A Szent Korona az "Élő valóság" holografikus filmje
Mottó: Egy felől nincs kétség, minden háromság: egység!
A címben foglalt hangzatos kijelentés magyarázatához néhány fogalmat
tisztázni kell. Kezdjük a holográfiával, ami azért nem teljesen ismeretlen
számunkra...
Mi a holográfia?
A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár
(„referencia sugár”) fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre
és ezt örökítik meg a filmen. A (két dimenziós) holografikus filmnek a
referencia sugárral való újbóli megvilágítása által kapott kép a hologram
már három dimenziós.
A Gábor Dénes által leírt jelenséget, a hologramot csak 16 évvel később
sikerült a gyakorlatban megvalósítani, egy koherens (állandó frekvenciájú)
lézerfény segítségével. A holografikus film előállítása során használt
lézerfény frekvenciájával azonos frekvenciájú fénysugár szükségeltetik a
film „előhívása”, a hologram előállítása során is ! (1.kép)
1. kép - A Szent Korona hologramja
Ha egy holografikus filmet több (akár 100)
darabra vágunk, minden darabjából az egész képet tudjuk előhívni! (Kisebb
lesz a kép és homályosabb, de mégis a „teljesség”-et tartalmazza.) Ha ebből
egy-két darabot kicserélünk egy másik film – formára nézve azonos –
darabjaira, nyomban kiderül a turpisság, a megmaradt többi darab
egybehangzóan állítja, hogy a valóság eredetileg nem volt ilyen.
A valóság megismerésére irányuló igyekezet új utakat keresett.
A XX. század végére különböző tudományágak képviselői jutottak ugyanarra a
meggyőződésre, hogy az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy
szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem
összefügghet. David Bohm fizikus egyenesen azt állítja, hogy az Univerzum
szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság
gigantikus hologram!
Ennek a megdöbbentő feltételezésnek kívánunk az alábbiakban igazolást adni a
Szent Korona új értelmezésével. A fizikus örömét beárnyékolja majd a
felismerés, hogy nagy újdonságot nem mondott :egy-két ezer éve ezt még
minden mágus tudta! Erre a kérdésre hamarosan visszatérünk. A bizonyítási
eljárásig további fogalmakat kell még tisztázni !
A kétdimenziós holografikus film szabálytalan vonalhálózatot mutat, annak
függvényében, hogy a fényforrásnak a tárgyról és a környezetről visszaverődő
fényhullámainál a hullámhegyek találkoznak-e vagy éppen kioltják egymást.
Ott, ahol két hullámhegy egybeesik, mintegy „egy TeNgelyre fűzve” jelenik
meg, a két alkotóelem 100%-os jelenlétével, („teljességével”) találkozunk.
Ez tehát egy „dualitás”, közös tengelyre fűzve, ami így háromságnak
tekinthető. A kapcsolati elem (a közös tengely) a harmadik elem.
A háromság fogalma az ókori történelemben több helyütt is fontos szerepet
kap („istentriászok”, „szentháromság”). Vajon miért? A rendszerelmélet
megfogalmazása szerint a három elemű „hármas kölcsönhatású” rendszer a
legkisebb a rendszerek között és az eredőjével együtt egységet képez. Úgy
tetszik tehát, hogy a Kozmosz alapeleme a „háromság mint egység” szerkezet,
és ez a „fraktalitás” jegyében, léptéktől függetlenül érvényesül. Az
„istentriászok” tehát nem a csapongó képzelet szüleményei, hanem
„természet-azonos” képletek, közérthető analógiák.
A mágikus világszemlélet volt az, amely az Örök Világtörvény eme fontos
sajátosságát jelképek segítségével, képírás formájában elsőként fogalmazta
meg.
Mi a MáGia?
