„Kaptok majd jeleket tőlem”

Jézus anyanyelve magyar volt?

---

A Torinói (vagy régiesen Turini) Lepel ismét látható lesz a nagyközönség számára 2010 áprilisától egy hónapig a torinói dómban. A Lepel a Vatikán tulajdonában van 1983 óta, amikor is a legutóbbi tulajdonosa Umberto, Savoya hercege - jobb ötlete nem lévén – a Szentszékre hagyta. A Szentszék - bár különböző vizsgálatok tárgyává tette azóta is ki a leplet - mind a mai napig nem ismerte el eredetinek.
 
Az „eredetiségvizsgálat” furcsa momentuma volt a C14-es izotóp vizsgálat, mellyel a lepel korát igyekeztek kideríteni. A vizsgálati eredmény a Krisztus utáni XIV. századból származónak találta a megvizsgált lepeldarabkát. Ennek hallatán a lepel valódiságát sokan megkérdőjelezték. Később kiderült, hogy az analízis céljára a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátott darabka nem a lepel, hanem az 1532. évi tűzeset után, az égésnyomok eltüntetetését szolgáló folt anyagából származik. (Hazai párhuzam: a Szent Korona készítésének időpontját sokan az utólag elhelyezett (kicserélt) 3 zománckép korához igyekeznek hozzákötni).

Badiny Jós Ferenc a Jézus Király a Pártus Herceg című könyvében a Turini Lepel vallomásáról az alábbiakat írja: „Itt egy valóságos csodával állunk szemben, mert kiderült az, hogy a leplen levő „kép” nem festés vagy rajz, hanem az a vászon szálacskák felületén a szálakat ért perzselés által keletkezett. Ilyen felületi perzselés - anélkül, hogy a szövetet el ne égesse – csakis úgy képzelhető el, hogy az valami oly sugárzásnak a következménye, mely a röntgen sugárnál is rövidebb hullámhosszú, mondhatni kozmikus sugár jelenség. Jézus földi hagyatékának – az Ő embertestét betakaró Lepelnek – kozmikus sugárzástól eredő perzselési nyomai azt bizonyítják, hogy az égből lefelé induló, eget és földet összekötő merőleges sugár földi végénél van az Isten Fia a feltámadás pillanatában. Turin csodája dr. John Jackson fizikus és dr. Eric Jumper USA-beli repülőkapitány munkásságával jött létre. Dr. Jackson a testnek a lepeltől való távolsága és a perzselési fok intenzitása közötti arány felismeréséből indult ki – mondván a következőket: „Ha a távolság és az intenzitás között egyenes, vagy mértani arányú összefüggés van, akkor a kép tulajdonképpen három dimenziós információt tartalmaz”.
 
A két kutató ezután komputer technika segítségével valóban három dimenziós domborművet állított elő, melyben Jézus arca hihetetlen tökéletességgel jelenik meg.

2. kép - A fejrész kinagyítva (negatív kép)

A Lepel tehát egy holografikus filmhez hasonlatos, amelynél a harmadik dimenzióra, a „mélységre” vonatkozó információ a perzselődés mértéke (a változó intenzitás) által lesz meghatározott. Míg a néhány évtizede, Gábor Dénes felismerése nyomán készített hologramok esetében koherens (azonos hullámhosszúságú) lézer fénysugarak interferencia képe jelent meg a holografikus filmen, addig a Lepelnél csak egy meghatározott irányú fénysugárról beszélhetünk, melynek intenzitása a távolsággal arányosan csökkenő és a lepel „beégési mélységének” a test felszínétől való távolság bizonyos értékei feleltethetők meg.
 
„Kaptok majd jeleket tőlem, amikor az idők megkövetelik...„ idézi Badiny Jós Ferenc Jézus Evangéliumát. Nos a Torinói Lepel éppen ilyen jel és az idők azt követelik, hogy mélyebb értelmével is tisztában legyünk!
 
Jézus galileai környezete a „mágikus világlátás”, a KöRiSTeN szemlélet birtokában volt. A Lepel és Jézus életútja is a MáGia számos (a maga idejében közismert) jelét tartalmazza. Ezeket a jeleket most már mi is el tudjuk olvasni! Lássuk csak őket egymás után!
 
