A turul ábrázolások többsége egy karvalyféle madár képét mutatja. Dúcz László a „Közöttünk élő turulmadár” című könyvében a kerecsensólymot találta a jelképként használt madáralak legvalószínűbb előképének.
A turul jelkép a KöRiSTeN szemléletben nyer
igazán értelmet. A „turul” itt világmodellként, a KöRiSTeN háromság
egységének kifejezőjeként kapott szerepet.
Minek tulajdonítható vajon ez az évezredes, máig tartó karrier?
A KaRvaly szó (KaR-ullu = „KöR-ölyv”) a KeRecsen kifejezéshez hasonlóan
tartalmazza a KöR gyök mássalhangzóit. A „turolás” (térül-fordul) a körözés
tájnyelvi változata. Így tehát a TuRul (TuR-ullu) egy olyan – az ölyvek
családjába tartozó – ragadozó madár, amelynek legfőbb ismertető jegye az,
hogy az égre KöRöket rajzol.
Az „ég madara” (mint szárnyas élőlény) a „felső világ” hírnökeként,
szimbólumként általában véve is alkalmas az „iS” gyök megjelenítésére. Az
„alsó világ” egyik szimbóluma a „KöR” („KeRek világ”). Így , ha a madár
nevében a KöR gyök megtalálható, akkor előáll az „egytengelyű dualitás”
képlete : azaz a KöR és az iZ (iS) közös TeNgelyű lévén, a kettő egymástól
el nem választható, vagyis EGY!
Ahogy a madár nem választható el a nevétől, úgy a látható („alsó”) világ sem
választható el a „felső” transzcendens szférától. A kettő közötti
kapcsolatot a madár esetenként igen látványos módon igazolja. A kitartó
körözés végén – megpillantva zsákmányát a földön – zuhanórepülésbe megy át,
mintegy kirajzolja az Ég és Föld közötti kapcsolati TeNgelyt, amit az
ókorban „világtengelynek” („Axis Mundi”) neveztek.
Újabb kutatások szerint a madár a körmozgásból – le nem véve szemét a
megpillantott zsákmányállatról (a rögzített fejtartás következtében) –
átmenetileg a logaritmikus spirálhoz hasonló pályát ír le, mielőtt
megtalálná a legrövidebb utat a zsákmánya felé (2. kép)
A logaritmikus spirál szoros kapcsolatban van a növekedésben, mint
jelenségben fontos szerepet játszó Fibonacci számsorral és így az „isteni
aránnyal” is!
2. kép
A logaritmikus spirál- a „fraktalitás” alapesete
Ez az összefüggés már csak „hab a tortán”,
hiszen itt az „Élő Valóság” újabb fontos szimbólumával találkozunk. A
logaritmikus spirálhoz hasonlító röppálya a fraktalitásra utal, mely a
Kozmosz legfontosabb jellemzője. A logaritmikus spirál a legegyszerűbb
fraktál szerkezet, amennyiben bármely darabját az azt megelőzőből
egyszerűen, nagyítással állíthatjuk elő. A logaritmikus spirál
matematikailag kétparaméteres egyenlettel írható le, mely paraméterekkel a
spirál megnyílásának mértékét szabályozhatjuk. Ha a „megnyílás” nulla értékű
a KöRhöz, ha pedig végtelen nagy az egyeneshez (TeN) jutunk. Beláthatjuk azt
is ezek után, hogy a madár körözése és zuhanórepülése a logaritmikus spirál
pálya szélső eseteiként fogható fel, azaz a fraktalitást a turullal
tökéletesen illusztrálhatjuk. Illesszük tehát a KöR és a TeN közé a madár
egyezményes jelét („iS”), amely e kettőtől el nem választható, megint csak a
KöRiSTeN háromsághoz jutunk!