A Mágia a Mindenség holisztikus szemléletében gyökeredzik. Nevét is a
valóban „univerzális” jelképről a „MaG”ról nyerte. A háromszori felezéssel
nyolcfelé vágott GöMb az osztódó sejtMaG, a Mikrokozmosz egyezményes
jelképe, ugyanaz mint a Makrokozmoszé , amit kívülről nézve ugyanilyennek
képzelünk („kerek világ”). (2. kép)
2. kép
A mágikus jelképek a háromságot, mint egységet a fentiek analógiájára olyaténképpen állítják elő, hogy a Kozmosz két alkotóelemének avagy megnyilvánulási formájának (melyet két „minőségnek” is szoktunk nevezni) szimbólumát mutatják fel közös tengelyre fűzve. Az eredeti „szentháromság” magyar elnevezéseit soroltuk fel az alábbiakban. (3. kép)
3. kép
A Test (Anyag vagy „részecske jellegű”
megnyilvánulás) megfelelője a KöR, ami a gömb alakú MaG nézetrajza. Ez tehát
a forma. A belső, nem látható tartalom a Szellem - amely az Energiához
hasonlóan hullámtermészetű - az iS (iZ) gyökkel jelölhető. (Valaminek az íZe,
belső, vagyis nem látható tulajdonsága!) Úgy gondoljuk, hogy a Test és a
Szellem között a Lélek teremt kapcsolatot. Így jön létre a forma és tartalom
egysége. Ez a kapcsolat egy meghatározott irányultságú TeNgelynek fogható
fel, amelyen keresztül áramlik az Információ.
Analógiás gondolkodással könnyen azonosíthatók azok a szimbólumok, melyek az
elmúlt évezredekben a KöRiSTeN fogalom szimbólumrendszerét alkották. Kétféle
ábrázolásmód létezett : az egyik a síkbeli ( amely a Kozmoszt „belülről”
szemlélte, a felhasznált szimbólumok „emberi léptékkel” mérhetők) a másik a
„térbeli” amely viszont a Rendezett Világegyetem (az osztódó sejtMaG: 2.
kép)) külső képét mutatta. A MaG szimbólum egyben arra is rámutat, hogy a
mikro- és a makrokozmosz azonos szerkezetű. (4. kép)
4. kép
Síkbeli ábrázolásmód esetén a közös tengely – a harmadik elem – a két („részecske jellegű”) jelkép szimmetriatengelye is egyben. A közös szimmetriatengely mindig egy függőleges tengellyel azonos, lévén ez az Eget a Földdel összekötő „Világtengely” oldalnézetben, („valódi nagyságban” ). Népmeséink „égig érő” fája tölti be ezt a szerepet. Ezeket a jelkép együtteseket hívjuk „oldalnézeti világmodellnek” (5.kép)
5. kép
A három dimenziós térbeli testként
megfogalmazott jelképek középpontja/súlypontja esik egybe, így az
egyTeNgelyű dualitás „egyközpontú dualitássá” válik.
A Mágiában a KöRiSTeN alkotóelemeinek „részecske jellegű” jelképekként
történő („ egytengelyű”) megjelenítése a holográfiában a hullámtermészetű
alkotórészek interferenciaképének (vagyis a holografikus filmnek)
feleltethető meg.
A darabokra vágott holografikus filmhez hasonlóan – melynek bármely darabját
előhívhatjuk, az „egész képet” kapjuk vissza - a mágikus jelképek
mindegyikével, akár a legkisebbel is, az „Élő valóság” (az „Egy”) a maga
teljességében megidézhető. Ennek a jelenségnek a magyarázata a „fraktalitásban”
rejlik. Az Univerzum fraktál jellegű, ezért hasonló („háromság, mint
egység”) szerkezetet mutat, bármely léptékben is vizsgáljuk. (6. kép)
6. kép
Négy dimenziós
hologram?