Az egészalakos lepel képre tekintve elsőként a jellegzetes kéztartás ötlik a szemünkbe. Olvassuk össze a korábbról már ismert jelképeket!

KaR = KöR, TeNyér = TeN, ujjak = ÍZek /íZület/ = iS gyök. A két fél KaR együtt adja ki az eGyet, azaz metszéspontjuk a KöRiSTeN-nek, a Teljességnek a „feltalálási helye”! (3. kép) A KöRiSTeN háromság szimbolikus egysége az eGyénben (a Mikrokozmoszban) így testesül meg.
 
Ebben a metszéspontban a képsíkra merőleges tengelyként az Eget a Földdel összekötő képzetes tengely, a „Világtengely” (Axis Mundi) áll előttünk. Ez tehát a talppont és a tengely felső végpontja – a távozó lélek útirányának megfelelően – a „felső világ”, az „Ég” kellős közepén található.
 
Ha az eGYén a Mikrokozmosz megfelelője, a Makrokozmosz , a világeGyetem a MáGia eszköztárával ugyancsak megjeleníthető. A KöR-iS-TeN háromság egységét az „egytengelyű dualitás” képlet segítségével a „közös tengelyen megjelenített két minőség” idézi meg. A két minőség: a „Nő” (Földanya, Yin = KöR) és a „Férfi” (Ég, Yang = iS) közös TeNgelyen háromságként alkot eGységet. A nemi eGyesülés tehát nem csak a vágyak beteljesülésével, hanem szimbolikusan is a „teljességhez”. vezet.
 
 A magyar nyelvben az ivarszervek megnevezése kapcsán a KöRiSTeN fogalom szinonimájának a MaGnak a szóbokrába tartozó elnevezésekkel (MaKK, MéH) találkozunk (G=K=H). A fallosz mint TeNgely jelöli a férfiMaG útját és a foGaMzás során a TeNgely másik végén a MéHben a MaGból MaGzat lesz. Az analógia a növényi MaGgal nyilvánvaló: itt a növekedés a függőleges TeNgely mentén zajlik, a MaGból MaGonc lesz, majd a ciklus végeztével a termés (a MaG) a függőleges TeNgely mentén a földre hullva előlről kezdi az útját a „MaGos TeNgelyen” felfelé. (v.ö.: magasság=magosság)

3. kép A mikrokozmosz – a KöRiSTeN háromság egysége

A két módon is értelmezett, a Mikrokozmoszhoz és a Makrokozmoszhoz tartozó – a két pólust összekötő - tengely (a „MaGos” tengely) láthatóan egybeesik, hirdetve a Mikro- és Makrokozmosz „azonosságát”. Ez a „kvázi” azonosság a fraktalitás jegyében azonos struktúrát (szerkezetet) takar. Ez a struktura a „Háromság, mint eGység” szerkezet, és ebből következik a szemlélet alaptézise is : „Minden eGY!”
 
Jézus kéztartását – ha élne - ma „szemérmesnek” neveznénk. Ez a kifejezés manapság a „lesütött” szemhéjú fiatal hölgyekre értendő, akiknek a majdnem teljesen csukott szemhéja a szkíta , hun , magyar szokás szerint szemre helyezett aranylemezzel, később éremmel temetett halottakéhoz hasonlatos. Az elsődleges nemi jegyek meztelenségének eltakarására irányuló igyekezetet is szemérmességnek szokás nevezni. A szem+érem szóösszetétel felbontása után a lesütött szem szemérmes jelzőjét hamar megérthetjük, bár a kéztartás eredete ettől még homályban marad.
 
