Regáliák titka

Beavatás mindenkinek

---

Soha nem értettem igazán, miért mondják a Szent Koronát „beavató” koronának! Beavatni valakit egy titokba (általa addig nem ismert dologba) lehet. Mi lehet az a titok, amit a leendő uralkodó – a koronázási szertartás során (akkor és ott) – megtudhat? Az uralkodóként szóba jöhető személyek nem lehettek felkészületlenek!

Másfelől nem hallottunk egy-egy koronázási szertartás során jelen lévő – az uralkodást már letett – „nyugdíjas” uralkodók csapatairól, akik az uralkodás titkaira oktatgathatták volna az uralkodni vágyó ifjút.

Szerencsésebb lenne a „beavatás” helyett a „megerősítés” kifejezés használata! Hogy miben erősítheti meg a leendő uralkodót a fejére helyezett Szent Korona? Hát abban, amit ma „eGYség”-tudatnak szokás nevezni. Nevezhetjük ezt a szemléletet egykorú nevén KöRiSTeN tudatnak is, tudva azt, hogy a KöRiSTeN maga az eGY!

A KöRiSTeN szemlélet a szittya („magyari”) népek között általános volt mindaddig, ameddig az új „mesterséges” (vagyis „nem természetes”) és persze kizárólagosságra törő ideológiák azt el nem lehetetlenítették. Az Árpád-házi királyok kora Magyarországon már átmeneti korszaknak volt tekinthető. A pápasággal a kötélhúzás váltakozó szerencsével folyt egészen Mátyás királyig, aki már közel volt ahhoz, hogy visszaállítsa a régi vallást (az „eGYség tudatot” ) , de ebben egy mérgezett füGe megakadályozta. (fiG, fiGo, füGe = az „eGy” analógiája). Jelezve azt, hogy az eGy monopóliuma (egyedülvalósága) megszűnt, van már „más” is mint az eGy! A „másság” előre törése nálunk ekkor vette kezdetét.

A szemléletben otthonosan mozgó leendő uralkodó számára a koronázás csak megerősítés lehetett abban, amit már addig is tudott, hogy ti. „Ő lesz az első az egyenlők között"! Hiszen, ha minden és mindenki eGY, azaz mindenki „KöRiSTeN”-ből van, akkor ő sem lehet más, bár a KöRiSTeN esszenciájaként „eGyebb” kell legyen bárkinél. Ez a körülmény a környezete számára is nyilvánvaló volt. Számukra azt kellett tudatosítani, hogy az eGy-gyel (világeGyetem) való látványos azonosulás eredményeként az uralkodó különleges képességekkel rendelkezik majd! Ezt a mágikus képességet – a „teljesség” (jövő és múlt) birtoklását – bölcs döntéseiben a köz javára hasznosítani fogja! Ez a vélekedés nem csak hiú remény lehetett, hanem jogos elvárás is, hiszen a szakrális uralkodót – mai szóval mondva – „ezért tartották”!

A regáliák (koronázási jelvények) (1. kép) szerepe elsődlegesen az volt, hogy a szakrális uralkodót a Mindenség birtokosaként jelenítse meg. A mágikus jelképek, sőt azok együttesei is elrendezésüket tekintve egy sajátos „kánonnak” feleltek meg, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a KöRiSTeN háromság jelképei az uralkodóval azonos TeNgelyen jelentek meg, élve az „aranyszabály” adta értelmezési lehetőséggel : „Mindaz „ami közös tengelyű (oldalnézetben) vagy egyközpontú (felülnézetben) egymástól el nem választhatóan eGynek tekintendő!

Géza fejedelemtől kezdődően III. Andrásig az uralkodói jelvények használata a nagyrészt egykorú ábrázolásokon szemlélve változatlan képet mutat. A jobb kézben a jogar, bal kézben az országalma és az uralkodó fején a korona. (Géza fejedelem érdekes módon fordítva tartja: nem a „jó” kezében van a jogar! Bár lehet, hogy nem benne van a hiba, hanem az iniciálé készítőjében) (2. kép)

2. kép - Az uralkodói jelvények Géza fejedelem,II. András, Béla ifjabb király és III. András használatában