Azt állítjuk, hogy a Szent Korona tulajdonképpen egy holografikus filmhez
hasonlítható, melynek előhívása (értelmezése) során kapott hologram
ugyancsak egy plusz dimenziót mutathat fel. Míg a jelenlegi hologramok
kétdimenziós filmjéhez egy további dimenzió, a „mélység” járult, addig a
három dimenziós Szent Koronánál az így nyert negyedik dimenziót inkább
(szellemi) „magasságnak” kellene nevezzük. Vagyis az újabb dimenzió már a
transzcendens szférába nyitott utat a számunkra.
A Szent Korona a Rendezett Világegyetem (az Élő Égi Igazság) szimbóluma,
felvonultatva annak legfontosabb tulajdonságait (az „Örök világtörvényt”). A
Szent Koronán nagy számban felismerhető mágikus jelképekkel készítői egy -
látszólag értelmezhetetlen - interferenciaképet („holografikus filmet”)
állítottak elő, melyet „előhívni” - az információ dekódolását szolgáló
szoftver - a magyar nyelv (mint „referencia sugár”) segítségével lehetséges.
A Mandaláknak nevezett „világmodellek” voltaképpen interferenciaképek és a
„megvilágításuk” a szellem fényével a szemlélőben okoz „megvilágosodást”.
Ez tehát a MáGia!
Elődeink gondolatmenetét folytatva ezek után – mágusainkhoz hasonló módon -
azt kell feltételezzük, hogy a mindenki által megélt Élő Valóság nem más,
mint egy (legalább négy dimenziós) HOLOGRAM!
Az „Élő valóság”, vagyis a „Rendezett világegyetem” szerkezeti felépítése
mindaddig rekonstruálható, míg a mágikus jelképek mellett az információ
dekódolását szolgáló magyar nyelv – a „referenciasugárhoz” hasonlóan -
változatlan formában van jelen. A szóbokrokra épülő magyar nyelv szerencsére
nem sokat változott az idők folyamán, a mágikus jelképek pedig a föld alatt
évezredeket átvészeltek és az utóbbi 200 évben tömegével kerültek elő.
A jelképrendszer a Szent Koronán tanulmányozható legjobban, hiszen a Szent
Korona nem más mint egy „holografikus film”, amely egészében is, de minden
részletében külön-külön is, a „Teljességet” (a KöR-iS-TeN háromság egységét)
mutatja be egy „koherens” (az évezredeken át változatlan) magyar „szoftver
nyelv” segítségével.
„Az őssejtig vagyok minden ős ...”
Az ősmúlt ködébe vesző mágusaink az osztódó sejtmag analógiájára alkották
meg holisztikus világszemléletük beszédes „KöR-iS-TeN„ elnevezését. A MaG az
EGy szinonimája. A háromszori felezéssel nyolc felé vágott osztódó sejtmag
az 1, 3, 8 számokat, a növekedésben/szaporodásban is fontos szerepet játszó
Fibonacci számsor számait juttatja eszünkbe. Az eGyet kifejező háromtagú
kifejezés éppen nyolc betűből áll. „K-ö-R-i-S-T-e-N”! Talán ez sem lehet
véletlen!
Ha most a KöRiSTeN kifejezést a Mikrokozmosz analógiájaként tekintjük,
további párhuzamokra figyelhetünk fel. A mindkét nemet (női és férfi
minőséget : KöR + iS) közös burokban „egyközpontúan” (TeN ) felvonultató
megtermékenyített petesejt /KöR-iS-TeN/ osztódása nyomán 8 omnipotens
őssejtet kapunk /K-ö-R-i-S-T-e-N/
Az ilyen őssejtből a szervezeten belül „minden lehet” , azaz bármilyen szerv
kialakulhat belőle. Az ilyen őssejt olyan programmal rendelkezik, amely - a
holografikus film egy darabkáján látható mintázathoz hasonlóan – alkalmas
arra, hogy belőle az egész szervezetet hologramként rekonstruálni lehet.
