A ferde tengelyű keresztben (mely tengely a precessziós kúp alkotójaként körbe forgatható) egy „óra mutatóját”, közvetve az „Idő” fogalmát ismerhetjük fel. A keresztszárak végén a három gömb a Múlt-Jelen-Jövő háromságot jeleníti meg, mely a valóságban egység, az eredőjük,a „Most”, az örök létezés gömbje a Pantokrátor köldökéből nő ki (attól el nem választható). Az örök létezés egyben örök körforgás is. Erre utal a perselyében elforgatható gömb is. A forgás kezdőpontja nincs megjelölve, azaz a ciklusok sorozatának nincs kezdete, sem vége (rossz hír a „Nagy bumm” kutatóinak). (A Fibonacci spirál tulajdonságai hasonlóak, nem a „0”-tól, hanem az „1”-től indul a görbe és a végtelenbe tart.)

Az alsó nagyobb gömb és a Pantokrátor kép sajátos kapcsolata viszont nyitva hagyja a „Melyik volt előbb…?” kezdetű kérdéskört, egy analógiával kitérő választ adva a mindenkit izgató kérdésre. Vagyis a Pantokrátor köldökzsinórjaként felfogható kereszt olyan összefüggésre utal, melyben a „köldökzsinór” (az Idő) vége/kezdete szükségszerűen egy (nem látható) „szülőanyához” tapad. A képen látható „köldökcsonk” az utódnak része, ebből következően a TeRemtőt (Pantokrátor) is szülte valaki ! Az „Idő” fogalom „szülőjére” kell gyanakodjunk, akik éppenséggel mi vagyunk! Vagyis a „Teremtő” képzetét a mi lineáris időfelfogásunk szülte, láthatóan nem illik bele a ciklikus rendszerbe. (rossz hír a hívőknek).

A TéR elemei : a csüngőkön láthatók

A 3 dimenziós világgömb síkban 3 (egymásra merőleges irányból vett) nézetrajzával állítható elő. Azaz a csüngő 3 levélkéje (a kör-kereszttel az egyik oldalán) a teret idézi meg számunkra. A sík a kör-keresztek síkjaként úgyszintén adott. Az egyenes  a (felemelt állapotban) függőónként viselkedő csüngő tengelyvonala. A pont itt középpontként jelenik meg és a várakozásokkal ellentétben, nem „0” dimenziós, hanem – ahogy a világ közepéhez illik – minden látható és nem látható dimenzió benne egyesül.

A korona tervezői - jól elkülönítve egymástól - felismerhetővé tették számunkra az időt és a teret. A boltozatos koronarész – a Szent Korona teste -  ezek szerint (mindkettővel érintkezvén) - Tér-Idő együttesnek is nevezhető.

Az Idő a negyedik dimenzió 

A Tér három dimenziója a Nap világánál nyilvánul meg számunkra, az Idő viszont a Földhöz köthető: a Föld forgása/keringése periódus idejéből visszaszámolt időegységekkel mérjük az Idő múlását. Legyen hát az Idő a negyedik dimenzió.

A Naprendszeren belül minket a Föld-Nap párosság érdekel legjobban. Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvében arról ír, hogy az égitestek kétfelé oszthatók: az „álló csillagok” (melyek távolsága fényévekben mérhető) és a mozgó, „menyő” csillagok (=bolygók) amelyek távolsága a Földtől jóval kisebb, így mozgásuk jobban érzékelhető. A „Mennyek („Menyők”) országa tehát a Naprendszer bolygóival azonosítható !

Ismerkedjünk meg tehát az Ekliptika főbb jellemzőivel!  Az ellipszis alakú pálya
egyik gyújtópontjában áll a Nap (átmérője: 1,4 millió km). Az átlagos Nap-Föld távolság kerek 150 millió km = 1 Csillagászati Egység. A legnagyobb Nap-Föld távolságból (aphéliumnál: 152,1 millió km) levonva a legkisebb Nap-Föld távolságot
(perihéliumban:147,1 millió km) megkapjuk a két gyújtópont távolságát: 5,0 millió km.
Ha a két gyújtópont távolságát a Nap átmérőjének (d) függvényében akarnánk feltüntetni, akkor 5,0 / 1,4 = 3,57, azaz 3,6 d értéket kapnánk. Rumi Tamás figyelt fel erre az ókortól kezdődően lépten-nyomon feltűnő, jellemző arányszámra. (Újabb mérések az excentricitás mértékét ennél valamivel nagyobbra, 3,76 d értékűre adják /forrás: internet/)

Hol rejtőzik a Boldogasszony?

