehhez idomultak.

Végezetül a MaG nem más, mint háromszori felezéssel 8 felé vágott GöMb. (A MaG fordítva: GöMb ) Az 1, 3, 5, 8 számok korábban (a fizikai térben, „Téridőben”) hosszméretek közötti arányokat tükröztek, most (a matematikai , „időtlen” térben) a számosságot jelenítik meg. (Fibonacci megnyugodhat, függöny fel!)

2 . lépés: A MaG háromsága térben

A középső rész, a Szent Korona „teste” ugyancsak három részre bontható. Az abroncs KöR formájú, a párta egymáshoz csuklósan kapcsolódó íZekből áll, a páNT egy TeNgelykereszt formáját ölti. Tegyük hozzá – az iS,íZ gyök megerősítése érdekében – hogy a párta része JéZus (íZ) zománcképe is, melyen az egy hüvelyk (íZ) széles trónussal találkoztunk. Ide tartozik még Borbola János felismerése, aki a pártaelemekben lévő „pikkelyek/tollak” számosságát vizsgálva, egyiptomi mértékegységekre („könyök”, „láb”) utaló Számokra („iSz”) bukkant. A hüvelykhez hasonlóan ezek is íZek, azaz a párta minden (egymáshoz csuklósan íZesülő) eleme az iS,(íZ) gyököt jeleníti meg.

A szereplők láthatóan ugyanazok: KöR, iZ és TeN, most már a szövegükből is felismerhetjük őket! „Szöveg” alatt a Szent Korona egyes elemeire írt írásjeleket értjük. A KeRek abroncson vannak a GöRög betűk, („KöR”), a páNTokon pedig a laTiN betűk („TeN”), véletlenül sem fordítva ! A párta közepén lévő Jézus zománcképen a két körbe írva olyan írásjelek vannak, melyeket elsődlegesen a latin vagy görög betűk hangértékével olvasunk ki (iSZ, iS) Ezek a betűjelek (balról jobbra írt) rováS jelként („iS”) ugyanúgy felfoghatók, bár így más a hangértékük. /GöRög – rováS – laTiN = KöR – iS - TeN/ (6. kép)

6. kép - A háromnyelvű Szent Korona

Közjáték 2.
A jelszó: BaL-a-ToN! (Eredetileg: BáL a TeN!)

„BéL”-ről Varga Géza ír kimerítően a Székely írás „b” (Bél, belső) jele című írásában. A hagyományosan a „B” rovásjellel, az elfordított TeNgelykereszttel megidézett BáLt (Fér)fiú szerepkörben ábrázolják. A SzeNT KoRonán a „Fiú” (JéZus) az „íZ” gyökkel azonosítható,(transzverzális hullámnak tekinthető: úgy mint a fény, vagy hang), a Naprendszeren belül az „iZzó” Nap a megfelelője. A „BáL” és „BéL” fogalom megítélése tekintetében némi zavar érzékelhető az utóbbi három ezer évben, különösen azokon a területeken, ahol az analógiákra épülő magyar nyelvet elfelejtették.

A magyar nyelv rendszerszemléletű megalkotói a Világegyetemet háromságként („egytengelyű dualitás”) látták és láttatták. Ennek jegyében két féle égitestet ismertek fel: az egyik fajta áLL (és helyben FoRog) /ebből lett a „BáL” /, a másik fajta éL (és mozog), ebből lett a „BéL”). Az élő égitest KeRing a hozzá képest állónak tekinthető égitest körül. A Nap és Föld viszonylatában a forgástengelyével (egyben a „forgatás” tengelyével) meghatározott Napot azonosíthatjuk BáL-lal. A Föld nem csak kering („éL”), hanem Forog is , legyen hát a neve F + _L > FöLd. A Hold a Föld (=„BéL”) „BéL”-je, bár tudjuk, hogy nem él, hanem holt, így lett belőle HoLd. A BoLygók összességét „BéL-áG”-nak azaz ViL-áG nevezték. (A fa áGa ami mozdulatlan „BáL”, a levéL az ami éL, azaz mozog(„BéL”). Ami alul van: áG, anyag, talp, boka, láb, has mély hangrendű szavakkal, ami felül van éG, lélek, szellem, fej, szem, fül, mell viszont magas hangrendű szavakkal fejezhető ki. A FöLd BoLygó mozgása imBoLygó, forgásTeNgelyének egykorú neve: „TeN”.

A Föld ellipszis pályán járja az útját a Nap körül. Az ellipszis egyik gyújtópontjában „áll” a Nap. Forgástengelyének iránya merőleges a Föld pályasíkjára (az Ekliptikára). Ez lenne a „BáL” tengely. A Föld forgástengelyének, az aktuális „Bél-áG” azaz Világ-TeNgelynek az egyezményes jele volt a „TeN”. Ennek a TeNgelynek a 25920 év súlyozott átlagában vett mértani helye az ellipszis másik gyújtópontjában van. A Föld forgásTeNgelye napjainkban kb. 23,3˚ -os szöget zár be a Nap forgástengelyével és jelenleg a Sarkcsillag irányába mutat. A luniszoláris precesszió hatására ez a szög ingadozik 22,35˚ és 24,12˚ között, másfelől a világTeNgely (a BáL tengellyel párhuzamos – a második gyújtópontonon átmenő – képzetes TeNgely) körül körbe fordul egy kb. 23,5˚ nyílásszögű kúp alkotójaként.

A kúppalást alkotóinak súlyozott átlaga (a mindenkori világTeNgelynek, mint évente megjelenített egy-egy (összesen 25920) irányvektornak az eredője) tehát a második gyújtóponton átmenő – a BáL-lal azonos irányú - vektort eredményez! Röviden tehát: A BáL a TeN-nel azonos! Mit jelent ez a felismerés? Nem kevesebbet, mint annak bizonyságát, hogy „Minden mozog!” Amit „állónak” gondolhatunk: a Nap, az is mozog, csak éppen irdatlan nagy a ciklusideje! (Éppen napjainkban mutatták ki a csillagászok, hogy a Naprendszer a Tejútrendszeren belül a BáL tengely kijelölte irányba száguld.egy – a DNS spirálhoz hasonló - pályagörbe mentén! ) Minden EGY! ( A Nap is „él”! – „üzenet” Grandpierre Attilának )

A Föld forgásTeNgelyéről ezt a kettősséget sokkal könnyebben kimutathatjuk. A FöLd forgásTeNgelye a BéL névre hallgat akkor, amikor a Nap (BáL) BéL-jeként értelmezzük. A Föld-Hold viszonylatban a Föld már áll a keringő Holdhoz képest, így a forgás (egyben keringés) középpontjául szolgáló TeNgely neve BáL , azaz a neve máris „BéL BáLjára” változott! Ez már a „Bábeli zűrzavar”! Innentől kezdve - magyar nyelvtudás hiányában- egyre kevesebben értették ezeket a „fraktalitásra” utaló összefüggéseket.