Jézusnak – az 1980-as vizsgálatok szerint – mindkét szemére pénzérmét helyeztek. Víz László: A torinói halotti lepel és korának meghatározása című könyvből olvashatjuk az idevágó részleteket. Francis Filas jezsuita professzornak először a jobb szemre helyezett pénzérmét sikerült azonosítania. Eszerint Pontius Pilátus által Kr. u. 29.-ben bevezetett „lepToN”-ról (TeN) van szó. Ennek közepén a madárjósok kampósvégű (KöR), pásztorbotszerű (TeN) pálcája -egykori nevén „lituuS” (iS) - látható, görög nyelvű „Tiberius császáré” felirattal.
(Láthatóan a pénzdarabnál is érvényesül a fraktalitás, így áll össze a legkisebb léptékben is a KöRiSTeN háromság!)
 
A bal szemre tett pénz nem hagyott pontosan azonosítható nyomot. „A képmás bal szemének nagyításain néhány ívben hajló vonalat lehet látni, amiből a numizmatikusok három összekötött gabonakalászt (háromság mint Egység = MaG) ábrázoló fémpénzre következtetnek. Ilyen pénz valóban létezett : Tiberius anyjának, Júliának tiszteletére hozták forgalomba Palesztinában, ugyancsak Kr.u. 29.-ben.” – írja Víz László. Számunkra ennyi éppen elég : a szándék nyilvánvaló, ez a pénzdarab a „női minőséget” (Yin, Hold) hordozza a másik pedig a „férfi minőséget” (Yang, Nap).
 
Feltehetően a lepton esetében aranypénzről, a másik esetben ezüstpénzről volt szó. Az arany a Napnak (Yang, iS) az ezüst a Holdnak (Yin, KöR) feletethető meg. A SzeM pedig megint csak a MaGgal azonosítható (búzaMaG = búzaSzeM). A két fél SzeM együtt adja ki a MaGot, ami tehát mindkét minőséget hordozza. A két fél SzeMet összekötő kapcsolati TeNgelyt , vagy az erre merőleges (függőleges irányú) szimmetria TeNgelyt ugyanúgy MaGos tengelynek nevezhetjük. (MaG = KöR-iS-TeN)
 
A „szemérmes” temetésnél a szemre helyezett érem úgy látszik együtt járt az ivarszervek eltakarását célzó (valójában mindkét esetben az „egytengelyű dualitás”, a KöRiSTeN megidézését szolgáló) gesztusokkal. A szemre helyezett érem a magyar temetési szokásokban még sokáig felbukkan, mára azonban feledésbe merült. A „szemérmes” kéztartás rejtett összefüggéseit éppen Jézus halotti leple világította meg számunkra! A rítus a szakrális magyar nyelvet használó kultúrkörben terjedt el , a szemérmesség „burkolt” (áttételes) kifejezése ugyancsak a valóban szemérmes magyar észjárásra ill. szóhasználatra vall. (a „szeméremdomb” a tengelykereszttel, kisebb léptékben ugyan, de a „koronázási domb” és a négy irányú kardvágás megfelelője : a világ „közepét”, a „világtengely „ alsó végpontját jelöli ki)

Egy távoli analógiát idézünk Falvay Károly : Nagyboldogasszony c. könyvéből. Dél–Amerikában, az Amazonas esőerdőiben élő törzsek asszonyai az agyagból készített háromszögű szeméremtakarójukat is az egyenlő szárú kereszttel díszítik! (4 . kép) Az 1960-as években Móricz János kapcsolatba került 3 olyan törzzsel is melyekkel magyar nyelven tudott beszélni! Vajon Arimateai József – aki a leplet biztosította a sírba tételt megelőző szertartáshoz – bírta–e a szakrális magyar nyelvet? Vagy csak a jelképek ill. gesztusok jelentőségével volt tisztában?

4. kép – Dél-Amerikai indián szeméremtakaró

A Lepel – a Szent Koronához hasonlóan – a „holografikus film” tulajdonságait hordozza. A magyar nyelv, mint „referencia sugár” által megvilágítva, a korábban említett harmadik dimenzión túlmenően (ami a kép „mélységét” adta) egy újabb dimenzióhoz jutunk, ami már a szellemi „magasságba” visz minket. Az így kapott hologram a „KöRiSTeN” háromság egysége, (amelyben a KöR a maga 3 látható dimenziójával, az IS és a TeN egy (vagy több?) nem látható dimenzióval jelenik meg).