Az ekliptika síkjának merőlegeséhez képest a Föld forgástengelye (jelenleg) 23,45˚ ferdeséget mutat. A precesszió a „Tavaszpontnak” a Föld keringési irányával ellentétes irányú (hátráló) mozgása plusz a Föld tengelyének az ekliptika tengelye körüli elfordulása. A Föld tengelye a „precessziós kúp” alkotójaként a Nagy Napév kerek 26 ezer éve alatt egy kört ír le, létrehozva egy képzeletbeli kúp palástját. Ennek a kúpnak a szimmetria tengelye az ekliptika síkjára merőleges, a tengelyben értelmezett „eredő” vektornak a mértani helye a második gyújtópontban van! A mai tudomány ezt a gyújtópontot „üresnek” tartja, ellentétben őseleinkkel, akik ezt a pontot a ma „Boldogasszony”-nak nevezett fogalommal azonosították.

A magyar nyelv ismeretében a rejtélyt mi magunk is feloldhatjuk! A „Napba öltözött Boldogasszony” megtekintése ürügyén sereglenek nagy számban az emberek Csíksomlyóra minden év Pünkösdjén. Az időponttal van egy kis baj! Az együttállás ugyanis a nyári napforduló időpontjában, június 22.-én jön létre, ekkor a Földről nézve (az ellipszis hossztengelyén) a Nap előtt helyet foglaló „Boldogasszony” úgy tűnik, mintha a mögötte lévő Nap sugaraiba öltözne! (5. kép)  A többszáz éves csíksomlyói kegyszobor hűen idézi ezt a formációt, sőt további információt is rejt! A jobb kezében tartott pálca tengelyvonala (amely egyébként párhuzamos Jézus gerincvonalával) és Mária arcának szimmetria tengelye éppenséggel 23,5 fokos szöget zár be. A pálca tengelye lenne a precessziós kúp (a „BáLtok”) tengelye, (az ekliptika normálisával azonos), Szűz Mária  tengelye a kúp egyik alkotóját, vagyis a Föld mindenkori forgástengelyét szimbolizálja.

A Boldogasszony kifejezés egykor „BáLtok-asszonynak” hangozhatott. A Naprendszer megfigyelésével foglalkozó, kőköröket építő mágusok szóhasználatában az analógiás gondolkodás nyomára bukkanhatunk. Ha az egyik gyújtópontban (a „férfi” minőséget hordozó) „BáL” van jelen, a másik gyújtópontban lévő precessziós kúp – a formája után, teljes joggal – a „szakzsargonban” a BáL tokja nevet nyerte el. A köztudatba is BáLtokasszonyként vonulhatott, mindaddig, amíg a „BáLvány”-okat és a „bálványimádó”-kat üldözni nem kezdték. Ekkor a BáLToK szabályos hangváltással BoLDoG-gá alakult. (T>D, K>G)

Az ókortól ismert felfogást: mely szerint „Ami fent, az van lent is…” (Hermész Triszmegisztosz) vagy a bibliai változatot „miképpen a Mennyben, azonképpen itt a Földön is…” a Szent Korona készítői is magukénak vallották és az analógiás gondolkodásukat mintegy megalapozta egy „kéznél lévő” felismerés is ! (8. kép)

Három ujjunk páronként egymásra merőlegesen beállítható (modellezve a Nap világánál megnyíló tér „x”,”y” és „z” tengelyét) a negyedik ujj már csak 23 fok körüli szöget zár be a középső ujjunkkal. Ez a tulajdonság az időt „létrehozó” FöLdet jellemzi. Mi lehet a kisujj ezek után ? Nem lehet más, mint a Földdel együtt mozgó HoLd megfelelője.

A „mennyasszony gyűrűje” is értelmet nyer: az aranygyűrű a Napot jelképezi (a Nap féme az arany). A Nap asszonya a Mennyben a női minőséget hordozó Föld. Kapcsolatukat („egységüket”: az „egytengelyű dualitást”) a közös tengely (az ujjra húzott gyűrű) fejezi ki. Ha a gyűrű átmérőjét („d”) a Nap átmérőjével azonosítjuk, akkor összevetve a gyűrűsujj hosszával nagyjából a „3,6d” értéket kapjuk eredményül, ami megegyezik a második gyújtópontnak a Nap középpontjától való távolságával a Nap átmérőjének függvényében.