A Babel, Wawel, Babba, Humbaba nevek – valószínűleg - a női minőséget hordozó Földnek az „aktuális” forgástengelyét jelenítették meg, amelyik a Nap forgástengelyével 23,5˚ -os szöget zár be és helyileg a Naprendszer másik gyújtópontjában értelmezhető. Hogy melyikben? A BaL-ban nem, mert ott a BáL, akkor nyilván a joBB-ban lehet. Itt is a két „B” vezet nyomra: „Bél Bálja, Bál Bélje”. (A nő helye egyébként a férfi joBBján van.) A hétféle Boldogasszony az ellipszis Földpálya 7 nevezetes pontjára utaló 7 „rokonítható” fogalom. A Bol-DoG kifejezés a Bélteky családnévből fejthető meg. BéL-TeK a Föld-TeKe BeLe, azaz forgástengelye, hiszen az van legbelül.

Platon – görög bölcselő – nevével a precesszió fogalmát, a majd 26 ezer éves Nagy Napévet szokták összekötni. BáL TaNait - amit a szkíta mágusoktól tanult el – oktatta környezetének. Tanítványai a „BáL a TeN!” jelszó jelentőségét egyáltalán nem értették, viszont gúnynévként nyomban ráragasztották. Valószínűleg ő is félreértette ezt a kijelentést, mert – úgy hírlik –a Földet gondolta „BáL”-nak, azaz állónak, mozdulatlannak. Platon korában a Szkítiába látogató görögök találkozhattak „napforgóval”, forgó tengelykereszttel rohangáló gyerekekkel, akik közben a BáL a TeN! csatakiáltást kurjongatták. A jelentősége miatt kőbe vésett , képjelként is megörökített napforgó később szvasztika néven lett ismert.

A Kárpát medencében a Bál a TeN! összefüggést nem kellett kőbe vésni okulásul az új nemzedékek számára, mert már ott volt! Legalább is a felszíni formák, hegyek , tavak, folyók formájában ezek az összefüggések jelen voltak- melyeket az elnevezések csak megerősítettek. (7. kép) A legnagyobb állóvíz kiérdemli a „BáL” nevet (BaLaton), kisebb testvére, a bolygójának tekinthető VeLencei tó a „BéL” megfelelője. A BaLaton hossztengelyének iránya a Győr-Esztergom közötti DuNa (TeN) szakasszal éppen 23,5˚ -os szöget zár be. (A VáLi-víz völgye erre éppen merőlegesnek tekinthető.) A KöRívet a GeRecse nevű hegy alakítja. Az ismert precessziós szög a nagy Napévre utal, amelynek 25920 éves „átlagában” igaz az, hogy „BáL a TeN”! Mit üzen tehát a BaLaToN elnevezés? A „BáL” (iS) tengely és a (BéL) „TeN” tengely a PiL-iS hegy csúcsán lesz (h)eGY!

Így hát a PiLiS „BáL” is, meg „BéL” is, meg „TeN” is (DöM-ös), sőt „iS” is, amennyiben a Nap (BáL) sugarai transzverzális hullámként (iS) érkeznek a Föld felszínére.

7. kép - A BaLaToN és a DuNa tengelyvonala 23,5˚-os szöget zár be!

A két tengely (BéL-áG TeNgely és a BáL tengely metszéspontja (az eredő helye), a „világ közepe”, szív formájú hegy esetén a „szívcsakra” hasonlat is helyénvaló. A metszéspontból az „Atya” felé mutató (függőleges) TeNgely pontos helye a Dobogókő csúcsán képzelendő, amelynek neve a sámándob célkeresztjét idézi. Ez volt a helye a koronázás titkos fázisának, melyben a korábban taglalt „Térben és Időben szinkronizálás” valószínűleg éjfélkor volt lehetséges.

- X -

Amúgy a darab vontatottan halad. Nem történik szinte semmi. Az „Időt” kihagyták a szereposztásból, így aztán nincs mozgás, a zenét sem hallani! A szereplők magukkal vannak elfoglalva, befelé fordulva „köldöknézésben” merülnek ki. Azt vizsgálgatják, hogy középpontjukon (súlypontjukon) hány szimmetriasík halad keresztül.

Az abroncs KöRszimmetrikus, tehát végtelen sok szimmetriasíkkal bír, a párta tengelyesen Szimmetrikus, a maga 1 szimmetriasíkjával, a pántoknak 2 (egymásra merőleges) TeNgelye és egyben szimmetriasíkja van. Az Örök Igaz(gató)ság költség- bocsánat- „dimenziócsökkentést” kíván, ezért azt kell eldönteni melyik síkon folytatódjék a darab. A szereplőgárda együtt kíván maradni továbbra is, ezért a párta (egyben a Szent Korona) szimmetriasíkját választják, amely közös sík mindnyájuk számára elérhető.

3 . lépés: Színváltozás (Dimenzió váltás: vagyis inkább „csökkenés”)

A Színházból moZ i („iZ”) lett! A nem várt lépés eredményeként a három dimenziós színpad helyett egy sík felületre vetített két dimenziós képen folytatódik az előadás. A beharangozó plakáton (a Szent Korona hosszanti metszősíkján) az „Eredeti szentháromság” című darab szereplői látszanak: JéZus ,a Fiú(„íZ”), a Mennyei Atya (PaNTokrátor - „görög” vendégművész, „TeN”) és a Boldogasszonyt beugróként helyettesítő Szűz Mária („KöR”). /Meg kell jegyezni, hogy újabban egy más szereposztást erőltettek a darabra, amelyben ezt a kifejezetten női szerepet is valamilyen sehol se hallott, tisztázatlan nemű szereplőre osztották! Ki látott még ilyet!/

Az előadás előtt már halljuk a kikiáltó hangját. A MaG saját MaGa kénytelen ellátni ezt a „fővilágosító” tevékenységet.

