A Pilisszántón talált kő üzenete

A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen , jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.
 
Hogy 2000.-ben történt megtalálása óta nem semmisült meg és ma védett helyen látogatható, az két embernek Szőnyi Józsefnek Pilisszántó polgármesterének, és Árva Vince atyának, a templom plébánosának köszönhető.
 
A vésett kőlap  korát 700-800 évesre becsülik, a rajta lévő jelek magyarázatával még igazán nem próbálkozott senki. A vélemények abban – úgy tűnik – megegyeznek, hogy a kő a pálosokkal hozható kapcsolatba, amely szerzetesrend alapítója – Boldog Özséb – is itt, az általa alapított Szent Kereszt monostorban, lett eltemetve.
 
A „KöR-iS-TeN” szemlélet jelképrendszerének ismeretében kíséreljük meg a kőbe vésett ábrák értelmezését! A szimmetrikus elrendezésű ábrák analógiái (párhuzamai) legalábbis ebbe az irányba mutatnak!
 
Mit látunk tehát ezen a rejtélyes kőlapon ?  Egy nagyobb és két kisebb keresztet, melyek szárai  végén 3 irányba induló (hegyben végződő) újabb „szárkezdemények „láthatók. A nagy és a baloldali kisebb kereszt az egyenlő szárú kereszttől annyiban tér el, hogy az egyik (a függőleges) szár alját meghosszabbították, hogy ott lehessen kézbe fogni. Mármint az ábra mintájául szolgáló, kézbe fogható kereszt változatot, aminek egy bizánci megfelelőjét látjuk a 2. képen.

2. kép

A  középső, nagyobb léptékű rajzolaton további furcsaságot tapasztalunk. A keresztszárak végén, a szárak hossztengelyére szimmetrikusan, kétoldalt lecsüngő bajuS zhoz hasonló szalagok láthatók. A függőleges szár tengelyében, egyben a kőlap szimmetria tengelyén alul, egy barlangban (vagy sírboltban) lévő személy elnagyolt mellképe látszik. A két kis formátumú kereszten nem látunk szalagokat.
 
A jelkép együttesre vonatkozó megfejtésünket az alábbiakban részletezzük : a kőlapra 3 példányban vésett „ismétlődő keresztet” mutató ábra a rendezett világegyetem gömbjének összemetsződő főköreit, (a tengelyvonalakat ) síkba kiterítve ábrázolja (3. kép) Az illusztráció a „kiterítés” egy közbenső fázisát mutatja.

3. kép

4. kép

A gömb alakúnak képzelt világegyetem és a teret rendező három képsík összemetsződése adja a három főkört. A 4. képen látható, hogy általános esetben a gömb látható oldalán és a nem látható oldalán egyaránt 3-3 összemetsződés található. A középpontból az összemetsződéseken áthaladó tengelyvonalak a tér három irányú kiterjedését jelenítik meg. Ezt nevezzük a három dimenziónak.
 
A kőlap esetében a világgömbnek egy speciális, „tengely irányú” nézetét látjuk síkban kiterítve. A körívek egyenesekként jelennek meg, melyek a csomópontokon jelzésszerűen, kis mértékben túlnyúlnak.
 
Van  olyan műalkotás, melyen együtt látható a világgömb - térbeli testként – három főkörével egyetemben és annak egy, tengelyirányú nézete síkban kiterítve. Ilyen például ez a bécsi kincstárban őrzött „országalma”, amit – más országalmákhoz hasonlóan - mindeddig félreértettek : a gömbforma tudniillik nem a Földet, hanem a Kozmoszt jelképezi. A csonka keresztszárak (kissé legömbölyítve) itt is megvannak, bár szalagok helyett itt 3 vércsepp formájú féldrágakővel találkozunk. (5. kép)

A vereS a vér színe, a vér a „lélek hordozója”.  A piroS, vöröS szín a KöRiSTeN jelképrendszeren belül (közvetett módon) az iS gyök megidézését szolgálja.

5. kép

Az iS gyök, a szellemi szféra (amit régiesen íZ-nek, „szabad léleknek” neveztek) más módon is megjeleníthető. Szél, szellem , szalag szavaink egy szóbokorhoz tartoznak, közöttük analógiás kapcsolat ismerhető fel. A szél nem látható, hacsak nem közvetve, egy szalag lobogása által. A szellem sem látható, ezért a jelképrendszeren belül a szalag hivatott megjeleníteni.
 
SzaLag = SzeLLem = iZ (iS)
 
Visszatérve a csillagkereszthez, a főKöRök (kiegyenesítve a síkban) egyidejűleg TeNgelyvonalként is felfoghatók. Ezen tengelyek egyben a tükörképben elrendezett szalagok szimmetria TeNgelyei.
 
KeReszt => főKöR = KöR
 
szimm. TeNgely = TeN
 
Így elmondható, hogy a szalag (iS) és a KöR közös TeNgelyű, vagyis egymástól el nem választhatóan eGY! Ez tehát a világeGYetem (a KöRiSTeN háromság ) jelképes síkbeli megfogalmazása.
 
A „felső” világot jelképező szalagot, (iS gyök) KeRek kalapról lelógatva nem csak Európában használták, hanem a közép-amerikai indiánoknál is ismerték. Növényi ágra kötözve (nő, növény = „alsó” világ) egész Eurázsiában ismert. Nálunk májusfa (6. kép) formájában találkozunk vele, míg Távol-keleten a fátlan síkságokon egy-egy magányos bokor vagy csenevész faág a felszalagozás rítusa révén nyomban szakrális központtá („középponttá”) változott.  (7. kép).

