Tervezzük meg a magyar címert!

Mágusfeladvány a XV. századból

---

Árpád-házi királyaink uralkodása idején az ősi tudás hordozói, a mágusok (táltosok) még , többé-kevésbé, megbecsülésnek örvendhettek. Később az inkvizíció részéről már üldöztetésnek voltak kitéve. A mágusok maradéka elrejtőzött, remeteként tengette életét.

Tudásra szomjazó Mátyás királyunk – az ősi tudás maradványait kutatva - már „a 24. órában” érezhette magát, amikor könyvtárába gyűjtette vagy lemásoltatta ókori szerzők műveit. A Boldog Özséb alapította pálos szerzetesrend – melynek tevékenységét Mátyás is támogatta – alkalmas fedőszervként kínálkozott a táltosok összegyűjtésére illetve tovább képzésére. Mátyás királyunk is gyakran kikérte tanácsaikat.

A Hunyadi címer a mágia eszköztárát hasznosítja az egykorú pálos címerhez hasonlóan. Az „egytengelyű dualitás” vagyis a „KöR-iS-TeN háromság” megjelenítését szolgálja. A holló (az „ég” madara: iS) CsőRében a GyűRűvel (KöR) /K=Cs=Gy/, a két „minőséget „ (KöR + iS) közös TeNgelyűnek mutatja. A holló latin nevében ráadásul mindez ismételten megjelenik (CoRvuS). KöR+iS egybeírva , (más szóval a közös TeNgelyen egybegyúrva) egymástól el nem választható, vagyis „eGY” . A feltételezést erősíti a kályhacsempén látható „Nap” („csillag”) /iS/ és „Hold” /KöR/ szimbólum együttes, melyek úgyszintén közös TeNgelyűek. (A Nap és a csillag, mint szimbólum azonos értékű (Yang). Mindkettőnek saját fénye van, ellentétben a Holddal (Yin)) (1. kép)

A pálos címeren a madár (iS) csőrében nem gyűrű látható, hanem egy KeRek kenyér (KöR), amivel az „égiek”naponta ellátták Remete Szent Pált. A madár a szimmetrikus címerpajzs TeNgelyében lévő fa tetején látható. A fát két oldalról, két oroszlán támogatja (?). Megkérdezhetnénk, miért kell egy fát egyszerre két oroszlánnak támogatni? A találgatást mellőzhetjük, ugyanis egy oroszlánt látunk csak, két – tükörképben azonos – oldalnézetével. A fa (KöR) szimmetria tengelye így azonos a „lélekkel bíró élőlény” (az oroszlán, iS) szimmetria TeNgelyével. (2. kép)

A Mátyást mintázó márványlapon látható, hogy a KöR alakú , tölgyfa ágából font koszorú (anyaga : növény )”egyTeNgelyű” a Szalaggal. (Sza fordítva: iS) / v.ö.: szalagos KeRek kalapok vagy májusfa / A koszorún lévő termés : a MaKK viszont a MaGot, a Rendezett VilágeGYetem szimbólumát juttatja eszünkbe. Így lehetett Mátyást, mint szakrális uralkodót megjeleníteni, az orgazdánál lévő, kiváltásra váró Szent Korona hiányában is! (3. kép) Gyaníthatóan Mátyás, az „Igazságos” az „Örök Igazság” birtokosa volt és talán a neve éppen erre utal!

3. kép Hunyadi Mátyás

Mátyás halálával a pálosok nem szűntek meg létezni, bár korábbi támogatottságuk csökkent. Jelenlétük és alkotó fantáziájuk bizonysága lehet koronás címerünk, amelynek megalkotása a XV. században nagy valószínűséggel – mintegy „kizárásos alapon” – hozzájuk fűzhető. Hogy mire alapozzuk ezt a kijelentést? Arra a tényre, hogy a koronás címer jelképei (a Szent Korona szimbólumrendszeréhez hasonlóan) a mágusok jóvoltából, „rejteki módon” továbbélő KöR-iS-TeN szemléletből származtathatók!

Mátyás királyunk uralkodását megelőző időszak címerhasználatában már találkozhattunk a ma is használatos címer (az un. „kis címer”) minden elemével (a Szent Koronát kivéve). (4. és 5. kép) Természetszerűleg a Szent korona a címer tetejére csak a III. Frigyes császártól való 1463. évi visszaváltása után kerülhetett valamikor.