Ebben a világszemléletben a „Minden EGy !” kijelentésből következően minden
„KöRiSTeN-ből” van! A Rendezett Világegyetem fraktál jellegű, egymással laza
kapcsolatban álló , hasonló szerkezetű (háromságokból álló), rendszerek
bonyolult szövedéke. A KöRiSTeN elnevezés tehát az Örök Világtörvényhez
hasonlóan tökéletes, a forma és tartalom felülmúlhatatlan egységét mutatja.
Az Élő Valóság rekonstrukciója a Szent Korona
segítségével
Vegyük hát sorba – a nagyobbtól a kisebb felé haladva – a Szent Korona
alkotórészeit,
Az „eGY” jelképét, a Szent Koronát 3 formai elemre bonthatjuk :
1./ az abroncs, pántok és párta együttese
2./ felül : a „gömbös” kereszt
3./ alul : a 9 csüngő együttese
A kereszt szárainak végén 3 kisebb és 1 nagyobb gömb látható, a fő gondolat
: a „háromság, mint egység „ kifejeződéseként. A kereszt a korona testével a
pántok összemetsződésével kijelölt súlyponti tengely vonalában találkozik,
így egymástól el nem választhatóak, egyek! (7. kép)
7. kép
A csüngők száma 9, elrendezésük egyszeres
szimmetriát mutat. A „KöRiSTeN” szemlélet folyományaként a magyarban az
egyénnél a hasonló szimmetriát mutató páros testrészek sajátos elnevezésével
találkozunk. A „minden eGy !” kijelentésből fakadóan amiből kettő van, annak
fél értékét vehetjük csak számításba. Ennek jegyében a „fél kéz, fél szem”
analógiájára a 4-4 tükörképben azonos csüngő fél értékkel bír, azaz csak
négynek számít. A szimmetria síkban lévő, hátsó helyzetű csüngő (az orr
analógiájára, amiből egy van) teljes értékű, azaz összesen 5 csüngőt
számlálhatunk a Szent Koronán. Az 5 a Fibonacci számsor tagjai közé
tartozik, szemben a 9-cel.
Csomor Lajos szerint eredetileg 5 csüngő volt a Koronán. A fenti számítás
szerint az 5 helyett csak 3-ról beszélhettünk volna abban az esetben is. A
változtatás nyomán tehát ezen a helyen nem borult fel a rendszer (a 3 is
tagja a számsornak).(8. kép)
8. kép
A csüngők láncai apró arany KaRikákból
állnak, melyek csuklós kapcsolattal iZesülnek egymáshoz. A láncok a
mozdulatlanul kézben tartott korona esetében az Eget a Földdel összekötő
függőleges TeNgelyt rajzolják ki. A három levélkének mondott nehezék a
lánccal a háromság egységét szimbolizálja.
Ugyancsak a KöRiSTeN olvasat (iZ=iS) áll elő a három „levélke” közelebbi
vizsgálata során. A KeRekded levélalak (KöR) egyik oldalán egy
TeNgelykeresztet látunk. A három körbe rajzolt kereszt a Rendezett
Világegyetem gömbjének három (TeNgelyirányú) nézete. A túloldali piros
kőberakással együtt (iS) (amivel „közös TeNgelyűek”, a KöRiSTeN háromságát
adják közre ismét. (A vér a „nem látható világ” jelképe, a piroS/vereS a vér
színe, így az iS gyök a piros színnel is jellemezhető.