6. kép

7. kép

A keresztszárak végén (az eredeti gömbön ez a főkörök összemetsződéseinek felel meg) a csomópontból 3 irányban továbbfutó köríveknek csak a kezdeménye látható.

Alul (tükörképben) két kisebb méretű „csillagkereszt” is látható. Ezek mindegyike önmagában TeNgelyesen szimmetrikus, ez a TeN gyök megjelenítése. A „csillagkereszt” a főkörök különböző méretű darabjaiból áll, így ez egyben a KöR megjelenítéseként is felfogható .
 
Bár kétoldalt is látható, a KöR és a TeN gyököt csak egyszer kell figyelembe venni. A kozmikus jelképek esetében az Élő Valóság és az Egyén tükörképben megjelenített alkotórészei fél értékkel bírnak, (miként a páros testrészek pl. : fél szem, fél kar), így a két fél kiadja az eGyet. (v.ö.: világeGyetem)
 
A középen lévő kereszt tengelyében egy barlang nyílása (keresztmetszete) látható. A barlangban lévő személy („remete”) stilizált mellképe ugyancsak a szimmetria tengelyre került. A lélekkel bíró élőlény egyezményes neve iZ (iS) volt. A három gyököt összeolvasva megint csak a KöRiSTeN háromsághoz jutunk !
 
Egy tengelyes szimmetriát mutató „oldalnézeti világmodell” áll előttünk, középen az „égi küldöttel”. Mintha ezt a kompozíciót már láttuk volna valahol! (8. kép) A Szent Korona Jézus zománcképén a ciprusok (KöR) TeNgelyvonala az aura középpontja felé görbül. A szimmetriatengelyen JéZus (iS)kapott helyet. A szántói kő esetében (9. kép) belénk csap a felismerés: de hiszen ÖZséb nevében is szerepel az iZ gyök!
 
jéZus öZséb = iS (éZ) (öZs)

8. kép

9. kép

Újkori mágusaink, a pálos szerzetesek úgy jelölték meg képjelekkel, rejteki módon – az örökkévalóság számára – alapító Rendfőnökük végső nyughelyét, hogy nem kellett múlandó betűjeleket használniuk! A remeték – az ősi tudás birtokában – még jól olvasták ezeket a képjeleket!
 
Felül a szalagos kereszt a Makrokozmosz /KöR-iS-TeN/  – alul Mikrokozmosz /KöR-iS-TeN/  az égi küldöttel. Közös a (szimmetria)tengelyük, így a kettő (egymástól el nem választható módon ) eGynek számít ! (v.ö.: világeGyetem)
 
A barlang a heGy közepe felé tart. Így a barlangban lévő személy egyközpontú a (h)eGgyel , vagyis az eGgyel! A remeték Égi küldött mivolta így még egyszer megerősítést nyert ! (Láthatóan éG, éK, üK, aGy szavunk mellett (h)eGy szavunk is az eGy szóbokrába tartozik.
 
Tegyünk csak egy kis kitérőt! (Őseink és pl. Jézus „hegyen áldozása” így nyer mélyebb értelmet!  Nem volt véletlen tehát a magányos fánál (növény = KöR + TeN(gely) ) vagy forrásnál (FoRrás = FoRgás => KöR , továbbá a víZ = íZ ) való áldozás sem.
 
Keresztelő Szent János a JoRDáN viZével keresztelt. A megkeresztelt eGyén oly módon azonosult az eGgyel, hogy a homlokára („aGy”) rajzolt kereszt középpontja egybeesett a KöRiSTeN-nel, amit/akit a JoRDáNvíZ képviselt. A mássalhangzók ismert hangváltozásait figyelembe véve (J-R = K-R, / hiszen K=G=H=Gy=J/ és D-N = T-N /lévén D=T/ . A  víZ-ről az íZ (iS) gyökre asszociálhatunk. Összeolvasva a
K_R - T_N - íZ háromságot kapjuk (a sorrendnek nincs túlzott jelentősége). A kusita birodalom neve – erről Padányi Viktornál olvashatunk – ehhez nagyon hasonló : KuR-TeN-iZ volt.
 
A közeli kőfejtő melletti hegyoldalban lévő - három évvel ezelőtt készült - sziklakápolna ugyancsak tengelyes szimmetriát mutat. A két kapubálványon tükörképben találkozunk a kőről ismert két kisebb „csillagkereszttel”.

10. kép

Közöttük egy jól sikerült „mandala” konstrukció látható: a KöRiSTeN  új megfogalmazásban. Egy stilizált növény (KöR) 4 ága fogja közre a világgömböt (a főkörökkel ellátott gömbnek a TeNgely keresztje jól látható). Az előbbi „életfának” szárnyai (iS) vannak!

11. kép

A nagy kereszt a boltozat tengelyébe került, belseje vastagon üvegezve, hogy a fény a felső világból az ugyancsak tengelyben lévő Babba Mária szoborra vetüljön. A szobor (és egyben az épület) tengelye a Ziribár hegy felé néz, hogy a téli napfordulókor a hegy mögött felkelő nap első sugarai a bejárati nyíláson keresztül a Boldogasszonyt „Napba öltöztessék”.

12. kép

A kápolna (helyesebben „napvárta”) tervezői láthatóan otthonosak a mágia eszköztárában. Boldog Özsébnek nem kell „forognia a sírjában”!

Berényi László Géza
2009. december 21.