Napjaink holografikus filmjéről elmondható, hogyha darabokra vágják és minden darabot külön – külön előhívnak, minden egyes darab előhívása során ugyanazt az egész képet kapják vissza. Elmondható-e ez vajon a Torinói Lepellel kapcsolatban is? A Lepel és azonos mintájú takarója vonatkozásában ez a kijelentés valóban érvényes (az ismétlődő „körkereszt” mindegyike a KöRiSTeN teljességét „állítja elő”)! (5. kép)

5. kép – A Lepel és pártiai takarója

Ezen túl további közvetett utalások („jelek”) is találhatók a Lepel „háza táján”, melyek a KöRiSTeN szemlélet alapján nyernek értelmet (lásd például a szemre helyezett érmek csak erős nagyítással felfedhető részleteit). A nyolcrét hajtott Lepelt (6. kép) a pártusok díszes takaróval takarták be, aminek a közepén (az arc helyén) kerek kivágás volt. Az együttest Kr.u. 544.-től „Mandylion”-nak nevezték el.

6. kép – A nyolcrét hajtott Lepel

A nyolcas számnak is jelentősége van: a „teljesség” jele, (a fektetett 8-as a végtelen jele évszázadok óta.) Az 1 és a 3 után a 8 is az „isteni arányt” megjelenítő Fibonacci számsor tartozéka!
 
A „Mandylion” pártiai takarójának mintái külön figyelmet érdemelnek. Ezek megegyeztek a Lepel anyagával és szövetmintájával. Az ilyen mintázatú anyag kizárólag csak a pártus királyi család öltözetéül szolgálhatott. (7. kép) A minta átlósan a csúcsán álló négyzetekbe helyezett „körkereszteket” mutat, melyeknél az egyenlő szárú kereszteknek, csak a körön túlnyúló része maradt meg. Természetesen itt is a KöRiSTeN szemlélet szimbólumrendszerével, a „felülnézeti világmodell” egy válfajával állunk szemben. A KöRhöz íZesülő szárkezdemények (íZek , egyben TeNgelyek) egyközpontúak, egyTeNgelyűek (egymástól el nem választhatóan eGyek). A végtelenített mustra a Kozmosz azonos („háromság, mint egység”) szerkezetére utal.

7. kép – Szanatrug pártus uralkodó

A pártus uralkodónál a ruházat mellett egyéb jelképek is a KöRiSTeN szemléletre utalnak. A fején a madár a „felső világ” jelképe (ÉG, iS), a kezében lévő pálmaág az „alsó világé” (FÖLD, KöR), a közös TeNgely az uralkodó, aki kapcsolatot teremt e kettő között. (v.ö.: TeNno = japán császár). A felemelt jobb kéz ezt az olvasatot igazolja: a csuklópánton KöRök vannak, a TeNyér a TeN gyököt tartalmazza, az ujjak vagy a csukló (íZnek, iZületnek = iS) nevezhető.

A Lepel Kr. u. 57-től Edessában – a pártus birodalom területén – talált menedéket, egészen Kr. u. 944-ig. Kr.u.525. évben Edessát árvíz önti el, nagy pusztítást okozva. A város újjáépítésekor találnak rá a Lepelre a nyugati kapu boltíves felső részében. Az üreg a boltív tengelyében volt, így a kapu szimmetriatengelye egyben a „világtengelyt” is megjelenítette. A szimmetrikus kapuzatok szerepe évezredek óta ugyanaz : a (függőleges irányú) világtengely megjelenítése, amellyel az áthaladó személy – ha csak időlegesen is – de azonosulni tud. A példák – melyeket a rajtuk látható mágikus jelképek is megerősítenek – a mükénei oroszlános kaputól (8. kép) legtöbb mai székely  kapuig bőven sorolhatók.