4. kép Címerpajzs I. Ulászló idejéből (hármas halom nélkül)
/Dr. Máté Zsolt után/

5. kép Hunyadi János címere (hármas halommal, korona nélkül)
/Dr. Máté Zsolt után/

A kutatók /Bertényi Iván/ úgy tartják, hogy a ma használt koronás címerünk (amit a XIX. században „kis címernek” neveztek) II. Lajos királyunk alatt nyerte el mai alakját. Nem tudható, hogy a tervezők a címer megalkotására maguk éreztek-e késztetést vagy királyi parancsra tették. Minden esetre a kapott eredmény időállónak bizonyult. Nem véletlenül, hiszen az „örök világtörvény” modellje rejlik benne!

Hogy a feladat bonyolultságát és a végeredmény nagyszerűségét átérezhessük, képzeljük magunkat az ő korukba és – mondjuk egy „zsűri tagjaként” – elemezzük koronás címerünket, mennyire felel meg a „kiírásban” megfogalmazott követelményeknek.

Ilyen „kiírás” persze nem készült soha. (A druida papok sem írták le ilyen irányú tanításuk őselveit) A korábbi írásaimban olvasható - sikeresnek tűnő - rekonstrukciós kísérlet feljogosít arra, hogy az „elvárásokat”, melyek „a MaG népe” avagy a „KöRiSTeN gyermekei” címerének megalkotása során előtérbe kerültek , mégiscsak megfogalmazzuk.

A mágusfeladvány „igénypontjai” a következők lehetnének:

1.0 A KöRiSTeNnek mint háromság egységének megjelenítése (3 > 1)
(lehetőleg több módon is : számossággal, névvel stb.)

6. kép A KöR-iS-TeN fogalom szinonímái

A rendezett világeGyetem (a KöRiSTeN) egyik jelképe, a háromszori felezéssel nyolc felé osztódó sejtMaG (eGy = MaG) megjelenítése.

7. kép - A világegyetem „kívülről” nézve (a MaG jelképe)

2.0 A világegyetemet jellemző „fraktalitás” („önhasonló” struktura) megidézése:
2.1 közvetlenül : a Fibonacci számsor segítségével

8. kép A KöR-iS-TeN fogalom és a Fibonacci számsor kapcsolata

2.2 közvetve : a Mikrokozmosz = Makrokozmosz azonosság meghirdetésével (hasonló struktúra, bár a lépték ugyancsak eltérő !)

9. kép A Mikrokozmosz ábrázolása „oldalnézeti”, a Makrokozmosz ábrázolása „felülnézeti” világmodellként lehetséges a gyakorlatban (bár a kettő ugyanaz az eGY!)

3.0 Történjen utalás a címer tulajdonosának nevére is (MaG=MaGyar)

4.0 Legyen benne üzenet („program”) az eljövendő korok magyarsága, a magyar nemzet számára!

A címer elemzése

A „pályamű”, a koronás címer vizsgálata során - a bevált gyakorlat szerint - távolról közelítve jutunk el az apró részletekig.

10. kép „MaG” és MaKK analógia

Első megnyilvánulásunk az ámulat hangja kell legyen. A tölgyfa termése a MaKK feltűnő hasonlóságot mutat egy azonos léptékű koronás címerrel! (10. kép) Jól láthatóan mindkettő három részből áll, és szerves egységük is nyilvánvaló. A MaKK viszont a MaG megfelelője. (K=G=H)
(Az 1.0 és a 3.0 igénypont máris teljesültnek vehető!).