A mágikus jelképek között sokszor találkozhatunk spirál formával, amely
tehát két gyököt is hordoz egyszerre (KöR+TeN). (3. kép)
3. kép
Faragott kő Málta szigetéről
Csuklós ízületként felfogható testrészen viselve is találkozhatunk a spirállal (a keltáknál pl. a nyakon, „torch”), a szkítáknál leggyakrabban a csuklón. (4. kép) A Szent Korona zománcképei között a Jézus és a Pantokrátor nevezetű képek ruházatát a térdeknél spirál forma ruharedőkkel látták el. A nyak, a térd is az ízületek („íZ” = ”iS”) közé tartozik. Összeolvasva a spirál képviselte „KöR+TeN”-nel a KöRiZTeN háromság, mint egység áll elénk.
4. kép
Spirál forma szkíta csuklópánt
A mágikus jelképek között a turul (madár)
ábrázolások jórészt síkbeliek. A síkbeli ábrázolásokon a madáralak majdnem
kizárólag kitárt szárnyakkal, közel szimmetrikus alakzatként kerül elénk,
ráadásul az alakzat kontúrja közelítően egy KöRt alkot. Az 5. képen három
KöRt is megszámolhatunk : az első a szárny kontúrja által kialakított kör
forma, a második a szem, a harmadik a CsőR (Cs=K).
A három kör a világgömb három főkörére (három nézetére) is utalhat. A KöR és
a madár (iS) láthatóan egyközpontú (egyTeNgelyű).
5. kép
Szkíta bronzveret
A függőleges szimmetriasík a lélekkel bíró élőlény („iS”) sajátossága, és a kompozíciók ezt általában ki is emelik. (6.kép)
6. kép
Újabb képünkön a madár szeme már a
szimmetriatengelyre került – amit „magos tengelynek” is neveztek – ezáltal
(a Szem=Mag analógia ismeretében joggal feltételezhetően) „egy füst alatt” a
MaG szimbólummal (a KöRiSTeN szinonímájával) is találkozhatunk. A MaG
önmagában is KöRiSTeN szimbólum : a formája GöMb, a belső (vele egyközpontú)
„szellemi tartalma” (iS) a TeNgelyirányú növekedés képessége. A KöR formájú
fül és CSőR hivatott helyreállítani a tengelyes szimmetriát. Kézenfekvő (bár
ötletszegény) megoldás a későbbi „kétfejű sas”, amely erőszakolt elrendezés
már nem borítja fel a szimmetriát.
A „dualitást” hordozó jelképek : a KöR és a madár (iS) egyTeNgelyű
megjelenítése a KöRiSTeN háromság (az eredeti Szentháromság) megidézését
szolgálta. A KöR mellett (vagy helyett) a női minőség megfelelője a növény
is megjelenik esetenként, például a korondi madaras tányérokon (7. kép)
7. kép
A madár a növénnyel egyTeNgelyűnek minősül akkor is , ha „rajta áll” vagy a
CsőRében tartja azt
A nagyszentmiklósi kincs egyik korsójáról
ismert „égberagadási jelenet” azt mutatja, hogy természetszerűleg egy nőalak
is alkalmas az „alsó világ”, a Yin kategória megtestesítésére. Itt a nőalak
súlypontja a madáralak súlypontjával egybeesik, így elmondható, hogy
egyközpontúak / egyTeNgelyűek vagyis „egymástól el nem választhatóan EGYek”.
A magyar történelemben a XV. században - a jelképeket vizsgálva - két helyen
is találkozunk oldalnézetben ábrázolt madárral. Az egyik Hunyadi Mátyás
ismert címere a hollóval (latinul : CoRvus), a növényi ágba kapaszkodó madár
(„iS”) CsőRében GyűRűvel (8. kép). Ez a három dolog szoros érintkezésben van
egymással, TeNgelyük közös. Bár a K-R gyök három helyen is visszaköszön, a
KöRiSTeN háromság képletében csak egyszer kell figyelembe venni.