Közjáték 3.
A MaG tanítása a SzeMnek (vagy fordítva)

A megvilágosodás a „harmadik SzeM” felnyitását jelenti. Aki közel tud kerülni a Szent Koronához, „SzeMtől-SzeMbe áll vele, annak újabb tanítással szolgál. Ha a végén már nem tudjuk, hogy melyik vagyunk a kettő közül a MaG vagy a SzeM, a tanítás elérte célját: mert ráébredhetünk, hogy mind a kettő mi vagyunk. (Tudni való, hogy a magyarban a MaG és a SzeM hasonló értelmű kifejezés (búzaMaG = búzaSzeM). Formájuk is hasonló, a gömbhöz közelítő.)

Hallgassuk a MaG esetét egy szkeptikussal:

Igen MaGa! Ne menjen sehova! Inkább nézzen a SzeMembe! Nem látja, hogy én a MaG egyben nyitott SzeM is vagyok! Ne csak SzeMből, oldalról is nézzen meg. A pártaelemek tetejének ferde síkja, a szemgolyóra boruló szemhéj szélét jelöli. Alatta az abroncson a földi környezet, a látható világ, felette az ég következik, a nem látható világ, melynek határkövei az „ég-kövek” (ékkövek) melyek a pártaelemek tetejére lettek erősítve. (8. kép)

8. kép - A Szent Korona oldalról nézve (Szelényi Károly gyönyörű képeit firkáljuk)

Mit gondol miért áttetsző mindegyik pártaelem? Hát hogy kilássak, meg hogy benézhessenek, hogy lássák mi van belül! (A SzeM a lélek tükre! - így mondják.) Az én „lelkemtől lelkedzett gyönyörű MaGzatomat” fogja látni középen. Jézust könnyű megismerni, az aurája körbe rajzolt kereszt, olyan mint az enyém. Nekem hat is van belőle, attól függ honnan néznek, minden tengelyirányhoz tartozik egy. (A csüngőkön is van egy csomó tartalékban) (4. és 10. kép)

Jegyezze meg tehát, belül ugyanaz van mint kívül, a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz ugyanaz az Egy! Csukja csak be a SzeMét! Lát valamit? – Semmit. – Na látja, ilyenkor befelé néz: ez a Makrokozmosz! Ha meg kinyitja, akkor a Mikrokozmoszt látja. Változott közben MaGa valamit? Hova megy! Ne mondja, hogy ez MaGának MaGas!

- X -

9. kép - A párta „szemrésén” keresztül ki- és belátni!

Nekünk nem kell a meggyőzés, arra jöttünk rá időközben, hogy a „SzeM”-mel látható világ, a földi valóság áll előttünk a Földgolyó formájában. A párta alsó síkja az egyenlítő, a felső sík pedig az ekliptika síkja. A két sík között bezárt szög, pedig a RáKtérítő magasságában mérhető 23,5˚ körüli érték. (9. kép) A nyári napforduló napján a Nap a RáKtérítőnél délben merőlegesen tűz a földre, ilyenkor a gravitáció meghatározta függőleges tengely (a „MaGos” TeNgely) egybeesik a KeRek Föld és az iZzó Nap középpontját összekötő TeNgelyvonallal. Ez a Fény teljességének, a kiáradás maximumának a pillanata a Ráktérítő egy adott pontján. Figyelem: a rák íZeltlábú!). Nem véletlenül JéZus (Hé-iZ-u = ”íZ” háza) ezen a helyen jelenik meg a koronán, a „Fényfiú” (”íZ”=fény, transzverzális hullám) itt ereje teljében látható. (10. kép)

10. kép - A „kettős kereszt” a közös tengelyű alsó és felső világ

A kettős keresztről is megtudtunk valamit!

Gondolatban eddig a pártát egy (narancs)GeReZdhez („iZ”) hasonlítottuk, de a fenti magyarázat többet ígér! Továbbgondolása esetén kiderül belőle az is, hogy a kettős kereszt felső vízszintes szárának jelentése: „Ég”, Makrokozmosz („iZ”) az alsóé meg „Föld”, Mikrokozmosz („KöR”). A kettőt összekötő függőleges szár („TeN”) a szerves kapcsolatot jeleníti meg. Ha a nézőpont közelebb esik a Földhöz, mint az Éghez, úgy az alsó vízszintes szárat hosszabbnak látjuk, mint a felsőt (azaz többet látunk az alsó főkörből, mint a felsőből), hasonlóan a Szent Koronánál tapasztaltakhoz. (ismét a 10. kép)

Nézzünk be, de iZiben!

A homlokzatra szerelt kivetítőn, a JéZus zománcképen egy „féltotál” képet rögzítettek az utókor számára, ami díszletként szolgál a darabbeli összefüggések, kapcsolatok felszínre hozására. Felfigyelhetünk arra, hogy a felület, amelyre vetítenek, nem teljesen sík, hanem egy gömbfelület , amit csak félig-meddig sikerült a síkba teríteni. (Így akartak a tervezők „térhatású” képet készíteni, avagy a két dimenziós képhez egy újabb – rejtett – dimenziót kölcsönözni.) A történet a MaGról szól, amit eddig messziről szemléltünk, most – közelebb lépve – a hosszanti felező sík által félbevágott drapériát félrehajtva, a belsejébe pillanthatunk, SzeMbe nézhetünk önMaGunkkal…

4 . lépés: Új szín: Mikrokozmosz, a megnyilvánult MaG (az „iS” képsíkján)

Az emberi léptékű világ látszik a kép előterében: Jézus egy trónuson ül, két oldalról ráhajló ciprusfák között. A tengelyes szimmetria uralja a képet, bár felfigyelhetünk arra is, hogy az egyébként szálfa egyenes ciprusok törzsének képzeletbeli tengelyvonala Jézus aurájának közepe felé mutat. A korábbiakban megtanulhattuk, hogy a Mikrokozmosz ábrázolásánál alkalmazott tengelyes szimmetria esetén a tükörképben ábrázolt dolgok fél értékkel bírnak, azaz esetünkben nem két ciprust látunk, hanem csak egyet, két nézetével megjelenítve. (11. kép)

11. kép - A Mikrokozmosz háttérben a Makrokozmosszal

Jézus aurája a Makrokozmosz ismert jelképét mutatja (a körbe rajzolt egyenlő szárú keresztet). Ha a vízszintes keresztszárakat meghosszabbítva összekötjük a ciprusok errefelé görbülő tengelyvonalaival, nyomban kiderül, hogy ezek a tengelyvonalak a világgömb főköreivel azonosak (a másik főkört a szimmetriasík metszi ki Jézus súlypontján keresztül). (12. kép)

12. kép - A Mikrokozmosz az „íZ” tengelyén/síkján megnyilvánult
Makrokozmosz (Jézus = a megnyilvánult Mennyei Atya)

A Mikrokozmosz a megnyilvánult Makrokozmosz!