Térjünk vissza tehát a középső részhez, az abroncsból, a pártából és a
pántokból álló együtteshez. Formailag a MaG szimbólum főkörökkel jellemzett
gömbjének felső felét mutatja. A felsorolásból kitűnően ez is egy háromság:
a korábbi – két félből összerótt koronáról szóló - elméletek a pártáról,
mint harmadik elemről megfeledkeztek. A Szent Korona felülnézetben jól
mutatja, hogy az abroncs az egy KöR, a párta egymáshoz csuklósan kapcsolódó
íZekből áll, a fentiek közös szimmetriasíkja vagy TeNgelye egyben a páNTok
szimmetriasíkjával azonos. (T-N fordítva: N –T ,páNT) (9. kép)
9. kép
Ez még nem minden ! Most jön a java ! Az
abroncson vannak a GöRög betűk (KöR), a pántokon pedig a laTiN betűk (TeN),
véletlenül sem fordítva ! Láthatóan a mássalhangzók hordozzák a jelentést (G
= K). A párta közepén lévő Jézus zománcképen a két körbe írva további
írásjelek vannak, melyeket elsődlegesen a görög betűk hangértékével olvasunk
ki (iSZ =iS). Ezek a betűjelek rováS jelként (iS) ugyanúgy felfoghatók, bár
így más a hangértékük. Máris összejött a KöRiSTeN háromság ! (10. kép)
GöRög – rováS - laTiN = KöR – iS - TeN
10. kép - rováSjelek megfelelői latin betűkkel
Az oldalnézeti képen jól látszik, hogy a
pártaelemek mellett az abroncs tetején sorjázó gyöngyök is TeNgelyes
szimmetriát mutatnak. A pártaelemek stilizált tollak (iS), amely tollkoronák
az Ég madaraira utalnak és jelképként régóta ismertek Egyiptomtól a hunokon
át az Észak-amerikai indiánokig. A GyöNgyök (GöMbök, viszont nézetrajzban
KöRök és így az alsó világot (a Földanyát) testesítik meg.
Föld = KöR Ég = iS közös TeNgely = „világTeNgely”
A 8-as szám 3-szor is előfordul a Koronán. A pántokon és az abroncson 8-8
zománckép van, az abroncson ezenkívül 8 nagy ékkő is helyet kapott. Az
egyszeres szimmetria a helyváltoztató mozgásra képes (lélekkel bíró)
élőlények jellemzője. Ez a hosszanti szimmetriasík metsz ki a Szent Koronán
elöl egy 3 oldalúra, hátul egy 8 oldalúra csiszolt ékkövet, valamint az
egyetlen Szimmetrikus (Szív alakú) ametiSzt követ, ami JézuS zománcképe
felett van. (iS gyök!)
Természetes módon erre a szimmetria síkra kellett elhelyezni az eredeti
szentháromság megszemélyesített három alakját. JézuS neve az iS gyököt (v.ö.:
„Yang”) tartalmazza, így a TeNgely kereszt közepén található „Pantokrátor”-nak
nevezett, „Atyaistennek” is mondott zománckép lenne a TeN megfelelője. Nehéz
különbséget tenni lélek és szellem között, lévén mindkét kategória
hullámtermészetű. Ennek megfelelően a zománckép férfialakjai hasonlítanak
egymásra, akár felcserélhetők is lehetnének egymással.
A háromságból a „női minőséget” kifejező KöR gyök („Yin”) megfelelője még
hiányzik! A Dukasz Mihályt ábrázoló zománckép láthatóan másodlagos
elhelyezésű, egyáltalán nem illik ide. Ez a hely Szűz Máriáé, Jézus
szülőanyjáé. A holografikus film előhívásakor nyomban fény derül a csalásra,
ha valamely részéből nem ugyanazt a „képet” (szerkezeti modellt) kapjuk
vissza, mint az összes többiből !
A pártaelemeket önmagukban vizsgálva elámulhatunk a tervezők fantáziáján. A
négy háromszög – a korábbi okfejtésnek megfelelően – egyenként fél értékkel
bír, így összesen két háromszöget kapunk. Ezeket a kétszeri háromsággal
azonosíthatjuk és miután közös tengelyűek az „Anyag, Energia és Információ”
háromságot azonosnak vehetjük a „Test, Szellem és Lélek” háromsággal. A
Makrokozmosz tehát egyenlő a Mikrokozmosszal!