A MaG szóbokrába tartozó GöMbölyded termések nevei : MáK, MaGyal, MeGgy, MoGyoró. A MaG fordított olvasata a GöMbhöz vezet, azaz még mindig a világGöMbnél tartunk. (lásd : 6. kép) A MaG – a szóbokor „teremtő gyöke” –szóösszetételnek (Ma – aG) is felfogható. A női minőséget hordozó Ma (Mama, Nő, M=N) /KöR, „alsó világ”/ egy TeN-gelyre kerül az aG gyökkel (éG,” felső világ” = iS) A megtermékenyített petesejthez hasonlóan a két minőség közös burokban („egy szón belül” = közös TeNgelyen), a „háromság egységeként” (KöR-iS-TeN) jelenik meg!„ (ad 1.0 pont)

A fraktalitás (hasonló stuktúra léptéktől függetlenül) is érvényesül a MaG felbontása során. (3 > 1) (ad 2.1 pont)

Éles szemű megfigyelőként észrevehetjük, hogy a koronás címernél a koronáról a csüngők hiányoznak. Helyettük a címerpajzs a harmadik elem. A hasonlóan három részből álló Szent Koronán a harmadik részként felfogható csüngők – mondjuk kézben tartott korona esetében – „függőónként” a mindenkori függőleges TeNgelyt („axis mundi”) állították elő. A „világtengelyt” az esetek többségében helyhez kötött koronás címeren a címerpajzs szimmetria-TeNgelye testesíti meg. Értelemszerűen elhelyezéskor ezt a tengelyt a függőleges irányhoz kell igazítani.

A „kis címer” tehát egy hármas egység. (3 > 1) A pajzs által kijelölt közös (szimmetria) TeNgelyen (TeN) helyezkedik el a KoRona (KöR, „alsó világ”) és felette a kereSZt (iS, „felső világ”) (ad 1.0 pont)

A KöRiSTeN fogalom szinonimájának tekinthető Szent Korona részegységeit egy korábbi írásunkban egy holografikus film darabjaihoz hasonlítottuk, melyben minden darab film „előhívása” során ugyanazt az „egészet”, a KöRiSTeN teljességét kaptuk eredményként. Vajon elmondható-e ugyanez egy (vele közös tengelyű) címerpajzzsal kiegészített korona (vagyis a koronás címerünk) esetében is ?

Tekintsünk most koronás címerünkre, mint „oldalnézeti világmodellre” , mely a Mikrokozmoszt hivatott megjeleníteni ! Az emberi léptékű világot egy harcos képében láthatjuk viszont. Az általánosítás kedvéért a harcos arc nélküli, azaz a védőfelszerelése mögé rejtőzik. (11. kép)

11. kép paiS + siSak + FoRgó közös TeNgelyen

A pajzs egy sisakkal együtt alkotja a harcos védőfelszerelését. A korona ez esetben sisaknak is tekinthető. Ismerünk egyébként keresztpántos sisakot is ! (12. kép) A sisakhoz egy (toll)forgó is tartozik a gyakorlatban.

12. kép Druida korona = „keresztpántos sisak”

A Mikrokozmosz egyezményes jeleként a kopt keresztet (9. kép bal oldalán) tekinthetjük, ami egy stilizált emberi test , kinyújtott karokkal (v.ö.: kisze bábú, „ankh”-jel). Ha a két fél-kart „íZ”-eknek tekintjük (a végtagok 7 ízből állnak egyébként) és összeolvassuk a fej helyén lévő KöR-rel, mellyel közös TeNgelyűek, máris a KöRiSTeN-hez jutottunk. (iS = íZ)

Koronás címerünkön a KöRiSTeNnel, mint „védekezésbe szorult harcossal” találkozunk. A fedezékbe vonulás jegyében pajzsát a szeméhez emeli, sisakját a szemébe húzza és csak egy vékony résen keresztül szemléli a külvilágot. (Megjegyzendő, hogy a fél szemeket összekötő vízszintes tengelyvonal ugyancsak „MaG”-os tengelyként értékelhető, lévén a Szem a MaG szinonímája (v.ö.: búzamag = búzaszem). Így tehát a MaG ismételten megjelent a képletben.
(ad 1.0 pont)

A három részre tagolt védőöltözetből a siSak és a pajzs (régiesen : paiS) az iS gyököt rejti, a forgó a KöRre vonatkoztatható, mindezek közös TeNgelyre fűzhetők. Összeolvasva a KöRiSTeN olvasatot kapjuk, azaz a „harcos” nem titkolja kilétét! (ad 1.0 pont)