A gömb perspektivikus nézetét látjuk tehát, melyen az „iSz” és „KöR” névre hallgató két főkör metszi egymást egy TeNgelykereszt formájában. A főkörök által képviselt két sík metszésvonala egy tengelyvonalat hoz létre, amely az előbbi tengelykereszt középpontján halad át, annak érintősíkjára merőlegesen. Ezt az érintősíkot (vele együtt a körkeresztet) beforgatták a nézőkhöz közelebb eső képsíkba, Jézus torzításmentes ábrázolhatósága érdekében. Így tudták az aurát és az előbb említett körkereszt tengelyét „egyközpontúvá” tenni a képmás fejének középpontjával. Így lehetett jól felismerhetővé tenni ezt az együttállást, vagyis azt, hogy a Mikrokozmoszt megjelenítő Jézus (mint „lélekkel bíró élőlény”) valamint az anyagi világ a ciprusokkal, „egytengelyű” (vagyis: EGY!) a Makrokozmoszt idéző körkereszttel. Egy újabb egyesített modellel találkoztunk tehát! A jelenet címe az is lehetne, hogy „A Mikrokozmosz a megnyilvánult Makrokozmosz”.

Igazolandó az elmondottakat, vessünk egy pillantást a következő képre. (13. kép) A felső („SzeMből nem látható”) Pantokrátor képen ugyanazzal a képszerkezettel („térszerkezettel”) találkozunk, mint az előbbi, Jézus zománcképen. A jól látható különbség a körökben megjelenített „NaP és Hold” („KöR” és „íZ”), mely két minőség az égi („transzcendens”) szférára utal. Mi ebben a tanulság? Ezt az azonosságot, ha csak „SzeMbe nézünk önMaGunkkal” még nem láthatjuk tisztán, csak kívülről nézve, „felül emelkedve önMaGunkon” válik nyilvánvalóvá számunkra.

Ezt hívják révülésnek, végső soron megvilágosodásnak.

13. kép - Az örökkévalóság pillanatképe

Miután az idő továbbra sem „játszik szerepet”, mozgóképről nem lehet szó, kénytelenek vagyunk beérni az „örökkévalóság pillanatképével”. Annyi előnye azért van ennek az állapotnak, hogy a háromtagú szereplőgárda „egyidejűleg” több szerepben is feltűnhet a képen! A Szimmetriatengelyen az „iS, íZ, iSz” van otthon, főszerepben tündökölhet. Nézzünk körül a háza táján!

A megtört Szív háza

A bejárat feletti megtört Szív jelzi, hogy jó helyen járunk (fo: „iSz”). Azt nem tudhatjuk, hogy mikor tört el a szív alakú ametiSZt („iSz”) kő. Az is lehetséges, hogy már így törötten került a helyére. Ez esetben felfoghatjuk a tervező vallomásaként, a rideg valóságba becsempészett érzelmi megnyilvánulásként is! A Valóságban az érzelem a Lélek („íZ”) rezdülése, a Szimmetrikus Szívnek pontosan ezen a TeNgelyen van a helye, a Föld és az Ég határán. (Fizikai magyarázat: a Föld felszínén keletkező, az „iS” gyökkel azonosított transzverzális hullámok visszaverődnek az ionoszféráról, pontosan az „ég-kövekkel” jelölt határfelületről) (13. kép)

Az „íZ” tróntermében

JéZus trónSzéken ül, amit inkább KaRosSzéknek kell neveznünk. („KöR”,”iSz”) A könyöklő („iZ”) párna KöR keresztmetszetű, a végén a szokatlan jelkép az alapkoncepciót („a háromság: egység”) hangsúlyozza. A trónus díszítményei (szimmetrikusan elhelyezve) 4-4 négySzög, („iSz”) belsejében KöRökkel. A kisebb méretű KöRök párba állíthatók az ülés kárpitján látható - hasonló méretű – fordított szívalakokkal. A Szív fordítva viSz! („iSz”) A TeNgelyes szimmetria továbbra is érvényes, azaz mindenhonnan a KöR-iS-TeN háromság köszön vissza!

JéZus ruházatán a redőket úgy rendezték, hogy mindkét (fél) térdén spirál alakot ölt. A térdíZületet már értjük ("iZ”), a spirálról meg kiderítettük, hogy két gyököt is rejt („KöR”+”TeN”). (A spirál megnyílása ha 0-hoz tart, KöR lesz belőle, ha viszont a végtelenhez , úgy egyenes TeNgellyé válik.) JéZus lábfejét nem takarja ruha. Mint ahogy a kezét, meg a fejét sem takarja: ezekről majd később. A Mikrokozmosz esetére vonatkozó („KöRöm, iZ,TeNyér”) háromságból csak a KöRöm és az iZ (ujj) érvényes itt, a TeNyér (talp) nem látszik. Így harmadiknak a vízszintes TeNgelyt gondolhatjuk, ami a talpa alatt fut. (bár a SzimmetriaTeNgely is szóbajöhet). Ez lenne a harmadik főkör, amelyiknek a metszősíkja vízszintes. (14. kép)

14. kép - Minden íZében ugyanaz! (transzverzális hullám)

Ez a főkör a Szent Korona abroncsának felel meg, aminek a kerülete 63,5 cm, az ókori Egyiptomban használt „kettős láb” (vagy „piramiskönyök”) mértékegységgel azonos. (Borbola János felismerése). A mértékegységek neve is az („iZ”) kategóriába tartozik, a fraktalitás nem szenved csorbát!

Közjáték 4.

Akad még más egyiptomi vonatkozás is! A két lábszár vonalában a ruha szegélyét erőteljesen kiemelő határvonalak az egyiptomi fáraók uralkodói jelvényét idézik fel : a jogarnak is nevezett kampós („gamós”) pásztor botot („KöR”), és a cséphadaróra emlékeztető oStort („iS”). A fáraó úgy tartotta maga előtt a két „botot”, hogy az egymásra merőleges két szár éppen a testének középpontja felett metszette egymást, azt hirdetve ezzel, hogy a Fáraó és a Mindenség közös TeNgelyűek, EGYek! (Érdekes összecsengés : oS-ToR-GaM > iS-TeR-GaM = Esz-TeR-GoM!)