A pártán tükörképben elrendezve négy félKöRt is találunk. Ezek ugyancsak fél
értékkel számítandók, így végül pontosan egy KöRt kapunk. Keressük most az
íZ gyököt! Borbola János mutatott rá, hogy az áttetsző, pikkelyszerű
zománcelemek megszámlálása után az egyes pártaelemekben egyiptomi
mértékegységek kulcsszámaira bukkanunk. Ezek neve a „láb” vagy „könyök”,
összefoglaló néven „íZ”-nek nevezhetők. (v.ö. : íZ, iZület) A szimmetrikus
elrendezésből következően a KöR és az íZ közös TeNgelyű (tehát egymástól el
nem választhatóan eGy) ! Azaz még mindig a KöRiSTeN-nél tartunk!
A mértékegység neveként megjelenő íZ gyököt még többször elsütötték
MáGusaink a tervezés során (talán nem véletlenül éppen „3 ízben”)! Jézus
zománcképén a trónus egy KaRosszékhez (KöR) hasonlít, amelyben a trónus
szélessége – a mérnöki vizsgálat tanúsága szerint – pontosan egy hüvelyk.
(2,54 cm) A hüvelykujj is íZ! A KaRosszék és az íZ közös TeNgelyű, hiszen a
szimmetriatengely a hüvelyknyi (íZ) távolság felezőjén (egyben Jézus (íZ)
testének súlyponti tengelyén) megy át.
Az egy hüvelyknyi (modul)méret egész számú többszörösei (iZ) jellemzik a
KoRona főbb méreteit a kutatók megállapításai szerint. Az így kapott egész
számok kivétel nélkül az aranymetszést idéző Fibonacci számsorba
illeszkednek! Ez az összefüggésrendszer tehát, mint szellemi tartalom (íZ)
egyközpontú, egyTeNgelyű a KoRonával. (11. kép)
11. kép
A Fibonacci számsor mértanilag jó
közelítéssel a logaritmikus spirálnak feleltethető meg. A fraktál jelleget
ezen a spirálon is érzékelhetjük. Ennek a spirálnak az a különleges
tulajdonsága, hogy bármely szakasza analógiás kapcsolatban van minden más
szakasszal, az egyik szakaszból elforgatással és felnagyítással is
előállíthatjuk a görbe bármely más szakaszát.
A logaritmikus spirál kétparaméteres egyenlettel írható fel függvény
alakban. A paraméterek változtatásával az egyik irányban a KöR-ig, a másik
irányban az egyenesig (TeN) juthatunk el. Így a spirál, mint jelkép
egyszerre két gyököt is megidéz. (KöR + TeN). Hol találkozunk a Szent
Koronán a spirállal? Hát a trónusán ülő Jézus térdénél vagy a Pantokrátor
vállánál. A térd vagy a váll is íZület, így egyközpontú lévén a spirállal ,
a jelképeket összeolvashatjuk. „Mit tesz isten !”, megint csak a KöRiSTeN
olvasathoz jutottunk! (12. kép)
12. kép
A képet szemlélve felfigyelhetünk arra, hogy
a két ciprusfa tengelye az aura középpontja felé görbül. Az eddigiekből
kiderült – a szimmetria erre figyelmeztet – hogy ugyanarról az egy növényről
(„életfa, világfa”) van szó, csak két nézetben látjuk. A korábbiakban
megszokhattuk, hogy az önmagában szimmetrikus növény van a jelkép együttes
tengelyében, két oldalán a két nézetben, tükörképben ábrázolt lélekkel bíró
élőlénnyel. Most viszont helyet cseréltek, ettől függetlenül továbbra is
egytengelyűnek számítanak. (Jézusból mégsem rajzolhattak kettőt ! Hogy venné
az ki magát ! ) A földhöz kötött növény (KöR) és az égi küldött Jézus (Hé-iZ-u)
alakja (iS) egyTeNgelyű, tehát – hasonlóan a Földhöz és az Éghez – egymástól
el nem választható, vagyis ugyanaz az EGY!