8. kép
Mátyás királyunk címerállata a Budai vár kapuján
A címerpajzsoknál – mint itt is – oldalnézeti világmodellel találkozunk. Mit is láthatunk mi oldalnézetben? Hát az emberi léptékű világot vagyis a mikrokozmoszt. Mátyás címerébe azért a makrokozmoszt is belecsempészték! A gyűrűt másodlagos jelentésként napKoRongnak is nézhetjük. Így párba állítható a vele szimmetrikus elrendezésű Holddal. A Hold minden időben a nővel volt szoros kapcsolatban, így várakozásunkkal ellentétben a KöRalakú Nap ebben az esetben a férfi (a Yang) megfelelője. A mikro- és makrokozmosz jelképek elrendezéséből kitűnően - TeNgelyük egybeesik – tehát Egynek számítanak!
A másik hasonló korú jelkép együttes, a Pálos rend címere
Itt a holló (CoRvus) CsőRében KeRek kenyér
látható (növényi származék!). A szárnyas élőlény , a madár (az íZ (iS)
gyök), így lesz egyTeNgelyű a KöR gyök valamelyik előfordulásával.
Az önmagában is szimmetrikus növény (KöR) szimmetriatengelye megegyezik a
két – tükörképben elrendezett oldalnézetét mutató - oroSZlán ábrázolás (iS)
szimmetriaTeNgelyével. Az „egytengelyű dualitás” (vagyis a KöR-iS-TeN
háromsága) egyidejűleg több módon előállítva „ hatásosabbá” teheti a
jelképegyüttest.
A madár szeme ráadásul a „MaGos tengely”-re került. (MaGasság („magosság”)
szavunk a „MaGos” tengelyen mért távolságot jelöli.) A MaG = SZeM analógia
felhasználásával ebben az esetben a SzeM a MaGra utal.
A jelkép együttes minden szereplője egy (közös) tengelyre fűzhető, más
szóval egymástól el nem választható : vagyis EGY ! A Mágusok „jogutódai” a
Pálosok még jól értettek a mágikus jelképekhez!
Az eddigiekben a dualitás egyik tagjaként, az alsó (látható) világ
megfelelőjeként a KöRrel, a nővel, a növénnyel, vagy a Holddal találkoztunk.
Hozzunk fel példaként most egy térbeli testként megfogalmazott jelkép
együttest! Szanatrug pártus uralkodó szobrán a madár a feje tetején, a
növény (egy pálmaág) a bal kezében kapott helyet. (10. kép)
Ez az elrendezés azt fejezi ki, hogy szoros érintkezésben lévén a TeNgelyt
megjelenítő uralkodóval, „egytengelyűnek” minősülnek vele. Jobb kezének
kéztartása megerősíti feltételezésünket, az olvasat („mit tesz Isten!”)
magyar nyelven értelmes megint ! A felénk néző TeNyér (TeN) teremt
kapcsolatot az ujjak („íZek”) és a KöRt mutató csuklópánt között.
10. kép
Szanatrug pártus uralkodó
11. kép
Csuklópánt Szanatrug kezén
A csuklópánt – feltehetően ugyanolyan mögöttes tartalommal – megjelenik a Gilgamest ábrázoló reliefen (12. kép)
12. kép
Gilgames
Továbbá az esztergomi oroszlánon (13. kép) is!
13. kép
Ezek a térben és időben egymástól
meglehetősen távol eső példák a KöRiSTeN szemlélet általános elterjedtségét
mutatják!
Ma „holisztikus”-nak mondanánk ezt a szemléletet, amelynek követői
igyekeztek megóvni a természetet (amellyel azonosultak) és az unokáik
számára is élhető környezetet biztosítottak. A helyes szemlélethez
esetenként tudatos önkorlátozás is párosult. Az Élő Valóságtól (a
Természettől) idegen anyagot, „szemetet” például nem hagytak maguk után!
A Turult követve vándorló őseink lovainak nyomában (hála a verebeknek) semmi
jel nem maradt, szemben a mai szeméthegyekkel szegélyezett utakkal, melyet
további, nehezen eltávolítható (pl. nehézfém) szennyeződés is borít.
Csak a Turul üzenetét megszívlelve van esélyünk a tovább élésre méltatlanul
kezelt Földanyánk kebelén!
2009. november 25.
Berényi László Géza