A fáraóra visszatérve: a kezében (KéZ = KaR-íZ) tartott bot TeNgelye a TeNyerével érintkezik és így lesz egyTeNgelyű a Makrokozmosz KöR-iS-TeN háromsága, a Mikrokozmosz KaR-íZ-TeNyér háromságával. További rejtett összefüggés: A FáRaó (PáR > BáR > BáL) egyben BéL is, ezt jelzi a „B” rovásjel , amivel „egyközpontúnak” mutatja magát. Részletesebben: A FáRaó és EGYiptom is két félből („BéL”, F>P>B) áll, utóbbit a Ráktérítő (az Északi szélesség 23,5˚-án ) vágja ketté. A nyári napforduló idején, délben a Nap a Ráktérítőnél merőlegesen tűz a Földre. Ilyenkor a „Földhöz köthető” (a Föld középpontján átmenő) függőleges TeNgely egybeesik a „Naphoz köthető” (a Nap középpontján átmenő) „BáL” tengellyel. Vagyis itt igaz, hogy BáL a TeN! (15. kép)

15. kép - Égi küldöttek KöRöSzTéNy jelképekkel

A FáRaó testének FeLezővonalán (BéL) képzelve a Ráktérítőt, gondolatban előállítható a BáL, (BéL) és TeN együttállás. Így a 23,5˚-os szög bemutatása nélkül is megidézhető ez a fontos összefüggés, ami Egyiptom négyezer évvel ezelőtti magas szintű csillagászati tudományáról tesz tanúbizonyságot. Továbbá a magyar nyelv használatát is fel kell tételezzük, a nyelvi analógiák a KöRiSTeN - KaR-íZ-TeNyér szemlélet hosszabb távú jelenlétéről tanúskodnak.

A Szent Korona tervezői a nyelvi analógiák kihasználásával tették felismerhetővé a két helyen is elrejtett 23,5˚-os szöget. (15. kép)

A Mikrokozmoszban a LáB a BáL megfelelője (fordítottja). A LáB az, ami „áll”. Mi történik, ha mozdul, „él”? A BéL fordítottjára gondoljunk: LéB, azaz LéP! Az ostor LáBhoz simuló szára a BáL tengelyt idézi, a másik – függőlegesen lógó – része a „magos” TeNgelyt. Köztük a nyílásszög 23,5˚!
 
Míg a megtestesült JéZus („iZ”), mint „Fiú” a „BéL” kategóriába tartozott, a „mennyekben trónoló” formában már ismét BáLnak nevezendő. Így testének középvonala alkotja a „BáL” tengelyt. A TéRdén („TéR”) nyugtatott könyv TaNkönyv, a „BáL TaN” könyve! A fedelének közepén lévő ellipszis mutatja a „BáL” tengely körül keringő bolygók elliptikus pályáját! „BáL TaNának” lényeges eleme a felismerés, hogy a BáL és a „BéL” (= FöLd) TeNgely között mérhető hajlásszög 23,5˚-os. Itt most a TaNkönyv hosszTeNgelyét tekinthetjük a „TeN” megfelelőjének. A két tengely közötti a hajlásszög ugyancsak 23,5˚-os szög.

Felfigyelhetünk arra is, hogy az egyik esetben a BáL tengely függőleges helyzetű volt, a másik esetben a ferde tengellyel volt azonosítható. Korábbi felismeréseink fényében ezt nem tekinthetjük véletlennek, hanem az „Őstudás” kinyilatkoztatásának, azaz a „Bál a TeN” örök igazságának (értsd: a „BáL” tengely „tulajdonképpen” azonos a FöLdhöz kötött „BéL” TeNgellyel). Erre nézve Jézus maga mutat(ott) példát!

- X -

A díszlettervező gondoskodott arról, hogy a Fibonacci számsor „pontosan” kijöjjön ! Megszámoltuk a jól kihangsúlyozott vonalakra rajzolt pöttyöket („pontokat”). A trón felületén és a kárpitján a pontok és a pontszerű díszítmények számossága a számsorba illő számokat: 1, 2, 3, 5, 8, 21 eredményezett. (A három dimenziós MaG esetében ezt az ellenőrzést „idő hiányában” nem tettük meg, most pótolhatjuk. A 8-as szám háromszor is előfordul a Koronán. A pántokon és az abroncson 8-8 zománckép van,, az abroncson 8 nagy ékkő is helyet kapott.) Valóban a 3 dimenziós matematikai térben nincs „idő”, ez az „iS” (transzverzális hullám) otthona, itt találkozunk a Szám, Szög, Szimmetria fogalmával. („iSz” fordítva: Szi)

A folytonos („analóg”) mértan digitalizálva számtan. Méretek csak a Téridőben értelmezhetőek! A Fibonacci számsor mértani megfelelője a Fibonacci spirál. A spirálról elmondtuk, hogy a KöR és TeN gyökök (szereplők) alakítják. Jézus térdeinél („íZület”) találkozunk velük. Az egytengelyű megjelenítés a háromság egységét, a harmóniát eredményezi, modellezve a számsor és a spirál kapcsolatát.

Úgy tetszik tehát, hogy az idő csak a fizikai térben értelmezhető („helyi idő”). Az időt ketten kell alakítsák: a folytonosságot a TeN, a ciklikusságot a KöR „gyök” (hullámforma) biztosítja. Az idő az emberi test viszonylatában (Mikrokozmosz) a haj és a köröm növekedésében érhető tetten. A növekedés TeNgely (sugár) irányú és KöRkörös egyben! A haj és a köröm egész életünk folyamán egyenletesen nő, sőt még halálunk után is egy darabig. Addig, amíg elválaszthatatlan társuk a lélek („íZ”) a közelben tartózkodik! A hagyomány szerint ez az időtartam körülbelül 40 nap.

A zománckép főbb elemeinek méretei közötti arányok kiszámítására most nem volt mód, de az „Isteni arány” jelenlétét borítékolni lehetne. Ehelyett gondolkozzunk el azon, hogy miért pont Zöld színű a zsámoly JéZus talpa alatt. Ne angol pázsitra tippeljenek! Egyszerű a magyarázat. Csak a Zöld színnévben fordul elő az „íZ” gyök! (Igaz, hogy fordítva, de ez itt megengedett, nem lévén egyik irány sem kitüntetett)!