Nyakunk körül a fejünket körbe tekerve a fej tengelyvonala a precessziós kúpot rajzolja ki! (A korona tetején a kereszt csak ezt a mozgást utánozza, egy olyan óra mutatójaként , amely a Nagy Napév 25920 éve alatt ír le egy kört.)

A fenti választ adja az öreg székely - ismeretlen dolgok meghatározására irányuló kérdés esetén – némi fejvakarás kíséretében. Régen is két félét ismertek : vagy „áll” az a „valami” vagy „él” („megy valahova”, mozog). A Naprendszeren belül a Nap az ami áll, a FöLd az ami él (vagyis kering a Nap körül).

A második módszer azzal él, hogy egy kör is alkalmas (közvetve) a (közép)pont kijelölésére. A két kör egyike a Nap, a másik a (Földet helyettesítő) Hold. Ilyen esetekben (arányhelyes ábrázolás esetén) érzékelhető , hogy a gyújtópontok távolsága a Nap átmérőjének kb. 3,6-szerese. A Szent Korona Pantokrátor képén látunk erre példát. (^Lj1)  A harmadik esetben a körrel jelölt Nap mellett a Földet továbbra is a középpontjával jelölik (két egyenes metszéspontjaként). Erre is találunk hamarosan példát, éppen a Jézus zománcképen.

Az abroncs - a fizikusok mérései alapján – ellipszis alakú:a nagyobbik főtengely 8,5 hüvelyk, a kisebbik főtengely 8 hüvelyk hosszúságú. A TéR mértéke egyébként 1 TRónusszélesség = 1 hüvelyk = 2,54 cm. A Szent Korona készítői (a Húsvéti tojások készítőivel egyetemben) az ellipszis („tojás”) modellre szavaztak, vagyis tudomással bírtak az ellipszis két gyújtópontjáról! Kopernikusz „heliocentrikus” (Napközpontú) modellje, csak 1 gyújtópontot (a Nap által elfoglalt középpontot) feltételez!

 Az abroncs és a pántok mellett van még egy pártának nevezett elem is a koronán. (Nyugodt körülmények között megszámolva nekünk a pártával együtt 3 részből állónak tűnik a Szent Korona teste, szemben a hivatalos állásponttal, amely csak 2 részről tud.) Oldalról rápillantva szembetűnővé válik, hogy a Nappályát bemutató pártaelemek felső széle egy ferde síkot képez, amely az abroncs síkjához képest az ismert 23,5 fokos síkszöget zárja be. (11. kép) Másképp fogalmazva a pályasíknak („Idő”) a normálisa a párta („TéR”) síkjának merőlegesével zárja be a  23,5˚-os szöget.

Nem lesz nehéz azonosítanunk a szereplőket: Hátul az abroncson Szűz (Babba) Mária a Földhöz kötött „Idő” szerepében, elöl a párta közepén (a nyári Napforduló időpontjában, amikor legmagasabban jár a Nap) láthatjuk a Napfiút (a TéR megfelelőjét. (A TéR 3 dimenziója a Nap világánál nyilvánul meg előttünk.)

A nyári napfordulóhoz közel eső 2. gyújtópontba a Föld forgástengelyének 26 ezer éves átlagban vett eredőjét képzeljük, ennek a „BáLToK”-asszony a megfelelője.

A Szent Korona abroncsán a napfordulók kijelölte évkörbe belerajzoltuk a zománcképek névünnepeit térbe transzponálva és a felismert szimmetria tengelyt is. A szimmetria tengely („Idő tengely”) - amely az évkörön BáL (II.14.) és BéL (BáLToKasszony) (VIII.15.) napját jelölte ki – 45 fokos szöget zár be az ekliptika hossztengelyével (az abroncson a Jézus és Szűz Mária zománcképekkel kitűzve).

Ezt az Időtengelyt felülnézeti világmodell esetén látjuk a Tér tengelyeihez képest 45 fokos szöget bezárónak („Kozmikus Idő”) (13. kép), míg oldalnézeti világmodell esetén a „Helyi Idő”-t a Földtengely 23,5˚dőlésszögével jelenítették meg. Messziről nézve vagy millió éves időtávlatban a Föld tengely olyan mintha „állna”, azaz a „Kozmikus Idő” is „áll”.

Miért került Jézus zománcképe a párta ívének tetejére?