8. kép – A mükénei oroszlános kapu

A világtengely az „egytengelyű dualitásról” ismerszik meg, ami a kapukon jól felismerhető. Két pólus : (KöR / növény + iS / két oldalnézetével tükörképben ábrázolt élőlény és a (kettőt összekötő) közös szimmetria TeNgely alkotja a háromságot. (KöR-iS-TeN). Mindezek az „oldalnézeti világmodellek” családjába sorolható jelképegyüttesek , melyeknél a TeNgely oldalról nézve, valódi nagyságban látszik. (A „felülnézeti világmodell” esetében a tengely egy (közép)ponttá zsugorodik.)

Sokat mondó a Mandylion közepében lévő kerek nyílás. Választ ad arra a kérdésre is, hogy hogyan illeszthető Jézus ebbe a világképbe. A KöR közepe egybeesik a Jézus arcmás közepével. A fej a szellemi szféra színtere, az iS gyökre utal. Jézus neve ugyanúgy az iS,iZ gyököt tartalmazza. (H)é-iZ-u jelentése az „iZ háza” lehetne.

A középpontban sűrűsödik minden. Ha valami/valaki „egyközpontú” a környezetével , akkor azzal azonosnak vehető. A KeRek világ a forma, JéZus a tartalom. Jézus egyközpontú (egyTeNgelyű) az anyagi világgal (tehát nem „kívülről” vezérel!). Jézus kijelentése: „Az Atya és én eGyek vagyunk” az „Atya” minőséget e rendszer részévé teszi. Most már csak az a kérdés, hogy az „Atyát” melyik pozícióban vehetjük figyelembe.
 
A magyar Szent Korona esetében az „Atya” a TeN gyökkel azonosítható (A páNTok TeNgelykeresztjében kapott helyet). Egy családmodellben viszont a gyermek , a „Fiú” a két szülő kapcsolatának gyümölcseként a két pólus közötti kapcsolati TeNgelyen jelenik meg! Ebben a felfogásban tehát Jézus a TeN gyökkel azonos! Némi zavar észlelhető tehát a Lélek (TeN) és Szellem (iS) kategóriák meghatározásánál. Mindkettő „hullámtermészetű”, így kétségtelenül nehezen különböztethetők meg egymástól.
 
A jelképek tanúsága szerint Jézus a KöRiSTeN szemléletben lel igazán otthonra, attól el nem választható. A „betlehemes” játékok máig élő hagyománya értő fülek (vagy inkább szemek) számára kinyilatkoztatással ért fel! A HáRom KiRálynál máris gyanút foghatunk! (H=K) Az analógia a MaG (GöMb) síkbeli megfelelőjére (három egymásra merőleges irányból vett nézetrajzára) a három KöRre vonatkozik. A jól informáltak a „három királyok” helyett három MáGust mondanak. Láthatóan az analógia így is működik! (9. kép)
 
A MaG = KöR-iS-TeN azonosság is kiolvasható ebből a ravennai mozaikképből. Mindegyik MáGus mögött egy pálmafa látszik (növény = KöR) melynek törzse. TeNgelyként is felfogható. (TeN) A TeNgely másik végpontja a máguS testére (iS) mutat. Az „egytengelyű dualitás” ismert képlete (vagyis a KöRiSTeN háromsága) áll előttünk.

A képen is láthatóan a „betlehemi csillag” mindig nyolcágú!  Utalás a háromszori felezéssel nyolcfelé vágott GöMbre, a MaGra. 1, 3 és 8! A Fibonacci számsor számai megint előkerültek! A betlehemi csillag tehát a kivételesen feltűnő, aktuális „világtengely” felső végpontját jelöli ki. (A gyakorlatban egy HáRmas bolygóegyütttállás eredményeként létrejött fényes „csillag”.) A TeNgely alsó végpontján található az „égi küldött”. Valljuk be ez eddig elég kevés információ az azonosításhoz! Mégis a három királyok (és a rítus nézőközönsége a későbbi korokban) milyen megkülönböztető jegyek alapján ismerte fel a „(KöR)iSTeN fiát”?