Mindezidáig a koronás címert oldalnézeti világmodellként értelmeztük. Ha felülről tekintünk reá, a Szent Koronát , avagy a „keresztpántos sisakot” felülnézetben, körbe rajzolt keresztként látjuk. A körbe rajzolt kereszt (9. kép) a Makrokozmosz jelképe síkbeli ábrázolás esetén. (A körbe rajzolt kereszt nem más, mint a „Világgömb” (a három főkörrel jellemzett gömb) főköreinek bármely metszéspontján átmenő tengely irányából vett nézete). Mindebből következik, hogy a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz egymással azonos, hiszen ugyanannak az egynek, esetünkben a koronás címernek a két, különböző irányból vett nézeteként ismertük fel azokat. (ad 2.2 pont)

A koronás címer hármas egységéből kiragadva a címerpajzsot , a továbbiakban ezzel foglalkozunk. A címerpajzs szimmetrikus alakzat. A két oldalon különböző ábrákkal találkozunk, így látszólag felborul a szimmetria ! Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a dolgot ! (ad 1.0 pont)

A heraldikai jobboldalon (a harcos szemszögéből nézve) 8 sávot, váltakozva egymás fölé elrendezett 4 fehér (ezüst) és 4 veres sávot találunk. (Mindig a veres sáv esik felülre). Mit szimbolizálhat ez a nyolc sáv ? Emlékezzünk az 1. képre, a világgömbre, amit a Makrokozmosz jelképének is tekinthetünk. Itt a teret rendező 3 képsík (háromszori felezéssel) éppen nyolc részre vágja ezt a gömböt. A nyolcas szám tehát innen ered. Az 1 és a 3 után a 8 is a Fibonacci számsorhoz tartozik! Tegyük hozzá, hogy a bal oldalon a „hármas halmon” az eGy jelentésű rovásjel a 8 mellé az 1-et és a 3-mat is felvonultatja. (ad 1.0 és 2.1 pont)

A fény természetét vizsgálva jutottak a tudósok a megállapításra, hogy annak két megnyilvánulási formája létezik. Vagy részecske jellegűnek, vagy hullámtermészetűnek ismerjük fel. Ez a megállapítás a világmindenség egészére is érvényes lehet. Tudós eleink legalábbis ezt sugallják. A koronás címer jobboldalán ugyanis a KöR-iS-TeN (mai szóval : Anyag-Energia-Információ) háromság hullámtermészetű megnyilvánulása jelenik meg „folyékony kategóriákkal” kifejezve. A víz és a vér adja ezt a két „kategóriát”, ennek megfelelően vízszintesek a sávok! A víz az „alsó”, a „látható” világ megfelelője (színe az ezüst, később a feHéR = KöR) (H=K), a vér a „felső”, „nem látható” világ szimbóluma (színe a vereS vagy piroS = iS) ( A víz mindig látható, a vér nem látható, csak kivételes esetben, ha megsérül valaki. ) Mindez közös TeNgelyre fűzve megint csak a KöR-iS-TeN olvasatot adja. (ad 1.0 pont)

Ha a jobboldal a hullámtermészetű megnyilvánulást jeleníti meg, a bal oldalon a részecske jellegűre számíthatunk. És ez így is van: a három főkörével megjelenített világGöMb (G-M = M-G /MaG/) látható oldalának (7. kép) három (egymásra merőleges irányból vett) nézetével találkozunk, közös tengelyre szerkesztve. Míg a világgömb látható oldalán általános esetben 3 főkör összemetsződéssel találkozhatunk, addig ennél a speciális nézőpontból tekintett gömb esetében csak két összemetsződés látszik. (ad 1.0 pont)

A következő ábrán különböző színekkel illusztráltuk az egyes főköröket a jobb megkülönböztetés kedvéért. (9. kép) Némi ábrázoló geometriai előképzettség megléte esetén jól követhetők a lépések. (Nem is gondolnánk, hogy a jó mágusnak mi mindent kellett tudnia!)

9. kép A „világgömb” főkörei három nézetben

Az 1. nézet esetében a nézőpontban a gömbbel érintkező, a nézet irányára merőleges érintősíkra kell a C pontokban érintkező 2 főkört (térgörbét) kivetíteni. Az „A” és a ”B” ponton átmenő két főkört kiterítve a síkban párhuzamosokként látjuk viszont. Így válik felfoghatóvá a gyermekkorunkban tanult matematikai tétel : a párhuzamosok a végtelenben (esetünkben a „C” pontban) találkoznak. Hogy ez a pont két főkör összemetsződése révén jött létre azt a síkba terített változat esetén két (4. és 5. kép) esetenként három „szár-kezdemény” megmutatásával próbálták érthetővé tenni a kezdeti időszakban. (Három szár „csökevény” látszik a pilisszántói kövön például.)

