Koppány nevéről a felnégyelés jut eszünkbe. Az ellenségeinek is ez jutott
eszébe, amikor - a „fekete mágia” jegyében - megfelelő halálnemet kerestek a
számára. A Koppány névről képzettársítással mind a mai napig a koponya/kupa
szavakra gondolunk. A koponyaforma a gömbhöz hasonlatos. Középpontja
(egyben az agy középpontja) - a feltételezések szerint - megegyezik az egyén
szellemi központjával.
De hogy jön ide a felnégyelés? A választ a KöRiSTeN világszemlélet
jelképrendszerének megismerése után tudjuk csak megadni. Ezt a szemléletet
mai szóval „holisztikusnak” nevezhetnénk, hiszen a világot hasonló
szerkezetű rendszerek egységének (hálózatának) tekintette és nem tett
különbséget a Makro- és a Mikrokozmosz között. A „fraktalitás” jellemzi ezt
a világot, amely a – léptéktől független – azonos szerkezetben : a
háromságban, mint egységben nyilvánul meg.
Ezért van az, hogy megegyezhet a Makro és Mikrokozmosz jelképe : a
főköreivel jellemzett gömb (amit a „rendezett világegyetem” jelképének
szoktak mondani) az osztódó sejtmaghoz hasonlít („MaG” szimbólum).
A Világgömböt a „teret rendező” három képsík – amely a középpontján megy át
– nyolc részre vágja (ezért lett a teljességet vagy a végtelent kifejező
szám a nyolc). Két „pólus” + kapcsolat : ezek alkotják a három elemű
rendszert, amit „egytengelyű dualitásnak” is nevezhetünk. Amit a síkban
kapcsolati tengelyként ismerünk fel, az a térben közös súlypontnak felel
meg. Ha a tartalom és a forma egyközpontú, akkor a kettő egymástól el nem
választható, vagyis a kettő egy! A kapcsolat mint harmadik elem a párosságot
egységgé kovácsolja össze („szentháromság”).
Az eredeti szentháromságnak az Ókortól kezdődően magyar neve volt : ez volt
a KöR-iS-TeN, ami háromtagú szó és éppen nyolc betűből áll. A KöR gyök a
formára utal (a gömb síkban KöRnek látszik) , az iS/iZ gyök belső
tulajdonságot idéz : valaminek az íZe, belső (nem látható) tulajdonsága. A
TeNgely szóban ismerhetjük fel a TeN gyököt, ami nemcsak közös tengelyt,
hanem közös súlypontot is jelenthet a két pólust megjelenítő szimbólumok
elrendezése tekintetében. (1. ábra)
A „Világtojás”-nak kicsinyített mása a húsvéti tojás. A Szent Korona a „Világgömb” felső felét, a hun áldozati üstök az alsó felét jelenítik meg. A világgömb síkbeli ábrázolásai sokkal gyakoribbak, amit a nagyszámú kelta lelet is bizonyít. (2. ábra)
2. ábra
A tengelyirányú nézetből a szemlélet egykorú
neve is kiolvasható: a KöRt a TeNgelykereszt négy részre (négy íZre) osztja.
A KöRiSTeN névből származik a KöRöSzTéNy (KeReSzTéNy, ChRiSTiaN) elnevezés
is.
A szakrális uralkodói trón várományosainak valamilyen „(KöR)isteni” nevet
adtak megszületésük után a névadáskor (esetleg később). Ilyen volt a MaGra
utaló Árpád, és a gömbformára vonatkoztatható Koppány. A MaGne, MaGnus
kozmikus NaGyságra (M=N) utaló jelzők úgyszintén a magyar MaG fogalomra
vezethetőK vissza. Koppány személyében a KöRiSTeN szemléletből fakadó „szeniorátus”-nak
nevezett hagyományos uralkodási rend jogos trónkövetelőjét kell felismerjük.
A fiú utódlás rendje a KöRiSTeN szemlélettel nem volt összeegyeztethető ( Az
„égi küldötteket” nem a szüleik minősítik azzá!).
Hogy István trónra kerülhessen támogatói a trónkövetelők mellett az őket
igazoló ideológiával is le akartak egyszer és mindenkorra számolni. A fekete
mágia a jelképeket kiforgatva, hatásukat ellenkezőjére változtatva
hasznosítja. Ezért Koppány felnégyelése a felülnézeti világmodell (körbe írt
kereszt), egyben a KöRiSTeN szemlélet tagadását jelentette. A szokatlan
elrendezés : a négy testrész kitűzése négy vár fokára pedig üzenet volt a
Kárpát medence minden lakójának : (A KöRiSTeN már nem az „éLő” iSTeN !) A
gyuLa névben az éL gyök rejlik. (v.ö. : éLő, Éli, Elohim) (3. ábra)
Az oldalnézeti világmodell (kopt kereszt, egyiptomi „ankh” jel, a magyar
„kisze bábú”) elsősorban a mikrokozmosz szimbólumaként fogható fel. Ennek a
jelképnek természetes helyzete a függőleges tengelyű elrendezés. Valójában
álló emberalak, kinyújtott karral. Ekkor a függőleges tengely az Eget a
Föddel összekötő „világtengely” szerepét is betölti. .