Jézus zománcképét – egész pontosan az aurája középpontját- a párta ívének legtetején találjuk. Ennek az ívnek a síkja, már láttuk, az abroncs síkjával 23,5˚-os szöget zár be. Ha a korona a Földgolyóval azonos lenne, ez a hely éppen a Ráktérítőn lenne valahol. A Ráktérítőnél a nyári napforduló idején a Nap merőlegesen tűz a földre (délben visszatükröződik a kút mélyéről). Ilyenkor a Nap és a Föld középpontját összekötő TeNgelyvonal egybeesik bármely jelenlévő függőleges irányú gerincvonalával. A közös TeNgely az azonosulás jele. (Ilyenkor a jelenlévő a Teljességgel, közelebbről a  Mennyországgal tud azonosulni.) (14. kép)   

Lehet ez a hely Egyiptomban? A környezet legalábbis erre utal! Borbola Jánostól (^Lj4). tudjuk, hogy a párta elemeken egyiptomi mértékegységek (láb, könyök) jelennek meg, melyek – Jézus nevéhez (Hé-iZ-u) hasonlóan az „íZ” (íZület) gyökre utalnak. No és a Rák is íZeltlábú !  Azonkívül azt is tudjuk, hogy Jézus megfordult Egyiptomban! A Szent Család a menekülés során a velük szimpatizáló (feltehetően magyar ajkú) Nílus menti lakosok segítségével akár Asszuánig is eljuthatott! (15. kép)

Már az egykorú források alapján regisztrált útvonaluk is figyelemre méltó! A sietség ellenére egy nagy KöRt írtak le a deltában, kirajzolva egy „ankh” jelet (a későbbi kopt keresztet), a Mikrokozmosz egyezményes jelét.         

Jézus a  mágusok jóvoltából jókor volt jó helyen! Mert miről ismerhető fel egy égi küldött? Mondjuk, ha Egyiptomban Egy évesen Egyesül Egy (közös) tengelyen az „Egy”-gyel. (A Föld(KöR) – Nap(íZ) – közös TeNgely =  EGY  = VilágEGYetem ) Asszuanban „úrfelmutatáskor” a napforduló delén Szűz („Babba”) Mária felmutatta a Napnak („íZ”) és a neve ennek megfelelően az lett, hogy (H)é-iZ-u (az „íZ háza”, „földi porhüvelye”) A szemtanúk aztán hírét vitték a világban ennek a sorsfordító eseménynek. (Útközben Assiutban megpihentek a hagyomány szerint: Mária jelenések fordultak ott elő néhány évtizede.)

/mellesleg a három rezgés: a KöR-iS-TeN háromság, mint egység is megnyilvánul/

Milyen jelentése lehet az „Sz”,”N” és „B”,”N”  rovásjeleknek? Jézus „sokatmondó” kéztartása vezet nyomra minket!  Az öt ujj sajátos elrendezése pontosan ezeket a rovásjeleket idézi fel! A „gyöngy” (távtartóként két ujj közé csípve) ebben az esetben a Napnak felel meg, hiszen az „N” rovásjel (a latin „C”) akrofóniával a (N)ap szóból keletkezett. A gyöngy (vagy „MaG”) és a rovás „N”-t formázó ujjak együtt a Nap körét rajzolják ki. 

Míg a latin IC rovásjelként „SZ” (Szár), „N”(Nap) olvasattal bír, addig az XC-t a kéztartás pontosítja XXC-re. (A 2. és 3.ujj külön-külön is az X jelet indukálja). Rovásjelként kiolvasva: „B”(Belső), „B” (BéL) és „N” (Nap). /Megjegyzendő, hogy a rovás jeleknél a kettős hangzókat nem szükséges két jellel kiírni, így az XC is az XXC-vel egyenértékű megjelenítés/.(19. kép)

A rovásjelek szavakat rövidítenek, amelyekből pontosan az olvasható ki, amit a „mellékelt ábra” mutat. Két tengelyvonalra utalnak, melyből az egyik a „Nap Szára”(= a Nap forgástengelye) amit a kisujj függőlegese jelképez. (A függőleges irány megegyezik Jézus, a „Napfiú” gerincvonalának irányával is). A másik tengely a Gömb középpontjának és a 2. és 3. ujj metszéspontjának összekötésével keletkezett ferde egyenes, amely a függőlegessel az ismert 23,5˚-os szöget zárja be. Ezt a tengelyt a Nap Bélje (a Föld) Belsőjének (azaz forgástengelyének ) tekinthetjük.