Az összeszerkesztés során a az 1. és 2. nézet közös (szimmetria) tengelyre fűzhető. A 3. nézet takarásban mutatja „A” vagy ”B” pontok főköreit. Nincs más hátra, mint a két főkört az „A” és „B” ponton keresztül egyenként a 2. nézet (az összerajzolás) képsíkjába forgatni. Így kapjuk meg a közismert „kettős kereszt + hármas halom” ábrát a részecske jellegű „világgömb” 3 nézetrajzaként.

A címerpajzs tehát nem csak formai, hanem tartalmi szimmetriát is mutat!

10. kép A három nézet eredeti neve : „EGY”

A 2.1 és 2.2 igénypontok is teljesültek időközben. Kiderült, hogy a fraktalitás jegyében – kicsiben és nagyban – ugyanazt az eGyet látjuk !

Más szóval a pajzs és sisak mögé búvó Mikrokozmosz és a pajzson és sisakon megjelenített Makrokozmosz egymástól el nem választhatóan eGy! Ezért is nevezik mindezt világeGyetemnek. „Gyengébbek kedvéért” mindezt a baloldalon oda is írták! A „GY” rovásjelet minden rovó azonnal felismeri és a (szabály szerint) hozzáolvasott „E”-vel azonmód kiolvassa belőle az eGy-et. Rovó mágusaink azonban itt is a teljességre törekedtek. Az „E” rovásjelet is belerejtették az ábrába, mégpedig 90 fokkal elforgatva, a 2. és 3. nézet görbéinek felhasználásával. (10. kép)

Feltehetően a bíráló bizottság (ha volt ilyen egyáltalán) itt elismerően összenézett. De ezzel még nincs vége ! A pályázó még egy üzenetet is belerejtett a hihetetlenül tömör jelképegyüttesbe! Ha a baloldalon egy összerovást (”ligaturát”) látunk, úgy – az eddig érvényesülő tartalmi szimmetria jegyében – a jobboldalon is kellene lenni valami hasonlónak! És valóban: az „árpád-sáv” ligaturaként is értelmezhető! (11.kép)

Az „árpád-sáv” önmagában is tengelyes szimmetriát mutat. A két fél oldal külön-külön ugyanazt az olvasatot adja, ha az „L” , „É” , „GY” rovásjeleket derékszögű koordináta rendszerbe „erőltetjük” bele.

A „légy” mellett, ami akár a felső világ Szárnyas (fo: iS) élőlényét is jelentheti, nem feledkezhetünk meg az éL gyökről sem, amit ugyan fordított sorrendben , de ugyancsak kiolvashatunk ebből a jelkép együttesből. Az éL („élő”, Éli, Elohim) arra vall, hogy az Élő Valóság áll előttünk. A címerpajzs jobb oldalának első olvasata tehát (ha az egymásba csúsztatott két „GY” jelet csak egyszer vesszük figyelembe):
légy „ÉL”!

Ha pedig a tükörképben megjelenő „légy” felszólítást a pajzs bal felén korábban kiolvasott „EGY” ligatúrával olvassuk össze a hasonló értelmű légy „EGY”! üzenethez jutunk.

Az EGY-ről már korábban kiderült, hogy az a KöR-iS-TeN háromság, mint Egység („rövid”) neve, most mellé tehetjük az ÉL-t, mint a KöR iSTeN másik szinonimáját. Az „Élő Isten” kifejezés újkeletű fogalomzavar, az ÉLő = KöR-iS-TeN alapvetésnek a tudatos torzítása, (a KöR, mint női minőség kiemelése a háromságból: a zsidókeresztény változathoz, az Atya, Fiú, Szentlélek háromsághoz igazítást jelenti ) A Szent Korona esetében találkoztunk hasonló törekvéssel, amikor a szimmetria TeNgelyén lévő, (női minőséget kifejező) Szűz Mária képet kiemelték az Atya és a Fiú mellől, és egy érdektelen (bizánci császár) képpel helyettesítették.

