A 3  „S”rovásjelet, ha közös (függőleges) tengelyre rendezzük, úgy (szimbolikusan) a TéR „sarkát” (helyesen : középpontját) fogalmaztuk meg a rovás(írás) eszközeivel. Ám eleink azt is tudták, hogy a Világegyetem TéR-iDő egység és így a közepén a TéR 3 tengelyvonala mellett az Idő tengelye is át kell, hogy haladjon. A TéR a Nap világánál nyílik meg számunkra, az Idő a Föld forgásából számított időegységekkel értelmezhető. A Föld forgástengelye lenne tehát a 4. tengely (amely az Időt képviseli). A forgástengely közelében, a gömbölyű földtekén sarkot nem találunk, így a forgástengely számára egy frappáns ötlettel lehetett csak a negyedik ”S” jelet lefoglalni megnevezésként.  (2. kép)

A föld forgástengelyének végpontja az égbolton (a precessziós kúp alkotójaként) 25920 év alatt egy kört ír le és időnként   (szerencsés esetben) egy-egy fényesebb állócsillagra mutat rá. Ha ezeket a csillagokat megegyezés alapján „Sarkcsillagnak” nevezzük, akkor az amúgy tengelyekre vonatkozó „S” rovásjelből a negyediket is beilleszthetjük a képletbe, mint a „Sarkcsillagra mutató forgástengely” egyezményes jelét. Ott, ahol ez a forgástengely az északi félgömbön átmetszi a Föld felszínét, ott van az Északi Sark, az átellenes oldalon pedig a Déli sark. Ezek az elnevezések már az előbbi lépés következményeként lesznek számunkra értelmezhetőek (más nyelveken ez „pólusnak” hangzik, a sarok meg „corner” például, tehát nincs ilyen összefüggés). Vagyis a sarok szónak a másodlagos (forgás)tengely jelentése időközben elhomályosult.

A mágusok mesterkedése nem volt hiábavaló, a 4 „S” rovásjelből ligatúra formájában több féle, könnyen kezelhető jelképet alakítottak ki az idők folyamán, amivel világszemléletük lényegét: a TéR-iDő egységét egyszerűen kifejezhették. A legjobb példa erre a budapesti hun fibula, melyen az „észak” olvasatú rovásfelirat (Varga Géza megfejtése _L2) megerősít abban, hogy a negyedik (S)arok jel az „északi sarok”-ra vonatkozik és így a fibula nem más, mint egy „TéR-iDő” (világ)modell. Az egytengelyű változatra további példák is felhozhatók, melyeknek közös jellemzőjük, hogy a két tengely közötti 23˚-os dőlésszög vagy maga a precessziós kúp (metszetben 2 db 23 fokos szöggel) megjelenik rajtuk. (3. kép)

A TéR-iDő egysége

Minden „EGY”! (még a matematikában is)

9. kép - A műveleti jelek az „EGY” jeléből származtathatók

10. kép - „HUNABKU”,  a Világmindenség jele a Majáknál

Az „egytengelyű dualitás” azaz „háromság, mint egység” szerkezet rengeteg változatban áll előttünk. Két tengely rajzolódik ki: egy „földi tengely” a növény két végpontja közt és a másik, az „égi tengely” (az oroszlán esetében) a növényi Mag és az oroszlán Szeme (mint Mag szimbólum) között meghúzva. Ezek között mérhető bezárt szög: 23,5˚ körüli. Helyben vagyunk tehát!

11. kép  - Az „esztergomi oroszlán”, mint oldalnézeti világmodell.

12. kép - TéR-iDő modellek tárháza az oroszlános freskó

A 12. kép jobb felső sarkában lévő világgömb 3 főkörének 3 összemetsződése látszik a gömb látható oldalán és 3 található a nem látható oldalon. Ennek megfelelően az oroszlán testének és az életfa ágainak összemetsződéseit piros színnel, míg a hátsó („nem látható”) oldalon lévő összemetsződéseket zöld kereszttel jelöltük. Ez a finom utalás a rendezett világegyetem gömbjét is beilleszti a TéR-iDő modellek sorába.