5 . lépés: Új szín: Mikrokozmosz, a megnyilvánult MaG
A növényi („KöR”) képsík fontos szerepKöRben

A 12. képen látható – „háttérbe szorult” – növénnyel megjelenített főkör (illetőleg képsík) is rejt meglepetéseket. A KöRiSTeN háromságból a „KöR” gyököt jelképként a nő/növény jeleníti meg (a kör forma mellett természetesen). A női minőséget esetünkben a „Föld”-höz kötött növény képviseli, hasonlóan a felette lévő KöRhöz, melyben írásjelek vannak. A 6. képen kinagyított írásjelek ugyan római számokként is kiolvashatók, de rovásjelként is értelmet nyernek (a közismert „Jézus-Krisztus” olvasat mellett). Balról jobbra írt rovásjelként az egyik körben az „Sz” és „N”, a másik körben a „B” és „N” hangértékű jelek találhatók.

Az „Sz” és „N” két minőséget is megjelenít, akrofóniával származtatható a Száraz (Yang) és a Nedves (Yin) magyar szavakból.(Zomoráné Cseh Márta felismerése) A férfi és női minőséget, az „iSz” és „KöR” gyököket közös „TeN”-gelyen megjelenítve a „Teljességet”, a Mindenséget modellezhetjük. E két jelből az egyenesből és a körívből épül fel az összes rovás jel, közös TeNgelyre fűzve összetett jel esetén. Kimondható tehát, hogy rovásjeleink illeszkednek a KöRiSTeN fraktálhoz, a KöRöSzTéNy szemlélethez, attól el nem választhatók.

További összefüggések: Rumi Tamás Két Kör című – a Naprendszer jelképeinek kérdéskörében megkerülhetetlen – könyvében Nap és Hold jelképet olvas ki a két monogramból a 21. oldalon. Más gondolatmenettel ugyan, de hasonló eredményhez jutunk a következőképpen: az „N” hangértékű (római C) a Nap jele, az „Sz” hangértékű (római I) jel a SzáR kezdőhangja. A SzáR (ami „áll”) a BáL fogalom szinonímája. A „B” hangértékű (római X) rovásjel a BéL jele, azaz összeolvasva az egyik oldalon a Nap „BáL”-ja (forgástengelye), a másik oldalon a Nap „BéL”-je felirat áll. „BéL” alatt a BoLygókat általában, de – értelemszerűen – a Földet, annak is a forgás TeNgelyét érthetjük. Korábbi tapasztalatból merítve: a szimmetrikus elrendezés tartalmi szimmetriát is jelent, azaz kiolvasható ebből is a nagy jelentőségű felismerés: BáL = TeN! (Hogy ez csak 25920 év (a Nagy Napév) átlagában érvényes, arra később találunk utalást)

A Mikrokozmoszon belül a „TéR”-ben a helyhez kötött növény, a képzetes „életfa” a függőleges TöRzsével állítja elő a MaGos TeNgelyt. „Idő”-ben - az emberi testrészek között keresve az analógiát – a TöRzs megfelelője a „TéRd” és a „LáB-SzáR” felel meg a TeNgelynek, amelyik hasonlóan TeNgelyszerű, bár mozgásképes lévén a tengelyvonala többnyire nem egyezik meg a függőleges tengellyel (kivéve, ha megállunk). Ilyenkor – úgy tűnik – „az idő is megáll”. A „TéRd” a lábszárak relatív elfordulásának színtere (amihez iDő kell) azaz a TéR-iDő-t (a TeN gyököt) is kiolvashatjuk belőle. (Az iDő angolul TeNse, TiMe)

A Makrokozmoszban is van TéR, de ebben a TéRben csak forgástengelyt tudunk értelmezni! A forgásTeNgelyhez periódusIdő tartozik. Mi legyen a neve ennek az „időt hordozó” tengelynek? Pillantsunk ismét a Szent Koronára! Azt tapasztaltuk, hogy az Idő a TéR „reciprokaként”, tükörképeként jelenik meg. Legyen hát a neve a LáB fordítottja: „BáL”! Igen, a koronán „véletlenül” BaLra dőlő keresztszár neve: „BáL”. A csüngőket ezek után akár LáBaknak is nevezhetnénk!

Ugyancsak az előzőekben említett „Sz” és „N” hangértékű két rovásjelünket látjuk viszont a két (fél) ciprusfa Szálegyenes törzsében (Szárában) „Sz” („iS”) és befelé GöRbülő lombozatában „N” („KöR”). Közös TeNgelyük („TeN”) egészen az aura középpontjáig vezet. A törzsre feltekeredő spirál a KöR és TeN gyököket képviseli (a köröket látjuk, a TeNgelyt csak elképzelni tudjuk). Ha a TöRzs a SzáRnak felel meg (vagyis „áll”), akkor most ez a „BáL” tengely, a lomb (a „levél” az ami „él”) aura közepe felé mutató tengelye lesz a „BéL” TeNgely. Megrajzolva mindkét tengelyt, a közöttük mérhető bezárt szög 23,5˚! Az elrendezésből az is kiderül, hogy a földtengely ilyetén „befelé” görbülése a Nagy Napév felénél áll elő, azaz egy (Nap)éves átlagban a két tengely-görbülés „kioltja egymást”, az eredő megegyezik a törzs függőleges tengelyével. (BáL = TeN !) (16. kép)

A ciprusfa törzsének függőlegesTeNgelye „MaGos” tengely, hiszen a földből kikelő MaG e tengely mentén nő az ég felé. Jézus (a MaGzat) és a kezében tartott MaG (síkban) közös TeNgelye ugyancsak MaGos tengelynek nevezhető. Ez utóbbi egybeesik a „VilágMaG” (Makrokozmosz) egyik főtengelyével, ami az aura középpontján halad át. Az analógia nyilvánvaló: a három dimenziót jelölő tengelyek mindegyike „MaGos” tengely. A képen a Mikrokozmosz látszik: ha a három „MaGos tengely” középpontját összekötjük, egy derékszögű háromszöget kapunk, melynek a ciprusfáknál bezárt szögei 45°-osak Az aura középpontjába mutató tengely esetén 60°-osak. Ez a három tengely megfeleltethető a Makrokozmoszban a Teret rendező három (egymásra merőleges) tengelynek. (16. kép)

16. kép - A „BáL a TeN!” kijelentés jelképes
illusztrációja növény segítségével

Ha ezt a síkbeli háromszöget a Makrokozmosz terébe transzponáljuk, akkor a gömbfelületen mérve az eddig 60°-os szögek 90°-osak lesznek! Úgy is felfoghatjuk mindezt, mintha a Szent Korona (a MaG) egy kivágott térnegyedébe nyernénk betekintést. Na, ezen a síkon ragadt le a híres-neves görög kultúra euklideszi térszemlélete! A zománckép érzékelteti azt, hogy a „Valóságban” a háromszög szögeinek összege nem 180˚, hanem 270˚!