A „légy EGY” üzenetet többféleképpen is értelmezhetjük. Az „eGYénre nézve az alábbi hármat találjuk a legfontosabbnak, máig ható érvényűnek. (12.kép)

12. kép A címerpajzsba rejtett összerovás üzenete minden magyarnak

Ha az egyén helyett a nagyobb egységre az országra vonatkoztatnánk ezt a felszólítást, akkor igencsak megkésettnek érezhetnénk ezt a felismerést! A címer megalkotása után néhány évtizeddel (a török időkben) három részre szakadt az ország, majd évszázadokkal később – trianoni „körülmetélésünk” nyomán - már nyolc darabra vágva találtuk magunkat.

Sorsszerűséget is érezhetünk ebben a folyamatban. Figyeljünk a számokra ! (lásd : 2.1 igénypont ) A sejtMaG (zigóta) az osztódása folytán háromszori felezéssel nyolc részre bomlik. Az így születő nyolc őssejt sajátossága, hogy bármelyikből rekonstruálható az egész! Lám Szlovákia már a kettős keresztet is magáénak érzi, és Ausztria vagy Horvátország zászlaján már a kezdetektől az árpád-sáv színei virítanak.

A koronás címer az ország címereként ismeretes , de találkozhatunk vele húsvéti tojáson, vagy pásztorok által készített használati tárgyakon is. (13.kép) A magyarázat egyszerű: ez egy mágikus jelkép, az „Élő Valóság” jelképe, amivel/akivel az ország lakosok (az uralkodótól a pásztorgyerekig) azonosulni tudnak. Ezt kisajátítani nem lehet, (az uralkodó sem teheti meg) viszont használata, azaz a jelkép felismerése az „Örök Igazság” gondolati úton történő újra előállítását szolgálja.

13. kép „Világtojás” = „EGY” = koronás címerünk

A mágikus jelképek mindegyike holografikus filmként kezelhető, melynek „előhívása” gondolati úton az Élő Valóság című hologramot eredményezi. Képletesen szólva így épültek örök időktől fogva („közmunkával”) az Igazság avagy Valóság bástyái. A valóság ellentéte/hiánya a valótlanság (hazugság). Napjainkban inkább a hazugság bástyáit erősítjük, vezetőink ebbe az irányba vezetnek bennünket. Nem véletlenül vették ki a nemzeti zászló közepéből sanda politikusok a koronás címert és az árpád- sávos zászló is üldöztetésnek van kitéve.

Az 1867.-es kiegyezés után közös osztrák-magyar címert használtak, majd 1919-ben a kis címert két pajzstartó angyallal kiegészítve alkották meg az „angyalos címer”-t, amelyet középcímernek is neveztek. (14.kép)

14. kép Közép címer két változatban a Horthy korszakban

Ugyanebben az időszakban a közhivatalok számára angyalok helyett cser és olajággal övezett közép címert rendszeresítettek. Mindkét változat a mandala készítés szabályainak megfelelő kiegészítést tartalmazott, bár nem tekinthetjük tökéletesnek egyiket sem! Az angyal, mint lélekkel bíró, képzeletbeli (szárnyas) élőlény a felső világ szimbóluma (iS gyök). A szimmetrikus két fél egy angyalt jelenít meg, mely közös TeNgelyűnek tekinthető a kis címernek nevezett jelkép együttessel. A hasonlóan elrendezett növényi ágak (a KöR megfelelői) ugyancsak szimmetriát mutatnak. A KöRiSTeN háromság egysége akkor érvényesülne töretlenül, ha az angyal és a növényi ág egyidejűleg, ugyanannál a címerfajtánál jelenne meg. A hármas halom tetején látható korona (KöR) nem idegen a rendszertől, bár felesleges ráadásnak tűnik. A kettős kereszttel közös tengelyű elhelyezkedése viszont minden igényt kielégít.

Úgy tetszik tehát, hogy a XX. században még voltak olyanok, akik a mágia eszköztárát ismerve, értő módon nyúltak a „tökéletesnek mondható” koronás címer kompozícióhoz.

Budapest, 2010. nov. 28.
Berényi László Géza