9. kép – A három királyok a betlehemi csillagot követik

A jól ismert (néhány finnyás hívő által sokat kárhoztatott) barlangi jelenet ad választ erre a kérdésre. Miért pont egy barlangban mutatkozik meg az Istenfiú, mondjuk egy palota helyett? Egyfelől a barlang szimbólum: a heGy belseje, azaz máris az eGy részesei lettünk! Másfelől a barlangban a háziállatok jelenléte nem szokatlan és esetünkben a szimbólumrendszer részeként fontos szerepet kaptak!
 
Idézzük fel gyerekkorunk egy kaptafára készített „betlehemi jeleneteit”! A kép közepén a szénával vagy szalmával (növény = KöR) kitöltött jászol, benne a kisdeddel (JéZus = iZ), akit két oldalról a háziállatok a leheletükkel melengetnek. A szimmetrikus elrendezésű háziállatok a szimmetria TeNgelyt és vele együtt („lélekkel bíró élőlényként”)az iS gyököt is előállítják. (lélek = lehelet, v.ö.: Lél =Lehel)  Így aztán az előadás címe nyomban kiolvasható: KöRiSTeN! A korondi tányérok egyik válfaja éppen ilyen „oldalnézeti világmodellt” mutat. (10. kép)

10. kép – Korondi tányér (oldalnézeti világmodell)

Dél-Olaszországban is készítenek hasonló cseréptányérokat, jellegzetes szimmetrikus alakzattal. (11. kép)

11. kép – Nápolyi tányér (oldalnézeti világmodell)

Keresztelő Szent János Jézus előhírnökeként a Jordán folyó vízében az egyenlőszárú kereszt jelével keresztelt. Vajon milyen ideológia jegyében végezte ezt a tevékenységet? A folyó neve árulkodó JoR (KöR) – DáN (TeN) /K=G=Gy=J / Már csak az iS (iZ) gyök hiányzik. A víZ szóban az is jelen van! Jézus Urunk is a JoR-DáN viZében keresztelkedett meg! (KuR-TeN-íZ (a kusita birodalom egykori neve) = KöR-iS-TeN) Ezt a napot ünnepeljük minden év január 10-én.
 
Jézust virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulása során a jöttére felkészített (és KöRiSTeN jelképekből felkészült) tömeg virágszőnyeggel (növény = KöR) fogadta. Jézus Szamárháton (fo: iSz) közelített a város felé és pálmaág (KöR) volt a kezében. A szamár hátán egyenlő szárú kereszt formájú elszíneződés látható (TeN). Jézus a TeNgelykereszt középpontjában ült. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az „égi küldött” a TeNgelyen mutatkozik meg. (A TeNgely a „középhez” hasonlóan a teljességet tartalmazza)
 
Az eGy szimbólumaként a korábbiakban a MaGot, (a háromszori felezéssel nyolcfelé vágott sejtMaGot, vagyis a „három főkörrel ellátott világGöMböt”) ismertük meg. (12. kép) A MaG felidézésére – síkbeli ábrázolás esetén alkalmas lehet a főkörök egy oldalról látható 3 összemetsződésének 3 egyenlő szárú kereszt formájában történő megjelenítése is.

12. kép – Három egyenlő szárú kereszt látszik a világgömb látható felén

A „fekete mágia” a jelképrendszer felhasználása „ellenkező” értelemben, mintegy az „Élő Valóság” tagadása céljából.

Ezt láthatjuk viszont a Golgota hegyén. Golgota (magyarul „koponya”) hegye egy félgömbre emlékeztető fátlan , kopár domb volt. Jézus keresztre feszítésekor a három kereszt is megjelenik, bár T alakra torzított formában.  A golgota a három kereszttel önmagában az un. „felülnézeti világmodellek” megfelelője. (13. kép)

13. kép – Tatai „golgota”

Az oldalnézeti világmodelleknél megismert elrendezés (10. és 11. kép)  középen a „női minőség” (növény, YIN), a két szélén, tükörképben a „férfi minőség” (lélekkel bíró élőlény, YANG) itt is visszaköszön, de hogyan?! Az élő növény (pl. babérkoszorú) helyett a halott, szúrós növény a töviskorona jelenik meg (KöR)! A lélek is jelen van, de a „gonosz lélek” kétoldalt, két lator képében (iS)! Közös tengelyük, a Jézus keresztfáján áthaladó szimmetria TeNgely így valóban a függőleges, Eget-Földet összekötő „Világtengellyel” azonos. (14. kép)
 