Milyen „üzenetet” hordoz ez az elrendezés? Gondolhatnánk, hogy semmilyet, hiszen ha a KiRálynak tele a keze a joGaRral és a GöMbalakú országalmával, akkor a KoRonát nem teheti máshova, csak a fejére! A KöRiSTeN szemléletben jártas szemeknek azért ennél többet mond ez a képlet ! Nézzük csak meg közelebbről! Mintha már találkoztunk volna ilyesmivel! (3. kép)

3. kép - A „háromság, mint egység” fraktál-modell

Az elnevezések mindegyikéből (vajon kiktől „vehettük át”?) a KöR gyök olvasható ki, hasonlóan a Szent Korona tetején lévő GöMbökben végződő KeReszthez, amely a „Háromság, mint egység” gondolat frappáns kifejtésének tekinthető. A GöMb nézete a KöR, a szanszkrit „Mandala” kifejezés egyszerre jelent világkört és világgömböt, azaz a két jelkép felcserélhető. A világgömb tehát három egymásra merőleges irányból vett nézetével: három körrel (gömbbel) is megjeleníthető. („3>1”)

A KiRály szóban a KöR mássalhangzói rejlenek, de kiderül az is, hogy a közelebbről ismert elnevezéseit az uralkodóknak, főuraknak mind a KöRiSTeN fogalomköréből merítették az egyes gyökök felhasználásával. (4. kép)

4. kép - A szakrális uralkodók „KöRiSTeNből vannak”!

A KöRiSTeN háromságon belül a KöR a látható világ, a forma megfelelője, az iS gyök a nem látható (belső) tartalomé. A forma és a tartalom egyközpontú (egyTeNgelyű) kell legyen, hogy megvalósuljon az eGység. Tudós őseleink feltételezése szerint a világegyetem fraktálként, pontosabban „KöR-iS-TeN” fraktálként ismerhető fel. A trónusán ülő uralkodó a jelvényeivel együtt nagyobb léptékben ugyanazt a „háromságot mint egység” szerkezetet modellezi, mint amely a Szent Korona tetején kicsiben látható. / a fraktál = „önhasonló szerkezet” /

Vajon a fraktalitás csak a felszínen, a KöR forma/elnevezés kapcsán érvényesül, vagy teljes mélységében igaz? A közös tartalom: az iS és a TeN gyökök kereséséhez fogunk nyomban, a szakrális uralkodók neveiben is találkozhattunk velük, innen sem hiányozhatnak.

KoRona

Kezdjük a KoRonával. Önkényesen leválasztottuk állandó jelzőjéről, Sze-NT KoR-ona a becsületes neve! A SzeNT szavunk felbontásával, a Sze szótagot fordítva olvasva (ami megengedett, hiszen a világgömb minden irányból nézve „ugyanazt kell mutassa”) az iS (iSz) gyököt kapjuk. Ugyanígy az NT-ből kialakul a TeN gyök is !

Máris összeállt a KöRiSTeN háromság („3>1”)! Korábbi írásunkban a SzeNT KoRonát, mint holografikus filmet ismertük fel, amelynek minden darabjából (sőt még a nevéből is) ugyanazt az eGyet (eGészt!) tudjuk előhívni avagy kiolvasni. Vajon a Szent Koronához hasonlóan a joGaR is felvonultatja ezen tulajdonságokat? (5. kép)

5. kép - A jogar is 3 részből áll!

JoGaR

A három fő részre bontható jogar gömbje a KöR, a hosszú (TeNgelyforma) nyél a TeN, az egymáshoz csuklósan iZesülő láncSzeMekből (MaG) készített csüngők jelképezik az iS-t. („3>1”) A nyél, anyagát tekintve, MoGyorófából készült (MaG), aranyozott ezüst filigrán mustrával (arany=Nap (iZ), ezüst=Hold (KöR), közös TeNgelyen. A jogar – nehezen megmunkálható h-eGy-i-KR-iS-tály („eGy”, „KöR”, „iS”) GöMbjére („MaG”) három or-oSz-lánt („iS”) véstek („a háromság, mint egység” kiemelése ismét). („3>1”) A gömb („KöR”) és az oroszlánok („iS”) közös TeNgelye („TeN”) a technikai bravúrral előállított furat. (7. kép)

Ha a jogart a szimmetriatengelye körül megpörgetnénk, úgy az oldalnézete a mikrokozmosz évezredek óta elfogadott jelére a kopt keresztre emlékeztetne. Felülnézete pedig a makrokozmosz jelére, ami egy körszimmetriát mutató alakzat (felülnézeti világmodell) (6. kép) Más szóval ez a két jelkép ugyanannak az „eGy”-nek (amit most a jogar szimbolizál) két nézete.