Egy léptékváltás után előttünk áll a rejtvény legkönnyebbnek ítélhető
feladványa. Tudniillik - gyengébbek kedvéért - odaírták a megfejtést. A
körbe (KöR) írt „IC” betűkre (iS) gondolok, ahol a rövidítés Jézus görög
nevének első és utolsó betűit rejti. A KöR meg az iS egyközpontú, vagy (ami
ugyanaz) egyTeNgelyű, tehát EGY!
A fraktalitás jegyében a zománcképen belül még egy harmadik léptékváltásra
is sor került. A kép középpontjában látható a MaG, amit/akit Jézus KöRt
formázó két ujjával összecsípve tart. Az ujjak íZek és ott van a TeNyér, ami
ezeket összeköti.
MaG = KöR - iS - TeN
Az így felmutatott MaG – helyzetét tekintve- a Jézus kép súlyponti
tengelyére kerül, ebből a MaG= MaGzat („Fiú”) azonosságon túl értelmet
nyerhet a „Magasságos Isten” kifejezés is. / magasság = a „MaGos tengelyen”
mért távolság / A „MaGos TeNgely” függőleges irányát a Földből növényként az
Ég felé törő mag jelöli ki. Jézus ismert kijelentése, amelyben az Atyával
való azonosságát hangsúlyozza, a fenti „Minden összetartozik, minden eGY!”
gondolatkörben értelmezhető igazán. (13. kép)
13. kép
A Szent Korona vázszerkezete, az abroncs és a
pántok a főköreivel jellemzett gömböt (a MaGot) idézte meg. A Jézus ujjai
között tartott bogyó („mustármag”) ugyanaz a MaG, csak más léptékben!
Nyilván a főkörök is rajta vannak, és a fraktalitás ezen belül is tovább
érvényesül. Aki nem hiszi, járjon utána!
A Szent Korona zománcképei újabb meglepetést rejtenek. A képeken szereplő
apostolok vagy szentek nevében a KöR, iS vagy TeN gyökök valamelyike
fellelhető az ismert hangátmeneteket (D-T, M-N, R-Z) figyelembe véve!
Kivételt képez az arkangyalok neve (Michael, Gabriel) amiben viszont az „éL”
gyök kerül elő. Az „éLő valóság” a KöRiSTeN maga. (14. kép)
A
14. kép
A holografikus film megint újabb
„manipulációra” figyelmeztet! Az abroncs hátsó oldalán a két császárkép
eredetileg nem lehetett a Szent Koronán! A helyükön („kizárásos alapon”) a
másik két arkangyal (Uriel, Raffael) kellett legyen, hogy az abroncsra
jellemző kettős szimmetria az „éL” gyök esetében is érvényesülhessen.
Az abroncs két szélét gyöngysor („KöR”) szegélyezi. A pántokon (TeN)
szimmetrikus elrendezésben fehér gyöngyök (KöR) és vércsepp alakú (veres
színű) almandin kövek (iS) sorjáznak. A pártáról kiderítettük, hogy az iS
gyök hordozója.
Ez az elrendezés a két pólust összekötő TeNgely fontos sajátosságáról
világosít fel bennünket. A tengely átmegy mind a két végponton, így azok
jellemzőit is hordozza/közvetíti! Ezért vannak a pántokon mindkét pólus
jellemzői megjelenítve. A szimmetrikus elrendezés egyben azt is biztosítja,
hogy minden pántról külön-külön is kiolvashatjuk a „mindenütt jelen lévő”
KöRiSTeN nevét. Ugyanez elmondható a páNTok metszéspontjában lévő
paNTokrátor zománckép keretezéséről is. Itt a két pánt egyszeres
szimmetriája összeadódik, a közös pontban már kettős szimmetriát
tapasztalunk a kövek és gyöngyök elrendezésében. (15. kép)
Ha a kereten lévő kövek és gyöngyök számát összesítjük, úgy kell eljárjunk,
mint a csüngők számlálása során : a kép szimmetriatengelyében lévő 1-1 kő
egyszeres szorzóval, a további (tükörképben megjelenő) 11-11 ékítmény feles
szorzóval számítandó. Összeadva 13–at kapunk, amely szám - talán nem
véletlenül- megint csak a Fibonacci számsorba illeszthető.