Az ellipszis két gyújtópontját, az Ekliptikát felülről nézve tudjuk csak megjeleníteni. Az un. felülnézeti világmodelleken az egyik gyújtópontban lévő Nap forgástengelyét egy körrel, a másik gyújtópontban a Föld (eredőjének) forgástengelyét egy (metszés)ponttal lehet alkalmas módon ábrázolni. (A1B4)

A Nap jelképeként – kivételesen oldalnézetben, mert így jobban felismerhető – az oroszlánszáj virág tükrözött képe szerepel. (Az oroszlán a „Nap állata”). A virágnak a befoglaló körét megrajzolva kiderül, hogy ha azt a Nappal azonosítjuk, és az átmérőjét összevetjük az „életfa” és az oroszlán tengelyvonalai metszéspontjának valamint az előbbi kör középpontja között mérhető távolsággal, a gyújtópontok távolsága: 3,6 d, az átmérő 3,6-szerese lesz. (A Nap átmérője kb. 1,4 millió km, a gyújtópontok távolsága 5,1 millió km). (13. kép)

A két méret közti 3,6-szeres arány az „álló” Nap („BáL”) körül keringő („éLő”) FöLd („BéL”) keringésével kapcsolatos jellemző, míg a 23,5˚ körüli Földtengely dőlésszög a Föld forgásával kapcsolatos tulajdonság („örök igazság”). Mindkettőt mintázatnak tekinthetjük, alkalmasak a „Mennyország Mátrix” megidézésére. Mennyek országa = „menyők országa”, az álló csillagokkal szemben a mozgó („menyő”) csillagok, azaz a bolygók hona. ^L3 A Naprendszeren belül a Nap-Föld dualitást értjük alatta.

13. kép - Az „esztergomi oroszlán”, mint felülnézeti világmodell
(a gyújtópontok  távolságának arányhelyes megjelenítésével)

13. kép - Babiloni pecséthenger 4 ékjeles oroszlánnal

Badiny Jós Ferenc Az esztergomi/istergami oroszlánok titka ^L4 című könyvében emellett több idevágó ókori példát is felsorol. Úgy tűnik tehát, hogy a sumér, majd szkíta-hun utód népek mágusai számára a négy ékjel (az egytengelyű 4 „S” rovásjel) mélyebb értelme nem volt ismeretlen. (A1B5)

14. kép  - A fügefa levele és „ami mögötte van”

Márpedig a magyar nyelv sajátosságait ismerve, a BáL/BéL (avagy az áll/él) dualitásról szerzett ismeretek birtokában, Ádám és Éva fogalmát újra értékelhetjük. (A1B6)

A bibliai magyarázatok a most felfedett valóságtól igen messze állnak. Az eredetileg fizikai fogalmakat félremagyarázva, egy kissé logikátlan, bár fordulatos történetet kreáltak a Paradicsom díszletei között. A paradicsom és az alma az Édenkert (TéR-iDő) szimbólumaként azért használható jól, mert kerek („KöR”)és kívülről piros színű („iS”, „TeN”), amely forma egyfelől az anyag, és amely szín a transzcendens „lélek” és „szellem” fogalmak azonosítását szolgálja. A jelképek láthatóan a három féle rezgés (KöR-iS-TeN) és a három féle mozgás (KaR-iZ-TeNyér) analógiáiként az Élő Valóságot, mint TéR-iDő egységet fogalmazzák meg!  (15. kép)

15. kép - A „TéR-iDő egység” is a „duális szemlélet” terméke

L1       Varga Géza megfejtése  http://szekely-rovasiras.hupont.hu/35/az-s-sarok-rovasjel

L2       Varga Géza megfejtése  http://szekely-rovasiras.hupont.hu/57/budapesti-hun-jelveny

L3       /Falvay Károly: 2006 Nagyboldogasszony Budapest Püski Kiadó/