6. kép - A kozmosz két – „belső és külső nézetét” mutató- jelképe ugyanazt az eGyet takarja

A felülnézet további érdekességeket rejt. A GöMbforma (a gyöngydrót KaRika vagy a KöR alakú lyuk) legyen a KöR, a szokatlan módon tíZ felé vágott virágszirom az ( iZ, iS) és a közepén mágikus csomóként a gondosan összehajtogatott, síkba terített 3 főkör, a TeN. (A világgömbön a főkörök összemetsződései TeNgelykeresztként értelmezhetők.) (7. kép)

7. kép - A jogar felülnézete

A csüngőkkel már a Szent Koronánál is találkoztunk. Feladatuk itt is az, hogy ”függőónként” a mindenkori függőleges tengelyt, vagyis az Eget-Földet összekötő VilágTeNgelyt állítsák elő. A TeN gyök mellé tehetjük az egymással csuklós kapcsolattal kapcsolódó, „íZesülő” arany KaRikákat. A végén látható GöMb pedig akár a MaG jelképe is lehet, elég csak visszafelé olvasni (G-M, M-G), hogy ráismerjünk. Az uralkodó tehát szabályos „forró drót” kapcsolattal rendelkezett a nem látható dimenziók felé, sőt nem csak egy vonallal rendelkezett, hanem – a csüngők számából ítélve – egész „telefon központot” tartott a kezében.

Országalma

A közhiedelemmel ellentétben az országalma nem a Glóbuszt (vagyis a Földgömböt) jelképezi – eleink nem voltak ilyen „földhözragadtak” – hanem a Mindenséget , a Kozmoszt. Hogy olvasható ki mindez a reánk maradt országalmából? (8. kép)

8. kép - Országalma

A GöMbalak nyilván megfeleltethető a KöRnek, a kettős keresztről már korábban kiderítettük, hogy a 3 főkörnek a látható felét síkban kiterítve mutatja , így a TeN gyököt jeleníti meg. (9. kép)

9. kép - A kettőskereszt a rendezett világegyetem gömbjéről származtatható

Hol van a harmadik elem? Csak a címerpajzs (régiesen paiS, „iS”) lehet, amelyet a főkörök metszéspontjában erősítettek a gömbre. A címerpajzson látható árpád-sávok ugyancsak az „egytengelyű dualitást” rejtik : feHéR („KöR”) és vereS („iS”) színek közös TeNgelyen.

Országalmánk dísztelennek tűnik az avatatlan szemlélő előtt (viszont beleillik a rendszerbe !), szemben mondjuk a Német- Római Császárság ékkövekkel kirakott almájával, amelyen a főköröket is megjelenítették. A kereszt itt is a főkörök síkba terített nézetével azonosítható, csak éppen tengelyirányú nézőpontból nézve (9. kép A, B vagy C pontból). A keresztszárak végén a 3 irányba induló „szárkezdemények” a csomópontba összefutó főkörök csonkolt darabjaiként ismerhetők fel. (10. kép)

10. kép - A Német- Római Császárság országalmája

Király

A Szent Korona tetején lévő kereszten, a szárak végén látható 3 kis gömbről – a fenti analógiák segítségével – képletesen azt bizonyítottuk, hogy belül nem üresek, hanem szellemi tartalommal telítettek, hasonlóan az uralkodói jelkép együttes eddig vizsgált darabjaihoz. Ha a részekre külön-külön is jellemző a KöRiSTeN háromság egysége, akkor a központi fekvésű nagyobb gömbnek megfeleltethető KiRály sem lehet kivétel! Nos, a magyar nyelv birtokában rátalálhatunk a kulcsszavakra (vajh , kiktől „vehettük át” ?).

A jogar és az országalma az uralkodó TeNyerében van (2 „fél” TeNyér = eGy TeNyér). A Szent Korona az uralkodóval közös (szimmetria-) TeNgelyen jelenik meg. (Emlékeztetőül: a Szent Korona Jézust megjelenítő zománcképén – a különleges kéztartás elemzése kapcsán - már találkoztunk a „TeN” gyököt megelevenítő TeNyérrel.)