6 . lépés: Új szín: Mikrokozmosz, a megnyilvánult MaG
(az „iS” és a „KöR” közös TeNgelyen)

A Téridő megfogalmazása kisebb léptékben, síkban kifejtve.

Elérkeztünk a KöRiSTeN háromság harmadik eleméhez a „TeN” gyökhöz, aminek a szerepét az „egytengelyű dualitás” kifejezésből próbáltuk korábban rekonstruálni. A hullámformák között longitudinális hullámként ismertünk rá, melyben a rezgés iránya megegyezik a hullámmozgás irányával. Ettől fogva kiterjedése mindössze 1 dimenziót ölel fel, azaz mozgásformaként is láthatatlan.

A Szent Korona azt súgja, hogy ez a „TeN” valóban TeNgely formájú, a KöR és az iS,íZ (kép)sík metszésvonalaként állítható elő. Így mindkettőnek része, azaz létrejön a háromság egysége. A TeN-hez tartozó képsík (a metszésvonal „normáltja”) viszont már képzetes sík, nem tartozik a látható világba. Már csak azért sem, mert már az előbb említett normális sem volt látható! A koronán a pántok (mint főkörök) által képviselt két sík metszésvonala alkotja ezt a képzetes TeNgelyt, amelynek felső végén van a Pantokrátor zománckép. Ennek a Tengelynek a felső vége a Pantokrátor köldökénél képzelendő, amelynek folytatása a dőlt kereszt – amiről az elején megállapítottuk, hogy az „Idő” fogalom megjelenítése.

Maradjunk még a Jézus zománcképnél, még nincs vége az előadásnak. Ugyan az előbbi („idő”) TeNgely oldalnézetben és csak közvetve látható, de az „íZ” gyök szerepében Jézus még jelbeszéddel is sok mindent el tud mondani nekünk. Korábban említést nyert, hogy az Idő a Mikrokozmoszban a köröm és a haj növekedésében érhető tetten. Jézus haját és lábujj körmeit jól látjuk a zománcképen a test hossztengelyének két végén. (16. kép)

A test közepénél láthatjuk még a jobb kezét, mikor is két körme közé szorítja a „MaG”-ot. Az Idő tengely két végén van a Múlt és a Jövő, középen a Jelen, ennek van kapcsolata a „MaG”-gal. Látszólag az Idő tengely egybe esik a MaGos TeNgellyel! (Ez kivételes eset, Jézus figyelmeztet is erre!) (16. kép) Az „Idő TeNgely” a Naphoz, a „MaGos TeNgely” a Földhöz köthető.

Az ujjtartás ügyel a részletekre, ennek értelmében a korábbról ismert KöRöm, íZ , TeNyér háromság (Mikrokozmosz) közös TeNgelyű a MaG-gal. (KöR-iZ-TeNy = MaG). Jézus a mutatóujját keresztezi a középső ujjával, láthatóan közölni akar vele valamit. Az egymást keresztező két „íz” a „B” hangértékű rovásjelet (latin „X”) juttatja eszünkbe. (6. kép) Kössük csak össze ezt a metszéspontot a MaGnak nevezett – kitüntetett jelentőségű – ponttal, az anyagi világ középpontjával. Ez a függőlegestől eltérő tengelyvonal a BáL tengelyre utalhat, amely a Nap forgástengelye és JéZushoz köthető, hiszen ujjainak a legfelső íZein halad át.

Kialakul egy újabb TeNgely vonal, melyet „Égi tengelynek” nevezhetünk, Jézus felfelé irányított ujját követve, szemben a függőleges irányú MaGos TeNgellyel amit ezzel szemben Földi TeNgelynek nevezhetünk.(17. kép)

17. kép - A „BáL a TeN !” kijelentés jelképes illusztrációja gesztusokkal

Ha pedig úgy gondolkodunk, hogy a függőleges tengely az „Atya” felé mutat (mint „BáL” tengely), ehhez kell viszonyítani a „BéL” tengelyt (amelyet ezek után földi TeNgelynek – röviden „TeN”-nek - is nevezhetünk) máris egy eldönthetetlen kérdéskörbe jutottunk. A megoldás mégis kézenfekvő: a két tengely tulajdonképpen felcserélhető, hiszen tudjuk, hogy a közbezárt 23,5˚-os szög hosszabb távon – a Nagy Napév átlagában - nullára zsugorodik, a két - forgástengelyt jelölő – vektor, egy irányba mutat. (18. kép) A „világtengely” a Naprendszer súlypontjában - a két gyújtópont között kb. félúton – képzelendő, hatalmas impulzusmomentummal rendelkező vektorként.

18. kép - A Föld forgástengelyének dőlése a „Nagy Napév” negyedeiben

Megjegyzendő, hogy a MaG rajta van azon a KöRön, melyet JéZus a hüvelyk és a GyűRüs (KöR!) ujjával formál. Ezt a kört érinti az újonnan kijelölt Égi tengely. Ezt a helyzetet mintha már láttuk volna valahol! Mégpedig Rumi Tamás Két kör c. könyvében, amikor a babiloni napistent ábrázoló domborművet idézi (Szippar, ie. 800) Kimutatja, hogy a Naprendszer 3.-ik bolygójaként ismert Föld bolygópálya meghatározásához szükséges adatokat a babiloni mágus papok hogyan rögzítették. Idézzük fel a 252.-ik oldalon lévő ábrát. (19. kép)

19. kép - A karika és a pálca szimbólum a Naprendszer ismeretét feltételezi

Samas „Napisten” kezében egy karika és egy pálca van. Az ujjai („íZ”) is jól látszanak, nem véletlen ez sem! Így áll össze a KöR-iZ-TeN háromság, ami rezgésként mindenütt jelen kell legyen! A karika a napkorong átmérőjét mutatja, a pálca hossza pedig a két gyújtópontban elhelyezett napkorong közötti arányhelyes távolságot adja. A függőleges irány és a ferdén tartott pálca között bezárt szög: 23,5˚!