Az oldalnézeti világmodell (az „emberi léptékű”) a Mikrokozmosz, a felülnézeti világmodell (a „kozmikus léptékű”) a Makrokozmosz megidézését szolgálja. Felfogható ez a két fajta modell úgy is, mint ugyanannak az EGY-nek belső és külső nézete. Ha a két modellt egyesítik, egy időben egy helyen alkalmazzák, az éppenséggel arra utal, hogy a kettő nem választható el egymástól, ugyanaz az eGY !  A fraktál jelleg azt jelenti, hogy ugyanaz a struktúra érvényesül kicsiben és nagyban is. A Turini Lepelnél és a Golgotai szimbólumrendszernél is „egyesített”  modellekkel találkozunk, ami a mágikus szemlélet „magas szintű” jelenlétére utal. A MáGusok nyelve pedig – a jelek legalábbis erre utalnak – a MaGyar volt !

14. kép – Munkácsy Mihály: Golgota

Jézus szenvedéstörténetében van egy momentum, ami gondolkodóba ejthet bennünket:. A római katona dárdadöfése nyomán a kereszten függő Jézus oldalából „vér és víz folyt ki”. Gyanúnk szerint a „képes beszéd” újabb esetével állunk szemben. Korábbi alkalommal az „árpádsáv” színeit a vereSt és feHéRet a vér (iS) és a víz (KöR) szimbólumaként ismertük fel. A veres és fehér vízszintes sávok láthatóan folyékony kategóriákat jelölnek: azért vízszintesek! Egymás felett közös TeNgelyre rendezettek. A víz a látható világ, a vér a nem látható („transzcendens”) szféra jelölője. Az „árpádsáv” tehát KöRiSTeN szimbólum.
 
A katona dárdaja ez esetben a közös TeNgelyt jelöli, a vér és víz pedig az iS és KöR gyököt. A dárda felhasználása a TeN gyök jelölésére később gyakran előfordult. Így például az egy időben nagyon népszerű „Szent GyöRgy legyőzi a Sárkányt” című kompozícióban. GyöRgy névben a KöR hangzóit ismerhetjük fel, a sárkány a felső világot jelölő „(lélekkel bíró) szárnyas élőlény” (iS) A dárda a két pólus közötti kapcsolati TeNgely! A kompozícióból a „sárkány legyőzése” mellett még kiolvasható más eszmei mondanivaló is: a KöR-iS-TeN háromság elemei egymástól el nem választhatóak, EGYek!
 
Úgy tűnhet, hogy a Turini Lepeltől messzire kanyarodtunk, de a kitérő nem volt felesleges. Idézzük fel Jézus üzenetét: „Kaptok majd jeleket tőlem, amikor az idők megkövetelik...”  A Turini Lepel nyilvánvalóan ilyen jel, sőt „holografikus filmként” felismerve a „KöRiSTeN” nevű holisztikus világszemlélet is kiolvasható belőle. Arra is rájöhettünk, hogy ez a szemlélet jelképein keresztül napjainkig is követhető, bár az eredeti elnevezés csak romlott változatban maradt meg a magyarban : úR-iS-TeN (KöR>HúR>úR).  A  KeReSzTéNység bármelyik változata is – akár az elnevezését tekintve is (pl. KeReSzTyéN) – levezethető ebből az ősi szemléletből, csak éppen az eredeti háromság lett „manipuláció” áldozata.
 
Ha pedig a fent említett „MáGikus” jeleket egyfajta „nem verbális” kinyilatkoztatásnak vesszük, úgy - Jézus üzenetét megszívlelve – egy „tiszta forrás”-hoz jutunk, amelyben torzításmentesen és idegen hordaléktól mentesen érvényesülhetnek Jézus tanításának alaptézisei az eredeti háromsággal kapcsolatban: A KöR-iS-TeN nem más, mint az „Élő Isten”!

Budapest, 2010. június 4.
Berényi László Géza