Most már csak az „iS” gyököt kell megtaláljuk! Nem lesz nehéz, ha még egyszer megszemléljük a 2. képet. Igen, a pal-áS-tról („iS”) bizony megfeledkeztünk! A királyi paláSt nélkülözhetetlen tartozék, „hordhelyzetben” egyTeNgelyű az uralkodóval, így minden kívánalomnak eleget tesz. (11. kép)

11. kép - A magyar koronázási palást

A magyar koronázási palást tengelyes Szimmetriát mutat , összhangban a Mikrokozmoszt megidéző oldalnézeti világmodellel. Hasonló szerkezetű királyi palástot őriznek Bécsben, a Kunsthistorische Múzeumban, nekünk felettébb ismerős rajzolattal (vajon kitől „vehették át” ?) (12. kép) A „griffes-indás”–nak nevezett Szimmetrikus (fo: „iS” gyök!) mintázat szép példáját láthatjuk viszont. A paláSt tehát nevében is, megjelenésében is az „iS” gyök hordozója!

12. kép - Bécsben őrzött királyi palást

A KöR-iS-TeN fraktál csodája

Eddig is volt alkalmunk megcsodálni eleink kristálytiszta szemléletét, a jelképeket formába öntő mágusaink fölényes tudását. Ma azonban megint tanultunk valamit!

Rájöhettünk arra, hogy az „Uralkodó a trónusán ülve” című „élőkép” oldalnézeti világmodellnek tekinthető vagyis a Mikrokozmoszt jelképezi. Hasonló szerkezetet mutat a Szent Koronán lévő elferdült kereszt, így azt is a Mikrokozmosz jelképekhez sorolhatjuk az ugyancsak egyszeresen szimmetrikus kopt kereszthez hasonlóan. A gömbökben végződő szárakkal rendelkező kereszt a „Pantokrátor” zománckép köldökéből nő ki, így azzal közös tengelyűnek értelmezhető. (3. kép) A Nappal és a Holddal (+más égitestekkel) jellemezhető zománckép nyilvánvalóan a Makrokozmoszt jeleníti meg. Ha pedig közös a tengelyük, akkor ez azt mutatja, hogy a kettő egymástól el nem választható, vagyis a kettő : EGY !

Leszűrhettük még azt a következtetést is, hogy míg a felülnézet világmodellek (Makrokozmosz) KöRszimmetrikusak („KöR”), addig az oldalnézetiek (Mikrokozmosz) egyszeres Szimmetriát (fo: „iS”) mutatnak. Hogy a két nézet ugyanarról az eGyről szól, arra a KöR-iS-TeN elnevezés is ráerősít: a kétfajta szimmetria rövid megnevezése közös TeNgelyen (vagyis egy szóba tömörítve) az EGYségtudat lényegét teszi szemléletessé!

Véres Kard

Ha pedig veszély fenyegette az országot – mindig akadtak gonosz, ostobák akik önző módon csak maguknak igyekeztek volna kisajátítani a „Mindenséget”, avagy csak az aranytartalmát érzékelték a mágikus jelképeknek és azt akarták elrabolni – KöRülhordozták a „véreS KaRdot”. (13. kép) Lehetett akár ez a KaRd (KöR) is vereS (iS) bársony tokjában (így közös TeNgelyen), vagy jobb híján egy vértől csöpögő másik kard, jelentése ugyanaz volt: Az „EGY”-et (a „MaG”-ot, a MaGyart ) támadják, így eGységes fellépésre van szükség! Senki nem maradhatott otthon!

13. kép - A „vereS KaRd”

Vegyük észre : a markolatGoMb (KöR) és az egyszeres szimmetriát mutató penge (iS) itt is közös TeNgelyű. A XIX. század végén a Kárpát medence peremén felállított „kardot markoló turul” szobrok üzenete és olvasata is ugyanaz maradt. A KaRd a „KöR” gyököt rejti, az Ég madara a SaS, vagy Sólyom az ”iS” gyököt, a kard tengelye a közös TeNgely. Legalább ezeket óvjuk meg az utókor számára , bár a „véres kard” körülhordozásának is itt volna az ideje!

Budapest, 2012 február hó
Berényi László Géza