Az eddigiekben a Szent Koronán nem találkoztunk ezzel az információval, ami a gyújtópontok távolságára és a Napkorong átmérőjére utalt volna. A Szent Korona zománcképén nehéz pontos mérést eszközölni, de magunk is kipróbálhatjuk, hogy Jézust utánzó ujjtartás esetén az ujjakkal formázott kör átmérőjének hányszorosa az a távolság, ami a MaG szimbólum és a keresztbetett ujjak metszéspontja között mérhető. 3,6-szeres lenne a pontos érték, ha a gyújtópont közepétől mérünk, ha pedig a Napkorong szélétől mérünk a másik korong széléig, úgy 2,6-szoros értéket kellene kapjunk (Samas kezében lévő pálca ez utóbbit példázza).

Nálam a „sajátkezű” méréseim eredményeként kapott érték a 2,6-szoroshoz közeli. Egyébként – elgondolkozva azon, hogy miért pont a negyedik ujj a „gyűrűs” ujj – a karikagyűrű átmérőjét a Napkorongéhoz viszonyítva, megmértem a gyűrűs ujj hosszát, és a hossz az átmérő 3,6-szeresére adódott! A KöR-iZ-TeN háromsággal sincs baj: a gyűrű KöR, az ujjak íZek és valóban közös TeNgelyűek. Beláthatjuk: a Mikrokozmosz-Makrokozmosz analógia nem kitaláció!
 

7 . lépés: Új szín: PoNT kerül az előadás végére
(az „iS” és a „KöR” főkörök TeNgelykeresztjének összemetsződéseként)

A végére kifogytunk a „dimenziókból”. Az előző színben már a tengelyvonalaknál tartottunk, most pedig azok összemetsződéseként kapjuk a pontot. A TeNgelyvonal folyToNos, az „inverze” poNTszerű. Hány dimenziós a poNT? Úgy tudjuk, hogy nulla dimenziós. Az aura közepén a tengelykeresztek által kimetszett pont ennél biztosan több dimenziót ölel fel. A világgömb főkörei (kettős görbülettel) a pont környezetében a 3 látható dimenziót igénylik, az idő tengelyen sorjáznak a nem látható dimenziók. Egyet biztosan tudunk: a KöR-iS-TeN háromság minden pontban jelen kell legyen! Szereplőink makacsul kitartanak. Az aura TeNgelykeresztje piroS (iS) / vereS (iS) és feHéR (KöR) színű. (20. kép) Így minden pontban teljesül a háromság, a harmónia. A piroS a vér, a feHéR a víz színe. Mindkettő folyékony kategória, azaz „hullámtermészetű”!

20. kép - TeNgelykereszt az „árpád-sáv” színeivel

A színekbe rejtett nyelvi analógia + a folytonos vonal hullámjelenségre utal, ami éppenséggel nem pontszerű. Ezt a poNTot - kivételesen - többdimenziósnak gondoljuk!

A könyvek hátsó borítóján szokás egy rövid összefoglalást adni a benne foglaltakról. A Jézus kezében látott „BáL TaN”-könyv sem kivétel. Annak a könyvnek ugyan nem láthatjuk a hátoldalát, viszont itt van nekünk a Szent Korona - e könyv korszerűsített, 4 dimenziós szemléltető oktatáshoz igazított változata - aminek a felülnézetén („hátoldalán”) látható Pantokrátor képen megtaláljuk a keresett összefoglalást! (21. kép)

21. kép - Egyesített (oldalnézeti+felülnézeti) világmodell („Tartalomjegyzék”)

A feltűnően lecsupaszított (bal) LáB a felső világban megfordítva („reciprokként”) nyer értelmet. Ez tehát a BáL tengely, amely tengelyként párhuzamos a fák törzsének függőleges TeNgelyével. Korábbról emlékezhetünk arra, hogy a Nagy Napév átlagában a TeN vektor eredője a precessziós kúp tengelyében jelenik meg, azaz a (FöLdből kinövő) fa elhajló TeNgelye kiegyenesedik! Az oldalnézetben elénk táruló kép kiértékelése így szól: A BáL és a TeN vektor egy irányba mutat, tulajdonképpen felcserélhető egymással. Röviden: BáL a TeN!

Az oldalnézetben valódi nagyságban érvényesülő tengelyek (vektormennyiségek) felülnézetben pontként jelennek meg. Az előbbi három tengely a zománcképen látható három kör normálisaként, a középpontjukból induló – a kép síkjára merőleges – egyenesekként állítható elő. Ez már a Makrokozmosz világa (a Nap és a bolygók a „Világügyelő” Atyával) amellyel egyközpontú a Mikrokozmosz jelképegyüttese (hiszen az Atya aurájának középpontja, közös pontja mindkettőnek). Ha két dolog egyközpontú/egytengelyű akkor az a két dolog egymástól el nem választható, vagyis eGy! Ez a gondolat rejlik minden ilyen „egyesített” világmodellben.

A KöR-iS-TeN háromsággal (3 féle rezgéssel) fémjelezhető Makrokozmosz és KaR-íZ-TeNyér háromsággal (3 féle mozgással) megidézhető Mikrokozmosz egysége a világszemlélet egykorú elnevezéséből is kitetszik: A KöR-iSz-TeNy (hasonulással :
KöR-öSz-Tény) egykorú megnevezés a két név összeolvasztásával keletkezett!

- X X X -

Eddig tartott a barangolás a TéR-iDőben a Szent Korona kalauzolásával. A TéR-iDő szerkezeti összefüggéseit próbáltuk megfejteni , az őstudás ránk maradt , csodálatosan gazdag „kiskátéját” kíséreltük meg helyesen értelmezni.

Tudjuk azt, hogy ez csak a „jéghegy csúcsa”, és a Szent Korona (az „EGY”) ezer titkot rejt még (nem csak szerkezeti vonatkozásban)!

A kissé hosszúra nyúlt eszmefuttatásunk az „EGY” mibenlétéről például egy képzeletbeli matematikai szaklapban (szerkeszti : Kiss Dénes), sokkal rövidebben összefoglalható lett volna. A világEGYetem a számok nyelvén egy negyed oldalon is elmagyarázható! (22. kép)

22. kép - A SzeNT KoRona = az „EGY” háromsága = a HáRomság egysége

Egy biztos, vissza kell pereljük a „Szent Korona tan” elnevezést jogászainktól, akik azt szemlátomást kisajátították az utóbbi időben. Úgy látszik, hogy a csüngőkben – messziről nézve - nem a függőleges tengelyt, hanem a paragrafus jelet vélték felismerni!

Berényi László Géza
2013. Farsangján /BáL napján/