15. kép
Közelebbről szemlélve a Pantokrátor
zománcképét, az aurában – hasonlóan a Jézus zománcképhez - a körbe rajzolt
kereszt szárain ugyancsak az „árpádsáv” színei jelennek meg egyTeNgelyű
elrendezésben. Ráébredhetünk ezáltal arra is, hogy a „körkereszt” (KöR+TeN)
tipusú aura Jézussal (Hé-iZ-u) a középpontban a KöRiSTeN olvasatot adja
ismételten. Hogy a Pantokrátornak nevezett alak ugyancsak az iZ (iS) gyöknek
feleltethető meg, arra a lecsupaszított lábszárnak („íZ”) hangsúlyos
megjelenítése utalhat.
Ha kedves olvasóim közül valakiben a Szent Koronával kapcsolatban eddig
felsorolt számtalan analógia után (melyek kivétel nélkül a KöRiSTeN
háromságot idézik meg) még aggályok ébrednének eme szerves kapcsolat
meglétét illetően – mondván : „ Jó, jó, de hol van ez leírva ?” – nos őket
is megnyugtathatom : mindez „Le is van írva!” csak éppen nem tudtuk
elolvasni. Nem is kell messzire mennünk! A Sze-NT KoRona kifejezés a
KöR-iS-TeN mindhárom gyökét tartalmazza, csak a Sze (fo) iS és az NT (fo)
TeN esetében fordítva írva. Vagyis a két fogalom voltaképpen ugyanaz az egy!
(„Rendezett” világegyetem)
De menjünk csak tovább, mert egy füst alatt a Sze-NT GRál nyomába eredők
üzletét is elronthatjuk. Azt sem kell tovább keresni, mert láthatóan azt is
a KöR-iS-TeN háromsággal azonosíthatjuk ! A Sze-NT (angolul Sai-NT) a már
ismert módon feloldható : Sai (fordítva) iS , N.T (fo) TeN . A GRál (angolul
GRail) pedig a G = K hangátmenet figyelembevételével a KöRnek felel meg.
Abban mindenki megegyezik, hogy a Szent Grál fogalom elsődleges jelentése
egy jelkép együttesre vonatkozik, amely egy félgömbforma kehely, tele Jézus
vérével. Vegyük észre : a gömb (nézetben KöR) egyTeNgelyű a (piros / veres)
vérrel (=iS) ! Ez az a háromság, amely egységként nyer értelmet.
Feltételezésünket erősíti, hogy JéZ-uS, (H)é-iZ-u nevében két helyen is
találkozunk az iS, iZ gyökkel, vagyis az azonosítás többszörös megerősítést
nyert.
Hibás tehát az a felfogás, mely ezt a két - egymástól el nem választható -
pólust (iS + KöR) külön kezeli és egyszer a „szent vér” , másszor a „kehely”
nyomába ered. Ehhez hasonlóan téves a Szent Koronát két külön darabból
„hevenyészve összetákolt” valaminek tekinteni ! Mintha a világ-egy-etemet
önkényesen „világ-kettő-etemnek” kezdenénk nevezni!
A következő alkalommal a koronás címer jelképrendszerében rejlő 500 éves
üzenet megfejtésére vállalkozunk.
Berényi László Géza
Bp. 2009. jún. 27.
http://index.hu/tudomany/holo0626/
Hologram a való világ? - 2004. jún. 28.