Ha ez még nem lenne elég, a Nap átmérő 3,6-szorosában megadott gyújtópont távolságot is felfedezhetjük a MaG átmérőjének és a két pont közötti távolságnak a  megmérése és összehasonlítása után. Ha Jézus 1. és 4. ujja között tartott „bogyót” (vagy legyen inkább GyöNgy (GöMb, fordítva MaG) mert úgy jobban hangzik) a Napnak tekintjük és az átmérőjét megmérjük, összehasonlítva ezt a méretet a GyöNgy középpontjától a 2. és 3. ujjak összemetsződéséig mért távolsággal , közelítőleg a 3,6 szeres Nap átmérőnyi távolságot kapjuk.

A képen így  - egybeszerkesztve – egy „oldalnézeti” világmodellt (melyben a tengelyek között bezárt 23,5˚ szöget mérhetjük) és egy „felülnézeti” világmodellt (melyben az ekliptikát felülről nézve, a Nap átmérő és a két gyújtópont távolsága közti arányt lehet megjeleníteni) láthatunk. Az oldalnézet a Mikrokozmosz, a földi léptékű világ, a felülnézet a Makrokozmosz, amelynek a léptékét a Nap adja. Ha a kettő egyközpontúnak van feltüntetve, abból következőleg a kettő egymástól el nem választható, a kettő EGY ! Ez a világEGYetem!  Ez a kinyilatkoztatás az ősnyelv birtokosainak szól, a rovásjelek ismeretét feltételezi!

Ráadásul megfejthetjük a „Babba” kifejezés eredeti értelmét is! Elég, ha a Nap helyére a korábbi BáL elnevezést illesztjük. Az eredmény: Bál Béljének Belsője, amit rövidítve BBB-nek írtak és Babbának ejtettek. /A tudósok soha nem szerettek feleslegesen beszélni, ezért a gyakran használt, túl hosszú kifejezéseket lerövidítették./

Mint fennebb láthattuk, a Szent Korona minden dimenzióban (térben, síkban, egyenesben és pontban) tartalmazza a Tér-Idő dualitást, amit közvetve, a „Mennyország” mintázatával (oldalnézetben két tengely közti 23,5˚szög, felülnézetben a Napátmérőhöz(d)  viszonyított 3,6d gyújtópont távolság) adhatunk meg.

A fentiekből következően a Mennyország mibennünk is jelen van (a bizonyíték „kéznél” van! – 8. kép), avagy mi is a Mennyországban vagyunk! Ez esetben a Mennyországba jutáshoz nincs szükségünk kalauzra, mert már ott vagyunk! (Igaz, hogy ha ezt tudjuk, nem fogunk költeni a „révész”-nek tekinthető intézmény rendszerre !)  Szent Péter (a „kulcsár”) jelzi, hogy jó helyen járunk! (20. kép)

Mit jelképez a nyolcágú csillag (rozetta)?

Míg a BaBBA (Mária) a „földi időt” (ami „él”) jeleníti meg (oldalnézetben) a tengelyek közt bezárt 23,5 fokos szög segítségével, addig a „kozmikus idő” (ami „áll”) csak felülnézetben értelmezhető – a TéR inverzeként – a Tér egymásra merőleges tengelyeinek szögfelezőiben húzott tengelyek formájában. (Síkbeli vetületként a „György-kereszt” a TeRet, az „András-kereszt” az időt jelképezi!)

A Szent Koronán a pántok (a „TéR”) keresztjének átlójában – feltételezésem szerint - 4 arkangyal kép volt elhelyezve. A nevükben közös volt az „éL” végződés (Micha-eL és Gabri-eL a két elölről most is látható arkangyal). Mi volt a „hátsó szándék” RafaeLlel és UrieLlel? Az abroncs (egyben az évkör) síkjában andráskereszt formában elhelyezett „éL” végződésű nevek  az időt „felülnézetben” jelképezték. A valós TéR-Idő modell, a Szent Korona hatástalanításához (az „idő kizökkentéséhez”) szükség volt az Időt bármely módon, úgymint „oldal- és felülnézetében” modellező jelképeknek – így a Mária kép mellett legalább a hátsó két arkangyalképnek (mint a  tengelyvonalak hátsó végpontjának) eltávolítására is. A merénylet elkövetői nem számoltak a korona „holografikus film” jellegével, azaz a fentiekben taglalt ama tulajdonságával, hogy legkisebb részeiben is a TéR-Idő egészét, a teljes információt hordozza. Így a beavatkozás mikéntjére és miértjére is választ kaphattunk előbb-utóbb. Magyarán a változatlanul megmaradt koronarészek egyhangúan - az eredeti szándékot tükrözve – a KöR-öSZ-TéNy tudatnak megfelelően, a  TéR-Idő egységét fejezik ki, mindez idáig felülmúlhatatlan sokszínűséggel.