A „kiterített” kisze bábú – a várnevekből kiolvashatóan – a Kárpát
medencében legalább 7000 éve jelen lévő KöRiSTeN szemléletnek vagyis a
„Magyarok Istenének” teljes kiirtását hirdette meg. A várak nevei a KöRiSTeN
nevet adják ki. Az iS gyök a szimmetria TeNgely mindkét oldalán megjelenik (VeSzprém,
ESztergom). Az élőlényekre jellemző egy szimmetriasíkból következően ezek
fél értékkel bírnak. A „Minden Egy!” szemlélet a páros testrészeket két
félként értelmezi. (v. ö. : fél kar, fél szem). Összeolvasás során éppen
ezért csak egyszer kell figyelembe venni.
3. ábra
El kell ismerni Róma bérencei alapos munkát
végeztek : a névmágia mellett mindkét jelképet eredményesen hasznosították.
Viszont a mi rekonstrukciós kísérletünkben a két azonos értelmű megfejtés
egymást igazolja.
A néphagyomány szerint a somogyvári „Szentesica forrás” arról nevezetes,
hogy Koppány gyilkosai véres kezüket abban mosták meg. Stamler Imre
világosított fel abban a tekintetben, hogy a furcsa név eredetileg „szentisissza”
forrás lehetett. A névadó Szent László kellett legyen, akit először itt
temettek el majd innen vitték Nagyváradra , végleges nyughelyére. Nem
zárható ki azonban, hogy a néphagyomány Szent Istvánnal is kapcsolatba hozza
a forrást, így örökítve meg dicstelen szerepét. Ezt látszik igazolni a
következő ábra. (4. ábra)
4. ábra
A FoRrás név a KöRre utal , a gyökök
visszafelé olvasva ugyanolyan jól értelmezhetők. Kirajzolódik előttünk
felülnézeti világmodellként a KöRiSTeN szimbólumrendszere. A forrás 1000 éve
nem apadt ki. Ez a víz még az a víz, amely valamikor vérrel keveredett. A
vér „a lélek hordozója” (színe : veres) és a víz (színe : fehér vagy ezüst)
ha közös tengelyen jelenik meg, akkor az az „egytengelyű dualitás” új módon
: színekkel történő megidézését jelenti. (Az árpádsáv színei a Szent Koronán
is megjelennek.) Koppány „égi küldöttként” ismerhető fel ebben a képletben.
Jézus Krisztushoz hasonlatos, akinek a testéből a római katona dárdadöfése
nyomán „vér és víz” szivárgott. Az egyik esetben a patak, másikban a dárda a
közös tengely. Az „égi küldöttek” mindig a (világ)TeNgelyen jelennek meg.
Ameddig folyik a patak vize addig közöttünk él Koppány és persze a KöRiSTeN
is jelen van. A KöRiSTeNNel azonosulni a világtengely megidézésével lehet. A
forrásnak, mint középpontnak a kijelölése az így felismert világtengely
megerősítését jelenti. Hogy lehet a gyakorlatban ezt véghezvinni?
5. ábra
A terv a következő : A forrás körül 3m-es
sugarú körben, az ábrán látható módon ültetett MaGyal bokrok lassan növő
sövényt képeznek. A körön négy nyílás van. Ezeken át húzott egyenesek a
középponton átmenő tengelykereszt szárai. A lehatárolás mellett az átjárás
is biztosítható. Az alsó nyíláson a patak is kifolyhat. (5. kép)
A MaGyal név láthatóan beleillik a képbe. Ráadásul piros bogyót terem
(Lehet, hogy valamikor MaGyarnak mondták, csak Bányász Rezsőre („Lománia”)
tekintettel változtatták meg az elnevezést). A bokrok ültetésével
személyesen kötődünk a helyhez, pontosabban a TeNgelyhez. A MáGia az együtt
gondolkodás fegyverével kelt pozitív hatást a környezetében. Ápoljuk tehát
Koppány emlékét az elültetett bokorral egyetemben!
Budapest, 2007. március 15.
Berényi László Géza
Megjegyzés : az elültetett bokrok nagy részét néhány héten belül ellopták.